Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-17 / 138. szám, kedd

FOCITIPP ■ 2014. JÚNIUS 17. www.ujszo.com IROVALOGATOTT íróválogatott A brazíliai világbajnokság mérkőzé­seit 32 író és irodalmár kommentálja a VS.hu oldalon. A játékban részt vesz Egressy Zoltán (akinek a Portugál című drámáját most játssza a kassai Thália Színház, elsöprő sikerrel), Csema Szabó András, Németh Zoltán, Kukoreliy Endre, Kiss Tibor Noé (akinek a könyvhétre jelent meg második szadozunk vele. Észre sem veszi, és 4-0 ide. Nem fog fájni. Ha Costa Rica okosan viselkedik, még élvez­heti is a meccset. Sokat tanulhat, például. Elleshet néhány fortélyt, praktikát. Aztán jön Anglia. Ez lesz a hardcore fejezet, 18 éven aluliak csak szülői felügyelettel nézhe­tik meg, kisgyermekek még azzal sem. Megsúgom: Angliát egész egyszerűen ledaráljuk (B. György- gyel együtt). Nem lesz kecmec. Már hallom is a meccs előtti részeg kórust: „Britons never, never shall be slaves!” Ha-ha. Kábé tíž perc után könyörögni fognak, hogy le­gyen vége. Jagielka lesz az, szegény. (Hogy lehet az Evertonból beválo­gatni valakit?) Kettőből kettő. A kék ötven árnyalata Egyes apokrif iratok szerint Jézus Krisz­tus is uruguayi volt, Montevideóban született, a Penarol- pálya mellett. i. Dr. Jekyll üzletel Azt mondták, én vagyok Svájc. Ez valami félreértés lesz. Éppen Svájc? Ciriaco Sforza még csak- csak, de hogy én lennék Alain Sutter meg Stéphane Henchoz? Az ki van zárva. Azonnal üzentem Szegő János­nak (a Magvető kiadó szerkesztő­jének), hogy adja nekem Angliát. Természetesen nem ingyen. Sváj­cért cserébe. Kap egy tuti tovább­jutót, ráadásul minden írásomat azzal kezdeném: „Szegő Jánosnak, szeretettel.” Elkéstem. Angliát (az én liver­pooli Angliámat!) elorozta előlem Baló György tévériporter. Akiről esetleg kiderül, hogy Everton- vagy - ami még rosszabb - ManUtd- drukker! Mindegy; innentől kezd­ve minden tiszteletem ellenére is csak B. György. Ekkor jelentkezett Garaczi Laci, a Krúdy-díjas író. Svájcra hajtott. Nem firtattam, hogyan lehet Svájcra gerjedni (erre a nihilre!), mindnyájunknak megvannak a magunk futballperverziói. (Sze­rintem például a szezon legjobbja Jordan Henderson volt. Na, ugye.) A „svájcfixációs” Garaczi ráadásul Horvátországot kínálta, úgyhogy az üzlet hamar megköttetett, Luka Modrie mégiscsak jobb tárgyaló­pozíció számomra, ha be akarok jutni Angliához a D csoportba. Az A-terv az volt, hogy addig cserélgetek, amíg meg nem szer­zem Angliát. Ha ez nem sikerül, jöhet a B-terv: megpróbálok be­jutni a D csoportba, hogy leg­alább Anglia (az én liverpooli Angliám!) közelében lehessek. Kidobnak az ajtón? Bemászom az ablakon. Lássuk csak: Costa Rica? így van! Kinek kellene a nímandok ní- mandja, egy teljes outsider? Meg­szerzem Costa Ricát, s végig ott lehetek Anglia szomszédságában! Zseniális öüetnek tűnt, egészen addig, amíg Németh Gábor (író és forgatókönyvíró) kedvesen, de ha­tározottan azt nem válaszolta, hogy Costa Rica az övé, pont. Maradtak az uruk. Uruguay tulajdonosa (Németh Róbert zenész, Heaven Street Seven) első nekifutásra lepattin­tott. Másodikra is. Harmadikra is. Hiába ajánlottam fel neki exkluzív csomagban immár Horvátországot (Modriccsal, a brazil-horvát nyitó­meccsel és a dalmát tengerparttal egyetemben), hajthatadan maradt. Neki két kedvence van, írta, Chile és Uruguay. Pontosan ennyi infora volt szük­ségem. Chilét megszerezni a másodperc műve volt (köszönet Kovács Zol­tánnak, az Élet és Irodalom főszer­kesztőjének). így jutottam el Svájcon, Hor­vátországon, Chilén és Uruguayon át a D csoportba. Tizenkilenc le­véllel. A huszadikat B. Györgynek írtam. Egy életem, egy halálom: elkértem tőle Angliát. Udvarias elutasító választ küldött, még sza­badkozott is, amiért ajánlatomat nem fogadhatja el. De legalább tiszta a lelkiismere­tem. Ami tőlem tellett, azt megtet­tem a csapatomért (az én liverpooli Angliámért). Most egy időre kény­telen leszek elbúcsúzni tőle. „Üdv és hódolat Angliának!” - ahogy Scott kapitány írta a naplója végé­re. Aztán megfagyott. II. Mr. Hyde színre lép Mostantól tehát én vagyok Uru­guay. Leírom, hogy mi fog történni, jó? Nyugi. Ebben a sztoriban nem lesz tűkkel, késekkel, vágással, szú­rással vagy vérrel kapcsolatos aktus. De azért kapcsolják be a biztonsági öveket, please. Szóval. A szereposztás világos. Van egy Uralkodó (Uruguay) és három Alávetett Fél (Costa Rica, Anglia és Olaszország). Costa Rica lesz az előjáték. Dél­előtti matiné. Egy kicsit megszorít­juk a kezét, megcirógatjuk, elját­Kik akarnak kicsinálni bennünket? (Uruguay-Costa Rica 1-3) Dominikai Köztársaság mérkőzés hivatalos jegyzőkönyvének korrek­cióját, a meccsről sugárzott, erősen manipulált képsorok törlését, vala­mint a vétkesek azonnali és szigorú megbüntetését. Megértésedben bízva, tisztelettel: (olvashatatlan aláírás)” Egy-három? Nem, ilyen nincs. Uruguay nem kaphat ki egy ilyen... Kitől is? Pu­erto Ricótól? Vagy kik voltak ezek? Nem is tudom. Vala­mi nímandok. Valami totálsenkik. Costa Coffee? Talán. Egy-három? Nem, ez valami médiatriikk csupán. Valakik (tud- jukkik!) meghekkelték a közvetí­tést. Behatoltak a központi rend­szerbe, átállítottak ezt-azt, s most megpróbálják elhitetni velünk, hogy Uruguay kikapott. Pedig ez már önmagában is el­lentmondás. Contradictio in ad- jecto. Az alany és az állítmány köl­csönösen kizárja egymást. Aki ért a focihoz, az tudja: Uruguay nem kaphat ki. Pláne nem egy ilyen... Kitől is? Mindig elfelejtem. Nica­raguától? Amit láttunk, az csak egy számí­tógépes szimuláció volt. Ügyesen kidolgozták, ezt el kell ismerni. Egé­szen hihető volt. Néhol persze kiló­gott a lóláb. Mert bennünket nem lehet csak úgy átverni. Hirtelen kita­láltak egy Campbell nevű futballis­tát? S ezt higgyük is el? Vagy ott van Ruiz, szegény, minden idők egyik legnagyobb átigazolási tévedése, aki képességeit tekintve olyan alul­kalibrált, hogy még egy Fulhambe (értik ezt? egy Fulhambe!) se fért be, s most labdákat varázsol, megeteti Godínt meg más ilyenek? Nocsak. Mr. Falábú egyszer csak megtanult focizni? Semmiből semmi? Aha, persze. Én pedig a kínai császár vagyok, személyesen. (Huang Ti jó lesz?) Szóval: ne dőljünk be az ilyen manipulált képsoroknak. A való­sághoz semmi közük. Blöfföltek, ennyi. Mi pedig majdnem elhittük. Ügyes próbálkozás volt, gratula. De lebuktak. Uruguay ugyanis nem kaphat ki. Sem most, sem máskor. Soha. Pláne nem egy ilyen... izé... kitől is? Egy ilyen Cuatemalától. Ha-ha. Már csak az kéne! Uruguay ugyanis - s ez a futball egyik alapszabálya - mindig győz. Úgyhogy a tegnap esti mérkőzés után azonnal asztalhoz ültünk, s az „uruguayi nép felelős megbízott­jaként” levelet írtunk az illetékes szerveknek, amelyben felhívtuk figyelmüket erre az ostoba, ordas adáshibára, erre a zavaró és ízléste­len „egy-három”-ra. „Tisztelt FIFA, kedves Sepp! Bokros teendőid közepette nyil­ván elkerülte becses figyelmedet, hogy a tegnapi Uruguay-Ismeret- len Ellenfél (talán Panama) világ- bajnoki csoportmérkőzésről meg­tévesztő képsorok kerültek adásba, amelyek azt a hamis látszatot kel­tették, mintha az uruguayi labdarú­gók elfelejtettek volna futballozni, s még a FIFA honlapjára is az 1:3-as eredmény került föl. Ezúton kérvényezzük a világ rendjének helyreállítását, amely ma­gába foglalja a tegnapi Uruguay­Mivel hajnali hat óráig sem a FIFA illetékeseitől, sem Sepp Blattéitól nem érkezett válasz, haladéktalanul sürgönyöztünk az ENSZ-nek, a Nemzetközi Valu­taalapnak és Ferenc pápának is (akinek futárszolgálattal elküldtük Suárez dedikált mezét), jogorvos­latot kértünk a strasbourgi bíróság­tól, riasztottuk a New York Timest és a Guardiant, fellármáztuk a kö­zösségi médiát, jelzőrakétákat lőt­tünk a világűrbe, és vártunk. És vártunk. És vártunk. És semmi. Ekkor döbbentünk rá az igaz­ságra. A tegnapi, Kajmán-szigetek ellen regénye, Aludnod kellene címmel), Máté Gábor rendező (a Katona József Színház igazgatója) s néhány ismert tévériporter is, mint Baló György vagy Egri Viktor. Az író-vébé előtt mindenkinek kisorsoltak egy csapatot, s onnantól kezdve arról a válogatottról kell „garantáltan szubjektív" kommen­tárokat írnia. Uruguay „patrónusa" lapunk futba 11 mel lékletének szer­kesztője, Gazdag József. Olaszországot hamar elintéz­zük. Pikk-pakk. Kezét-lábát kikö­tözzük, száját felpeckeljük, kész. Megdönteni a Squadra Azzurrát (színes, romantikus uruguayi hor­ror-vígjáték). Bemutató június 24- én, a natali Estadio das Dunasban. A forgatókönyv legyen ez: Suárez harapni fog, Godín fejelni, Cavani pedig beviszi a... hm... kegyelem­döfést. (Majd pont az olasz nyug­díjasoktól kellene félnünk, igaz?) Namármost. Természetesen nem célunk Costa Rica, Anglia és Olaszország kivégzése, megcsonkítása vagy bármilyen testi/lelki megnyomo- rítása. Ha a három Alávetett Fél közül bármelyik úgy ítéli meg, eleget szenvedett az adott mécs­esén, esedeg úgy érzi, a nagyarányú vereség miatt folt esne nemzetközi hírnevén, és szívesen elkerülné a vi­lágraszóló szégyent (mondjuk egy tíz-tizenöt gólos vereséget), abban az esetben számíthat az Uralkodó nagyvonalúságára - Uruguay te­kintettel lesz a vesztesek zokogva elhápogott kérésére. Ezt leszámítva Costa Rica, Ang­lia és Olaszország föltéden enge­delmességgel tartozik Uruguaynak mint Uralkodónak. A futballtudás- beli különbséget a három Alávetett Fél közül senki sem ellensúlyoz­hatja túlzott agresszivitással, Uru­guay futballistáinak súlyos sérülést nem okozhat, Suárez bal térde irányába csak halálbüntetés terhe mellett rúghat (figyelni fogunk, Frankie „Fat” Lampard, és téged is, Chiellini!), a bekapott gólokat pedig köteles higgadtan, adott esetben örömmel fogadni, hiszen a három Alávetett Fél (sorrendben: Costa Rica, Anglia és Olaszország) abban a nem mindennapi kegyben részesül, hogy a világ legjobb válo­gatottjától szenvedhet vereséget. Kelt Montevideóban, 2014 jú­niusában. Az Atya, a Fiú és Diego Godín nevében: ámen. ■ vívott mérkőzésünk egy nagyszabá­sú nemzetközi összeesküvés ered­ménye! Most már minden világos. Egyaránt érintett a FIFA, az ENSZ, az IMF, a Vatikán. Ok tüntették el a pályáról Diego Luganót, ők ra­dírozták ki Forlánt, ők küldtek álomkórt Muslerára, ők hagyták a kispadon Suárezt. Tudjukkik. A háttérben ármánykodó titkos ér­dekcsoportok Céljuk kicsinálni Uruguayt. Fondorlattal, csellel, arcádan csa­lással. Ezt azonban nem fogjuk hagyni. Innentől kezdve a szemet sze­mért, fogat fogért elv következik. Mert Uruguayt nem lehet csak úgy eltörölni a futballtérképről! Jobb lesz, ha az angolok és az olaszok tudatosítják ezt. Mostantól kezdve nem kímélünk senkit. A háború elkezdődött! Kelt Montevideóban, 2014. június 15-én, a kora reggeli órákban. Gazdag József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents