Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-03 / 126. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 3. www.ujszo.com Snowden Brazíliában élne Brazíliaváros. Más országok között Brazíliától is szabályosan menedékjogot kért Edward Snowden, az Oroszországba szökött amerikai informatikus, aki leleplezte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtési programját - állítja ő maga egy interjúban. A Globo brazil tévében sugárzott interjúban Snowden elmondta, július végén lejár az oroszországi tartózkodási engedélye, s ha Brazília menedéket ajánlana fel neki, azt örömmel elfogadná, nagyon szívesen élne abban az országban, szerinte Brazília ideális menedékhely emberjogi aktivisták számára. (MTI) Új szövetségi állam Indiában Újdelhi. Telengana néven tegnap megalakult India 29. szövetségi állama, amely több mint hat évtizedes küzdelem eredményeképpen született az ország déli részén. Az új állam Ándhra Prades szövetségi államból vált ki annak következtében, hogy megalakulása érdekében az 1950-es években elszakadási mozgalom kezdődött. A tiltakozások az elmúlt évtizedben mintegy ezer ember életét követelték. Több tüntető felgyújtotta magát. A tüntetések 2009-ben erősödtek fel. A szakítást szorgalmazók törekvésüket azzal indokolták, hogy az állam északi, fejletlen és aszályos területét a délvidék politikusai szándékosan elhanyagolták. A tíz körzetből álló új államnak 35 millió lakosa van. Fővárosa Haidarábád lesz, Ándhra Prades korábbi székhelye. (MTI) Újra robbantott a Boko Haram Abuja. Feltehetően katonák voltak a célpontjai annak a pokolgépes merényletnek, amelyet Nigéria északkeleti részében követtek el vasárnap este. A halálos áldozatok száma a 60-at is eléri. A támadást a Boko Haram terrorszervezetnek tulajdonítják, amely nagyon aktív a térségben. A csoport célja egy iszlám állam létrehozása Nigéria többségében muzulmánok lakta északi részén. A pokolgépes robbantást futballmérkőzést televízión nézők körében követték el, és a feltevések szerint a nézők között sok katona volt. A Boko Haram egyik leglátványosabb akciója több mint 200 diáklány elrablása volt április közepén. (MTI) Az ukrán konfliktus és földrészünk történelmi fordulópontjai Obama amerikai elnök európai látogatásának fókuszában Obama nem akar találkozni Putyinnal Barack Obama ellép a lengyel díszőrség előtt. Az amerikai elnök ma szomszédunkhoz látogat. (TASR/AP) Washington/Varsó. Kontinensünk mai és múltbeli konfliktusai - az ukrán válság, ill. a rendszerváltásról és a normandiai partraszállásról való megemlékezés - állnak a fókuszában Barack Obama amerikai elnök ma kezdődő európai látogatásának, az elnök Lengyelországot, Belgiumot és Franciaországot keresi fel. MTt-ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama amerikai elnök ma a lengyel vezetőkkel, a laski támaszponton szolgáló amerikai és lengyel vadászpilótákkal, illetve az első lengyelországi szabad választás 25. évfordulója alkalmából a kelet- és közép-európai NATO-tagálla- mok vezetőivel találkozik, ahol jelen lesz Ivan Gašparovič leköszönő szlovák elnök is. Holnap Varsóban Petro Porosenko megválasztott ukrán elnökkel folytat kétoldalú eszmecserét, akit várhatóan ismételten az USA támogatásáról fog biztosítani azokban a törekvéseiben, amelyek Ukrajna egységének megőrzését, demokratizálását és a gazdaság reformját célozzák. Barack Obama a varsói királyi palotában a lengyel Szabadság Napja alkalmából ünnepi beszédet is mond. Az amerikai elnök várhatóan mind a lengyel fővárosban, mind pedig a vezető ipari országokat tömörítő G7-csoport csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján igyekszik majd nyomást gyakorolni az európai vezetőkre az Oroszországgal szembeni egységes fellépés érdekében. Obama egyúttal ismételten biztosítani fogja a NATO keleti tagállamait, hogy az Egyesült Államok kész szavatolni a biztonságukat és teljesíteni szövet- ségesi kötelességét. A várakozások szerint ki fog térni a szövetség korszerűsítésére és megerősítésére is. Brüsszelben az amerikai elnök kétoldalú megbeszélést tart majd David Cameron brit miniszterelnökkel. Obamát csütörtök este Párizsban magán vacsorán látja vendégül Francois Hollandé francia államfő. Az amerikai elnök pénteken, más országok vezetőivel együtt, részt vesz a normandiai partraszállás 70. évfordulóján megrendezendő megemlékezéseken. A hidegháború óta legsúlyosabb európai konfliktus, az ukrán válság rányomja majd bélyegét ezekre a megemlékezésekre is. A Fehér Ház ugyanis közölte, hogy Obama programjában nem szerepel kétoldalú találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin szintén találkozik külön is a D-napi megemlékezések házigazdájával, Hollandé elnökkel. Washington az amerikai-francia-orosz háromoldalú vacsora lehetőségétől is elzárkózott. Barack Obama, aki pé„ntek este indul majd vissza Washingtonba, két hónapon belül másodszor utazik Európába. Szakadár fegyveresek támadtak meg egy ukrán határőr-alakulatot - NATO-ülés a konfliktusról Súlyos harcok folynak Luhanszk laktanyájáért AATl-HÍR Kijev. Súlyos harcok bontakoztak ki tegnap egy kelet-ukrajnai határőr-laktanyánál, amelyet mintegy négyszáz szakadár fegyveres vett ostrom alá. A hajnalban kezdődött tűzharcban eddig öt szakadár vesztette életét és nyolc sérült meg. A határőrök közül heten sebesültek meg, hárman súlyosan. Azún. „délkeleti hadsereg” mintegy száz fegyverese éjfél után vette körül a Luhanszk déli peremén, a város Mimij negyedének közelében szolgálatot teljesítő határőr-alakulatot, és mintegy négy órával később, a hajnali órákban gépfegyverekkel, nagy kaliberű golyószórókkal, illetve gránát- és aknavetőkkel lőni kezdték. Az első rohamot a határőrök sikeresen visszaverték, de a szakadárok újabb támadásokat indítottak. Orvlövészeik egy közeli többszintes lakóház ablakaiból lőtték a határőröket. A nap folyamán megnégyszereződött a támadók száma, mintegy 400 fegyveres támadta az ukrán határőröket, miközben a határőrség órákon át nem kapott segítséget a hadseregtől, a helyszínre küldött vadászgép pedig nem adhatott le célzott lövéseket a szakadárokra, miután azok lakások ablakaiból lőnek, ahonnan a lakókat nem engedték ki a házból. Állítólag az ukrán légierő egy gépét vették célba feltételezhetően hordozható légvédelmi rakétarendszerrel, de at lövedék az szakadárok által megszállt megyeháza negyedik szintjébe csapódott be. Tegnap este az ukrajnai helyzetet tekintette át a nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a NATO-Oroszország Tanács, amelyet most először hívtak össze azóta, hogy márciusban az atlanti szövetség befagyasztotta kapcsolatait Moszkvával az agresszív ukrajnai orosz beavatkozás miatt. Ugyancsak az ukrajnai helyzet áttekintése uralja a NATO-országok védelmi minisztereinek ma kezdődő, kétnapos brüsszeli tanácskozását. A 28 tagállami miniszter Mihajlo Koval ukrán tárcavezetővel együtt vitatja meg, miként kell kezelni a helyzetet az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz megszállása, illetve a kelet-ukrajnai orosz szeparatisták erőszakcselekményei fényében. A három balti állam és Románia szerint a szövetségnek nagyon határozott, tartós következményekkel járó ellenlépéseket kell tennie - így például megnövelni a keleti peremtérségben a NA- TO-erők nagyságát. Egy másik álláspont szerint az orosz fellépés nem jelent közvetlen katonai fenyegetést a NATO tagországaira nézve. Merkel Junckerről Nem kell teljes egyetértés Berlin. A német kancellár szerint nem kell feltétlenül teljes egyetértés az uniós tagországok vezetőinek körében ahhoz, hogy Jean-Claude Jun- ckert jelöljék az Európai Bizottság elnökének, ugyanakkor meg kell őrizni Nagy-Britannia uniós tagságát. Angela Merkel tegnap elmondta: azért dolgozik, hogy meglegyen a Juncker bizottsági elnökké jelöléséhez szükséges minősített többség az uniós országok körében. A döntést egyben európai szellemben kell meghozni, hiszen „nekem nem mindegy, hogy Nagy-Bri- tannia az unió tagja-e” - tette hozzá a kancellár. (MTI) Franciaországban iszlamista toborzók buktak le Hajsza a dzsihádisták ellen AATl-HÍR Párizs. Őrizetbe vettek tegnap négy embert Párizs környékén és Dél-Franciaországban, akik iszlamista csoportok számára toboroztak fiatalokat fegyveres harcra - közölte a francia belügyminiszter. „Egyes emberek a dzsihádra toboroznak” - mondta Bemard Ca- zeneuve, három nappal azután, hogy őrizetbe vették Marseille- ben a brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy áldozatot követelő merénylet gyanúsítottját. A 29 éves férfi több mint egy évet töltött Szíriában dzsihádista felkelőknél, ami miatt szerepelt a francia belbiztonsági szolgálat (DGSI) nyilvántartásában. Ca- zeneuve annyit árult csak el, hogy négy embert tartóztattak le. „Nem hagyhatunk semmi esélyt a terroristáknak” - hangsúlyozta a belügyminiszter. A pénteken Marseille-ben őrizetbe vett Mehdi Nemmouche-nál találtak egy Kalasnyikov gépkarabélyt és egy töltött revolvert is. Ilyen fegyvereket használt a tettes a brüsszeli támadásban, amelyben meghalt egy izraeli házaspár, valamint a múzeum egy belga férfi alkalmazottja. A feltételezett merénylő az elmúlt években öt alkalommal ült rablásért francia börtönökben, ahol radikalizálódott. Szabadulása után három héttel utazott el Szíriába. Emiatt vita bontakozott ki a francia médiában a francia titkosszolgálatok hatékonyságáról. ,A börtön nem azért van, hogy dzsihádistákat képezzen, de tény, a börtönben terjednek a radikális gondolatok” - ismerte el Cazeneuve. Becslések szerint mintegy 700 francia állampolgár harcol jelenleg Szíriában. A 2000 óta hatalmon levő Bassár el-Aszad az egyetlen komoly jelölt Elnökválasztást tartanak Szíriában A hivatalban levő Bassár el-Aszad hívei. Az ország polgárai ellen háborút viselő elnök a mai szíriai választás biztos befutója. (SITA/AP) AATl-HÍR Damaszkusz. Ma Szíriában elnökválasztást tartanak. A szavazásnak, amelyen évtizedek óta először több jelölt is indul, a hivatalban lévő államfő, Bassár el-Aszad az esélyese, mert a polgárháború dúlta országban az ellenzék bojkottálja a voksolást. A 22,5 millió fős lakosságból mintegy 2,5 millió ember a 2011 óta tartó harcok miatt - amely már több mint 162 ezer áldozatot követelt - jelenleg a határon kívül él. A két évvel ezelőtt elfogadott új alkotmány értelmében csak olyan jelöltek indulhatnak az elnökválasztáson, akik az elmúlt tíz évet Szíriában töltötték, ami gyakorlatilag kizárja az emigráns ellenzékieket. A hivatalban lévő Bassár el-Aszad győzelme eleve biztosított, hiszen csupán két ismeretlenjelölt indul ellene, megfigyelők szerint csak azért, hogy legitimálják Aszad megválasztását. Az ellenzék az általuk „a demokrácia paródiájának” nevezett szavazás bojkottjára szólított fel, így arra csak a rezsim ellenőrzése alatt álló területeken kerül sor. Legalább 50 ember vesztette életét, köztük kilenc gyerek a hétvégén a felkelők rakétatámadásaiban Aleppo városban a kormányerők uralta részén.
