Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-11 / 133. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 11. Közélet 3 Elfogadták az alkotmányt. Ekkor még Vladimír Mečiar szekerä tolta. (Képarchívum) Második megválasztásakor a Smer jelöltje volt (Képarchívum) Ivan Gašparovič az örök túlélő; Mečiar alatt építette fel karrierjét, de 2004-ben új „gazdát" talált magának - a Smer hűséges támogatója lett A végrehajtó búcsúja Ivan Gašparovič tíz év után búcsúzik az elnöki palotától. Honnan jött, mit tett és mit nem tett, milyen lesz a leköszönő államfő értékelése? MÓZES SZABOLCS Ivan, kellj fel, továbbjutottál - 2004-ben az elnökválasztás 1. fordulójának estéjén barátai gratulációjára kelt fel a későbbi győztes. O sem hitte ugyanis, hogy továbbjuthat, így az esélytelenek nyugalmával aludni ment. Két héttel később megnyerte a 2. fordulót és megkezdődött tízéves elnöki pályafutása. 2004-ben Gašparovič már politikai nyugdíjas volt, úgy tűnt, legjobb évei mögötte vannak, ám nem hagyta el sze­rencséje. Nem ez volt az első váratlan fordulat életében. Jó helyen, jó időben A leköszönő elnök 1941-ben a nógrádi Poháron látta meg a napvilágot, Pozsonyban szer­zett jogászdiplomát. Rövid ide­ig járási ügyészségeken dolgo­zott, majd az egyetemen kez­dett oktatni. 1968-ban belépett a kommunista pártba, ahonnan fél év után kizárták. Annak el­lenére, hogy - másokkal ellen­tétben - karrierjében a kizárás nem okozott komoly törést, ez 1989jól jött neki. A bársonyos forradalom után csehszlovák főügyésszé nevezték ki, ám tétlensége - valójában az ügyek Vladimír Mečiarnak megfelelő haloga­tásai - miatt Václav Havel ál­lamfő 1992-ben leváltotta. Karrierje nem tört derékba, a Mečiar alapította HZDS erős embere lett, 1992-től 1998-ig a parlament elnöke volt. Ehhez az időszakhoz köthe- tőek legbotrányosabb dönté­sei. A mečiari gőzhenger par­lamenti vezetője volt. Több al­kotmányellenes aktusban vett részt, ezek közül a legkirívóbb František Gaulieder képviselő kizárása a parlamentből. Ek­kori tevékenysége miatt mondta róla Robert Fico az ez­redforduló előtt, hogy politika­ilag diszkvalifikálta magát. Fi­co véleménye később nagyot változott. Akkori pletykák sze­rint a vadprivatizáció során neki is jutott a közösből. Esélytelenként győzött 2002-ben úgy tűnt, ismét - ezúttal már véglegesen - zá­tonyra fut politikai karrierje. Mečiar hónapokkal a parlamen­ti választás előtt bejelentette, hogy Gašparovič - a HZDS ad­digi második embere - nem lesz rajta a választási listán. A vezér félt attól, hogy a tagság körében egyre népszerűbb Gašparovič félreállítja. Ekkor gyorsan pár­tot gründolt, ám a HZD 3,3%-kal nem jutott be a tör­vényhozásba. Mielőtt neve tel­jesen a feledés homályába me­rült volna, 2004-ben elindult az államfőválasztáson. Esélytelennek tűnt, ám he­tekkel a választás előtt sikerült megszereznie a legerősebb el­lenzéki párttá váló Smer támo­gatását, s ez döntő volt - a se­gítségről nem feledkezett meg a következő tíz évben. A jobb­oldali szavazatok megoszlásá­nak köszönhetően sikerült megelőznie az esélyesebb Edu­ard Kukant - a különbség kette­jük között 3600 szavazat, 0,18 százalék volt. A 2. körben Mečiarral szemben már ő volt a kisebbik rossz és simán nyert. 2009-ben az akkori kor­mánypárti Smer és az SNS je­löltjeként indult, a magyarkár­tyát is felhasználva már az 1. fordulóban 46,7 százalékot szerzett, a 2. körben pedig le­győzte Iveta Radičovát. Végrehajtó Politikai pályafutását visszanézve feltűnik, hogy Gašparovič általában jó időben volt jó helyen, s ha kellett, a szerencse is mellé állt. Sikeré­nek egyik titka, hogy nem érté­kelte túl képességeit, mindig egy politikailag erősebb, irá­nyító fél végrehajtója volt. Fő­ügyészként nem erőltette a Mečiar számára kellemetlen ügyek kivizsgálását, 1992-től tíz éven keresztül lojális volt a HZDS vezéréhez, a legproblé­másabb ügyekben is asszisztált a háromszoros miniszterel­nöknek. 2004-ben új „gazdát” talált magának a frissen megválasz­tott államfő. Az elnökválasztás eredményéből megértette, hogy 2009-ben csak a Smer támogatásával fog tudni újráz­ni, s mindent megtett azért, hogy ezt megszerezze. Míg megbízatása első két évében számos törvényt megvétózott, az első Fico-kormány ideje alatt gyakorlatilag mindent aláírt, amit elétoltak - közte több olyan jogszabályt is, amelyről később az Alkot­mánybíróság kimondta, hogy sérti az alaptörvényt. Egy ilyen döntéssel kapcsolatos Gašpa­rovič egyik elhíresült „szólása”, mely szerint az AB nem azt mondta ki, hogy az egész tör­vény alkotmányellenes, csak azt, hogy egyes részei azok. A vasárnap leköszönő állam­fő a személyi kérdésekben is maximálisan lojális volt Ficó- hoz. A koalíciós alku alapján többségében a Smerhez közeli alkotmánybíráknak adott megbízatást, 2009-ben pedig rekordidő alatt kinevezte a Legfelsőbb Bíróság új elnökét, Štefan Harabint. Legbotrányosabb államfői lépése a Őentéá-ügyhöz kötő­dik. A 2011-ben legitim mó­don megválasztott új főügyész kinevezését másfél éven ke­resztül halogatta, majd egy máig vita tárgyát képező dön­téssel elutasította. Pedig a 2009-es elnökválasztás után elvileg szabadabb mozgástere volt: mivel többször úgysem jelöltethette volna magát ál­lamfőnek, megtehette volna, hogy az ország érdekeit figye­lembe véve vagy lelkiismerete alapján dönt, nem pedig úgy, hogy a Smer akarja. Önálló gondolat híján Míg szerencsésebb orszá­gokban a köztársasági elnök egy köztiszteletnek örvendő ál­lamférfi, aki képes inspirativ gondolatokkal új témákat hoz­ni a közbeszédbe, kritikus pil­lanatokban pedig a társadalom lelkiismerete, Ivan Gašparovič tízéves elnöki megbízatása ide­jén önálló gondolatok és csele­kedetek híján ezt a funkciót nem tudta ellátni. Elnökválasztási mottója - „nemzeti módon gondolko­dom, szociálisan érzek” - tarta­lom nélkül maradt. Az államfő nem volt egy entellektüel, mindig jobban érdekelték hob­bijai: a hoki, a vadászat, az au­tóversenyek. A társadalmilag kritikus pillanatokban nem hal­latta hangját. Az elszólások egész karrier­jét végigkísérték. Legismertebb mondata még 1996-ra datáló­dik. „Gusto, gyere befejezni. Engem hívnak az öreg f*szhoz” - ezekkel a szavakkal kérte meg a parlament egyik alelnö- két, Augustín Marian Húskát, hogy vezesse tovább az ülést, mivel Michal Kováč akkori ál­lamfő megérkezett a törvény- hozás épületébe. Pechjére mik­rofonja még be volt kapcsolva - később azt állította, nem „öreg f*szt” (starý chuj), hanem öreg bácsit (starý ujo) mondott. Há­rom éve a pozsonyi hoki-vb-n egy mérkőzésről távozva Iveta Radičová akkori kormányfőt lökte félre a liftnél „ne tartson fel” csatakiáltással. Nevetség tárgya Az utóbbi években egyre több félresikerült beszéde, illetve nyelvbotlása volt, emiatt rit­kábban is állt a nyilvánosság elé. Egyesek szerint a sok félre- beszélés és a szemmel láthatóan gyengébb szellemi teljesítőké­pesség egy öregkori betegség (Parkinson-kór?) velejárója, ám az ilyen jellegű pletykákat Gašparovič hivatala mindig visszautasította. Akármi is áll e jelenség mögött, az interneten az utóbbi években az elnök egy­re gyakrabban vált nevetség tárgyává. Szlovákia társadalmának nagyobb része nem fogja visszasírni. A jobboldalon min­dig lenézték, a Smer végig ki­tartott mellette. Sokat elárul viszont Monika Beňová Fla- šíková smeres EP-képviselő pár nappal ezelőtti kijelentése, me­lyet azután tett, hogy az állam­fő az alacsony választási rész­vételért az EP-képviselőket is hibáztatta (szerinte az államfő inkompetens s ha hobbijai he­lyett többet törődne a politiká­val, tudná, mi a valós helyzet). Ezek a kijelentések is sejtetik, az ajtók mögött mit gondol­hatnak róla a Smerben. Az önálló Szlovákiának - ha nem számítjuk az 1939-1945 közötti államot - eddig három köztársasági elnöke volt, egye­dül Gašparovičnak sikerült ma­gát újraválasztatnia. Egyik el­nök sem kerül várhatóan a kép­zeletbeli szlovák pantheonba, ám közülük a legvisszásabb tel­jesítményt a most leköszönő el­nök nyújtotta. Andrej Kiskának könnyű dolga lesz jobb állam­főnek lenni - Ivan Gašparovič annyira alacsonyra tette a lécet. A mellszobra még Mečiar idején készült (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents