Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-17 / 138. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 17. Régió 5 Nem nyitják meg a strandot, és minden önkormányzati intézmény költségvetesebol lefaragnak Aranyosmaróton mindenki a kórházra spórol Aranyosmarót. Atavalyi év után idén sem nyitják meg a kisváros strandját, az erre szánt pénzt a kórháznak adják. Az eddig elvégzett előkészítési munkálatokra tehát hiába költött a város, a frissen lefestett medencéket idén sem töltik meg vízzel. VRABEC MÁRIA Azt, hogy a strand üzemeltetésére jóváhagyott 23 ezer eu- rót a kórháznak adják, az ön- kormányzat pénzügyi bizottsága javasolta. Az indítványt még jóvá kell hagynia a képviselő- testületnek, de valószínűleg nem lesz ellenszavazat, mert az ország utolsó önkormányzati tulajdonban lévő kórháza a város büszkesége. Évek óta hatalmas adósságokkal küzd, a magisztrátus azonban akár más intézmények kárára is hajlandó támogatni, mert fontosnak tartja a fennmaradását. A kórház a városka lakóin kívül a környező települések mintegy 45 ezer lakóját is ellátja, és valamennyien ragaszkodnak a megmaradásához, annak ellenére, hogy már csak a sebészeti és a belgyógyászati osztály fogad fekvő betegeket. Az intézménynek jelenleg 1,3 millió eurós adóssága van, ebből 299 ezer euróval a Szociális Biztosítónak tartozik. A városi strandtól elvett 23 ezer euróból 15 ezret szintén az adósságok törlesztésére szán, és a képviselők azt fontolgatják, hogy a többi városi intézmény költségvetéséből is lefaragnak. Milan Ga- laba, a KDH képviselője szerint, aki a javaslattal előállt, a kórház fennmaradása sokkal fontosabb „mint, hogy milyen virágokat ültetnek ki a parkba, vagy hogy a helyi polgárok hol fognak fürödni.” A mindent a kórházért elv alapján az önkormányzat már el is fogadott egy határozatot, mely szerint a városi intézméA kórház előző igazgatója, a polgármester által protezsált Michal Gruj- bár 600 ezer euró tüntetettek nyék igazgatóinak javaslatot kell tenniük, mennyi pénzt hajlandók megspórolni a kórház javára. Az iskolaigazgatók még nem nyilatkoztak, a városi kertészet igazgatója, Marián Tomajko azt írta, ők annyi kevés pénzt kapnak a várostól, hogy már csak az étkezési jegyeikről tudnának lemondani. Éz egy év alatt kétezer eurót jelentene, de ezt azért már a városatyák is megalázónak tartják. Főleg, hogy a kórház előző igazgatója, a polgármester által protezsált Michal Grujbár 600 ezer eurót tüntetett el úgy, hogy a rendőrség máig sem akadt a pénz nyomára. A vizsgálat mé& tart, egyelőre azt sem tudni, kik a számlák birtokosai, amelyekre Grujbár a pénzt utalta. Közben a kórházban folyamatosak a leépítések, és már a fizetési terminusokat is kitolták két héttel. Az igazgató, Martin Cimrák szerint, mivel a város minden hó 23-án utalja a támogatást, csak ekkor tudnak fizetni, egyébként minden pénzük elmegy az adósságok törlesztésére. Diószegről körülbelül harmincöt családot hurcoltak el, ma már nem élnek zsidók a kisvárosban A holokauszt áldozataira emlékeztek Diószegen BARTALOS ÉVA Diószeg. A holokauszt 70. évfordulójára emlékeztek vasárnap a diószegi zsidó temetőben. Avital Gershon izraeli konzul is köszöntötte az egybegyűlteket. Diószegen egykor virágzó zsidó közösség élt, volt imaházuk és iskolájuk. Az első zsidó családfők nevét egy 1868-as összeírás ismerteti, az adatok szerint feltehetően korábban is éltek zsidók a városban. Kuff- ner Károly, a cukorgyár egyik megalapítója is zsidó volt, a gyárban morvaországi zsidó mestereket alkalmazott. 1942 és ’45 között körülbelül 35 zsidó családot hurcoltak el a kisvárosból. Közülük néhányan a megpróbáltatások után visszatértek, később azonban elkölAvital Gershon izraeli konzul és Baruch Myers pozsonyi rabbi is részt vett a megemlékezésen (A szerző felvétele) töztek Diószegről. Értesüléseink szerint ma már nem élnek zsidók Diószegen. A Wollner- ház és a zsidó temető őrzi a diószegi hitközösség emlékét. Eva Sudová, a városi hivatal munkatársa elmondta, Diószeg a zsidó lakosságnak köszönhetően fejlődő mező- és iparvárosként került fel Európa térképére. Szabó Antal, Diószeg polgármestere bocsánatot kért a megpróbáltatásokat átélt zsidóktól. Avital Gershon elmondta, minden zsidó hagyott maga után nyomot a közösségben, a kulturális, vagy a szakmai életben. „Sose felejtünk, a mi felelősségünk, hogy tovább vigyük a végakaratukat. Nem engedhetjük meg, hogy a zsidó hitközösséget elfelejtsék. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk, hogy az intolerancia, a fél- reinformálás és a gyűlöletkeltés újra ilyen formában megjelenjen a vüágon” - mondta az egybegyűlteknek a konzul. Hozzátette, tenni kell azért, hogy ne győzhessen az embertelenség. A megemlékezés után a kisváros jelentős zsidó személyiségeivel ismerkedhetett meg a közönség az Inovatechben. A prezentációt követően kóser ételeket szolgáltak fel. Két golyót kapott a mellkasába a rendőr, életä vesztette (Illusztrációs felvétel) A tettes elmenekült, de később feladta magát Két lövéssel végeztek egy rendőrrel Bélaházán ÚJ SZÓ-HÍR Bélaháza (Boleráz)/Nagy- szombat. Lelőttek egy rendőrt a hétvégén a nagyszombati járásbeli Bélaházán (Boleráz). A rendőr két lövést kapott a mellkasába, a helyszínen életét vesztette. A tettes először elmenekült a helyszínről, majd két órával később önként jelentkezett a rendőrségen. A gyanúsított, a 31 éves po- zsonypüspöki Milan S. szombat éjfélkor több lövést adott le a 34 éves rendőrre. Az előzetes vizsgálati eredmények szerint a helyszínen három fegyvert használtak. A lövöldözésbe beavatkozott a rendőr kolléganője is, ő nem sérült meg. A ballisztikai szakvélemény készítése folyamatban van, egyelőre nem tudni, milyen fegyverből adták le a végzetes lövéseket. A helyszíni szemle során a rendőrség 32 töltényhüvelyt és egy töltényt foglalt le. A Volkswagen Golf típusú rendőrautót öt lövés érte, a gyanúsított Opel Zafira típusú személykocsijára tizenegy lövést adtak le, valamint a környező épületeken is találtak golyónyomokat. Martina • Kredatusová, a Nagy- szombati Kerületi Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, a 31 éves férfi sportlövészettel foglalkozott, legálisan három fegyvert birtokolt, ebből az egyik egy géppisztoly volt. A lövöldözés szemtanúi a rendőrségi kihallgatáson elmondták, a gyanúsított taktikusan közelítette meg a rendőrautót. A vizsgálat során a gyanúsított férfit alkoholtesztnek is alávetették, a szonda 1,38 ezreléknyi alkoholszintet mutatott. „Gyilkosságért tizenöttől húsz évig terjedő börtönbüntetést kaphat a tettes. Két személyt támadott meg, valamint az áldozat hatósági személy, tettéért 20-25 évet kaphat, de életfogytiglanra is ítélhetik. Hatósági személy minden közszereplő, valamint a fegyveres erők képviselője” - mondta Martina Kredatusová. A gyanúsított férfi vizsgálati fogságban van, a vizsgálótiszt vádemelési javaslatot tett ellene, (szcs) Sokan voltak kíváncsiak Az auschwitzi fiúk című regény szerzőjére, aki Csehországban telepedett le, de kamaszéveit Párkányban töltötte Bemutatták Tomáš Radil önéletrajzi könyvét Párkányban GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Hetven éve június 16-án futott be a párkányi, az ipolysági és a lévai transzport Birkenauba. 2500 gyereket és felnőttet zsúfoltak a tehervagonokba. A legkisebbeket és a legidősebbeket a biztos halálba szállították, de a munkaképes felnőttek közül is csak kevesen tértek vissza. A párkányi Tomáš Radil egyike volt azoknak, akik Auschwitzből hazatérhettek. A halálgyárral kapcsolatos emlékeit, a párkányi zsidók elhurcolásának előzményeit és visszatérésének körülményeit Az auschwitzi fiúk című könyvében örökítette meg. „Nem szabad elfelejteni azokat az időket, amikor az ember elvesztette emberi mivoltát és kéjjel ölt” - fogalmazott a könyvbemutatón Tomáš Radil. Az író Weiss Tamásként született és Párkányban töltötte gyermekkorának legmeghatározóbb éveit. Az esztergomi bazilika és a Várhegy képe kitörölhetetlenül emlékeibe vésődött. Biztos pontot jelentett a deportációt megelőző hónapokban is, amelyekről doku- mentarisztikus hűséggel számol be könyvében. „A párkányi könyvbemutatót a könyvtárban rendeztük meg. Az előadóterem és a szomszédos helyiségek is megteltek. Még egyetlen könyvbemutatóra sem jött el ennyi ember” - mondta Csiffáry Zsuzsanna, a párkányi városi könyvtárvezetője. Az idősebbek, a középkorúak és a fiatalok is pisszenés nélkül hallgatták Tomáš Radil beszámolóját. „Az idősebbeket és a középkorúakat talán azért érdekli a téma, mert hallottak néhány személyes beszámolót a második világháborúról szüleiktől vagy nagyszüleiktől, akik maguk is átélték ezt az időszakot. A fiatalokat pedig nyilván azért érdekli a téma, mert sajnos ma is nagyon időszerű. A szélsőjobb egyre nagyobb teret kap és előretör nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is” - nyilatkozta lapunknak a szerző, akinek korábban Ipolyságon és a párkányi AquaPhone alkalmával is volt könyvbemutatója. Tomáš Radilt Párkányba és Ipolyságra elkísérte felesége is, akivel egyetemi évei alatt ismerkedett meg. Mindketten az agykutatásnak szentelték életüket. Több nemzetközi kutatásban vettek részt, sokat tartózkodtak külföldön, ám az emigráció gondolata nem foglalkoztatta őket. „Korábban csak évente egyszer jöttem Párkányba, de az idő előre haladtával egyre inkább érzem a kötődést a város iránt” - nyilatkozta lapunknak Tomáš Radil, aki feleségével Csehországban telepedett le. „Szeretném, ha unokáimban is kialakulna valamiféle érzelmi kapocs Párkány iránt. Ezért szeretném mielőbb rendezni a szülői házzal kapcsolatos peres ügyeket. Jó lenne, ha a nyarakat itt tudnánk tölteni” - nyilatkozta Radil. Tomáš Radil nagyszüleiről is mesélt, akiknek mészárszékük a város főutcáján, a mai Orange üzlet helyén volt (A szerző felvétele)
