Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-12 / 134. szám, csütörtök

22 Iskola utca ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 12. www.ujszo.com A konfliktusok tudatos kezelése fontos nevelési eszköz, azt azonban alaposan érdemes átgondolni, milyen konfliktuskezelési stratégiát válasszunk Miért nem beszélnek Párizsban szlovákul? A szenei iskolások a Louvre előtt (Fotó: SZMAAI) Hogyan kezeljük sovi­niszta útitársunkat - ez is belefér egy párizsi is­kolai kirándulásba, nemcsak az, hogy milyen stílusban épült a ver- sailles-i kastély, vagy hogy melyik sugárút sze­repel Ady híres versében. VITAL ANNA A szenei alapiskola igazga­tónője egy londoni év végi ki­rándulás sikerén felbuzdulva úgy döntött, ha lesz elég je­lentkező, kétévente ellátogat­nak valamelyik európai fővá­rosba. Idén Párizs volt soron. A gyerekek két éven át gyűjtöt­ték a pénzt az útra, az igazga­tónő olcsó, de megbízható utazási irodát keresgélt, és vé­gül talált is. Mivel a két peda­gógus és a gyerekek csak hu­szonnégyen voltak, az utazási iroda zsolnai és tőketerebesi felnőtt turistákkal töltötte meg az autóbuszt. Amint az iskolá­sok Szencen felszálltak, egy zsolnai férfi erőteljesen rájuk szólt, hogy ne beszéljenek ma­gyarul. „Na Slovensku po slovensky!” De nem elégedett meg az egyszeri rendreutasí­tással, tovább méltatlanko­dott, útitársai helyeslő meg­jegyzései vagy egyetértő hall­gatása mellett. Nem lehetett nem hallani. Feladta a leckét Bár nem tudott róla, az izgá­ga útitárs alaposan feladta a szenei pedagógusoknak a lec­két. A konfliktusok tudatos ke­zelése ugyanis fontos nevelési eszköz, azt azonban alaposan érdemes átgondolni, milyen konfliktuskezelési stratégiát vá­lasszunk. Ha a győztes/vesztes stratégiát, akkor az egyik fél szükségszerűen vesztes lesz, ami presztízsveszteséggel jár. Gyerekek előtt a pedagógus nem lehet vesztes. Az alkal­mazkodás stratégiájához fo­lyamodó fél kényszerből vagy félelemből lemond saját érde­kei érvényesítéséről a másik ja­vára. Didaktikai szempontból ez még rosszabb, mint az első. Az eíkerüíókonfliktusmegoldási stratégia az elodázásról szól. A dolgok azonban általában nem szoktak maguktól megoldódni. A győztes/győztes stratégia a kompromisszumkeresés straté­giája. Ez az ideális, de csak egyenrangú felek között lehet eredményes, már csak azért is, mert alkalmazásához kulcsfon­tosságú a kölcsönös jóakarat, az együttműködés és a megoldás valós szándéka. Drasztikus megoldás Az igazgatónő végiggondolta a lehetőségeket és döntött. Po­zsonyban leszállította a cso­portját, és bejelentette az ide­genvezetőnek, hogy nem utaz­nak tovább. „Nem azért fizet­tünk be nem kevés pénzt, és nem azért akarunk megtenni több ezer kilométert, hogy egész úton primitív, soviniszta szövegeket hallgassunk” mondta. Az idegenvezető erre felhívta az utazási iroda igazga­tóját, aki bocsánatot kért a tör­téntekért, hozzátéve, álmában sem jutott eszébe, hogy ilyesmi is előfordulhat, majd utasította az idegenvezetőt, hogy oldja meg a helyzetet. Ő úgy oldotta meg, hogy diszkréten közölte a zsolnai úrral, ha nem változtat a magatartásán, az iskolások nem utaznak tovább. Az indulatos férfiú lecsillapodásában nem kis szerepet játszhatott az a fel­ismerés, hogy félig üres autó­busszal utazni drágább, mint te­livel, még ha magyar gyerekek töltik is meg. így már nem han­goskodott, csupán a szeme sar­kából figyelte kitartóan az „idegeneket”. Párizsba érve, amikor a szajnai hajókázás előtt az idegenvezető szétosztotta a jegyeket, célszerűnek látta is­mét bevetni magát. Az igazga­tónő elé pattant, és egyre foko­zódó hangerővel, szótagolva, többször elharsogta: „Lístky! Prevziať!” (Jegyek! Átvenni!) Mikor az igazgatónő megkér­dezte tőle, miért nem beszél ke­rek mondatokban, és miért kia­bál, teljesen ledöbbent, majd visszatérve a csoportjához, elhűlve ismételgette: „Ona vie po slovensky!” (Ó tud szlová­kul!) Minden jó, ha a vége jó A zsolnai úr és társai hama­rosan rájöttek, hogy a szenei magyar alapiskola 13-14 éves diákjai nemcsak szlovákul tudnak, hanem angolul is re­mekül elboldogulnak, és - ve­lük ellentétben - nem okoz számukra problémát megszó­lalni az idegen könyezetben. Ezt a tudásukat többször is igénybe vették, a gyerekeket kérték meg, hogy kérjenek he­lyettük, ha valamit vásárolni akartak az üzletekben. Akár­csak a gyerekek, ők is el vol­tak ragadtatva Párizstól, mindössze egy kifogásuk volt: hogy a francia fővárosban senki nem beszél szlovákul. Nem is láttak belőle annyit, mint a szenciek, akik másnap önállósították magukat, és be­jártak, megnéztek mindent, amit csak lehetett a három nap alatt. A visszaút kellemesen telt. A zsolnai úr hangosan elmondta, hogy milyen rendesek a szenei diákok. Mások is csatlakoztak hozzá, dicsérték a jólneveltsé- güket, udvariasságukat, nyelv­tudásukat. „Hát nem is olya­nok, mint azok a szlovák gim­nazisták, akik folyton zajong- tak, rendetlenkedtek, a végén még be is rúgtak és végighány­ták az autóbuszt” - jegyezte meg egyikük. Amikor Szencre érve a ma­gyar csoport udvariasan elkö­szönt és leszállt, az egész autó­busz barátságosan integetett nekik. A leghosszabban az a bi­zonyos zsolnai úr. A POSTA HOZTA Atlétikai torna a nemesócsai Móra Ferenc Alapiskolában Závodný Bálint és Soós Szabina, a hazai csapat legjobbjai (Fotó: MFAI) Nyolc iskola csapata mérte össze tudását az országos fordulóban Jubileumi Jókai és kora A nemesócsai Móra Ferenc Alapiskolában 13. alkalommal tartottuk meg az iskolák atléti­kai tornáját. A várva várt ese­ményre május 19-én került sor. Az eredetileg kitűzött május 13-ai időpont az egyik vendég­iskolának nem felelt meg, a má­jus 16-ára módosított dátum pedig a kedvezőtlen időjárás miatt halasztódott május 19-ére. Május harmadik hétfőjére minden akadály elhárult, s a sport lett a főszereplő. Szép, napos időjárás fogadta a részt­vevőket. Négy iskola versen­gett: a győrújbaráti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a Lak- szakállasi Magyar Tannyelvű Alapiskola, a Nemesócsai Szlo­vák Tannyelvű Alapiskola és a nemesócsai Móra Ferenc Alap­iskola. A fiúk és a lányok két ka­tegóriában (I. kategória: 4-6. osztály, II. kategória: 7-9. osz­tály), a következő versenyszá­mokban mérték össze tudásu­kat: futás (60 m, 500 m, váltó), krikettlabdadobás, súlylökés, távolugrás. Az iskolákat az egyes versenyszámokban két- két diák képviselte, s a helyezé­sek fontos pontokat hoztak a konyhára. Sokszor késhegyre menő küzdelem folyt, s csak minimális különbségek döntöt­tek a helyezésekről. Mindenki igyekezett magából kihozni a legjobbat. A versenyszámok eredményeit a kijelölt segítők szállították a számlálóbizott­ságnak. Ők végezték az összesí­tést, hiszen nemcsak egyéni, hanem csapatverseny is zajlott. Ebéd után kiderült, melyik is­kolának hozott szerencsét a 13-as szám. A versenybizottság osztás és szorzás helyett csak összeadott, de azt folyamato­san. Nem sokkal 13 óra után az eredményhirdetésre sorakoztak a 13. atlétikai torna résztvevői, szervezői. A csapatversenyben a győrújbaráti iskola megvédte tavalyi elsőségét, 214 ponttal végzett az első helyen. A dobogó második fokára a rendező Móra Ferenc Alapiskola állhatott 204 ponttal. A harmadik helyet a lak- szakállasi alapiskola szerezte meg 154 ponttal. Negyedik he­lyen a helyi szlovák alapiskola végzett 83 ponttal. Az atlétikai tornán külön el­ismerésben részesül a legjob­ban teljesítő hazai lány és fiú. Azok kapják a díjat, akik a leg­több pontot szerzik a Móra Fe­renc Alapiskolának. 2014 má­jusa Soós Szabina és Závodný Bálint hatodik osztályos tanu­lónak marad örökké emlékeze­tes. Ók lettek a hazai csapat legjobbjai. A győzteseknek, a helyezetteknek gratulálunk. Fekete Irén igazgatóhelyettes VÖRÖS MÁRIA A komáromi Jókai Mór Alap­iskola és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége közös szervezésében május 16-án ti­zedik alkalommal került sor az irodalmi, műveltségi vetélkedő országos fordulójára. A nagy mesemondó nevét vi­selő, főszervező iskola nemcsak a helyszínt adta, hanem az isko­lai és az országos döntő felada­tait is összeállította. A vetélke­dőbejelentkezett 11 intézmény közül az iskolai forduló sikeres megoldása után nyolc iskola mérette meg magát az országos döntőben. A felsőszeli Széche­nyi István MTNY Alapiskola és Óvoda, az ógyallaiFeszty Árpád Alapiskola és Óvoda, a pozsonyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázi­um, a csicsói Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda, a negyedi Pongrácz Ágoston Alapiskola, a nádszegi Alapiskola és Óvoda, a gútai Nagyboldogasszony Egy­házi Iskolaközpont és a hetényi TarcZy Lajos MTNY Alapiskola felső tagozatos diákjai idén Jó­kai Mór Az új földesúr című re­gényéből, valamint Lengyel Dénes így élt Jókai című mű­véből készültek fel. A háromtagú csapatok tíz változatos, írásbeli és szóbeli feladatban mérték össze tudá­sukat. Az idei, jubüeumi ver­seny talán még az eddigieknél is igényesebbnek, magasabb szín­vonalúnak bizonyult. A felada­tokat összeállító zsűri tagjai ki­emelték a versenyzők felké­szültségét, értékelve ezzel a fel­készítő pedagógusok lelkiisme­retes munkáját is. A legjobbnak a gútai Nagy­boldogasszony Egyházi Iskola- központ tanulói bizonyultak, a második helyet a pozsonyi Du­na Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázi­um, a harmadikat az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda diákjai szerezték meg. A vetélkedő sikere bizonyítja, hogy iskoláinkban vannak az irodalom iránt érdeklődő, fo­gékony tanulók, akik számára a klasszikus irodalom olvasása nem kötelezettség, hanem örömforrás. Valamennyi versenyző névre szóló oklevéllel és az SZMPSZ - nek köszönhetően értékes könyvjutalommal térhetett ha­za. Az országos döntő az iskola előcsarnokában a Jókai-dom- bormű megkoszorúzásával zá­rult. A csapatok alaposan felkészültek (Fotó: SZMPSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents