Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-10 / 132. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 10. www.ujszo.com A KDH-t és az SDKÚ-t bírálja a Híd Bugár Béla: a politika nem Facebook A kisebb létszámú kisebbségek várhatóan jelölnek majd tagokat a kisebbségi bizottságba A „portás” is értékelheti a kisebbségi jelölteket Mária Jedličková a szerb kisebbség képviselőjével (Képarchívum ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Híd elnöke szerint egyre veszélyesebb a szlovákiai politikai helyzet, amelyben egyes politikusok olyan gyakran váltogatják véleményüket, mint a Facebook-státu- szukat. Bugár Béla egyes hagyományos pártokat is bírált, elsősorban az SDKÚ-t és a KDH-t. „A hagyományos, tradícióval rendelkező pártok érthetetlen és érdekorientált szövetségeket hoznak létre a Smerrel, gyakran változtatják álláspontjaikat, mint ahogy ezt a múlt héten is alkalmunk volt látni a nyugdíjrendszer második pilléréről való szavazásnál” - jelentette ki a Híd elnöke. A második pillérből származó nyugdíjak kifizetésének feltételeit múlt héten határozta meg a parlament. A kormányjavaslatát az SDKÚ és az SaS is támogatta, a KDH pedig csak azért tartózkodott, hogy ne higgyék a választóik, hogy a Smerrel „kollaborálnak”. Ugyanakkor néhány nappal korábban a KDH megszavazta azt az alkotmánymódosítást, amelyet hazai és nemzetközi bírói szervezetek is élesen bíráltak. Lucia Žitňanská (Híd) szerint egyre gyakoribb, hogy a pártok érthetetlen módon saját programjaik ellen szavaznak olyan fontos kérdésekben is, mint az alkotmánymódosítás, amely az ország alaptörvénye. „Be kell vallanom, hogy ez a szavazás volt a legmegtévesztőbb, amióta beléptem a politikába” - mondta a volt igazságügy-miniszter. Szerinte Szlovákia kulcsfontosságú értéke a sokszínűség, melynek tiszteletben tartása az alapja az eltérő véleményekkel szembeni toleranciának és az együttműködésnek. ,A Híd a sokszínűség védelme érdekében szólal fel, a párttól idegen minden olyan törekvés, amelynek célja az uniformizálás és azok a megoldások, amelyek a kisebbségeket alárendelt helyzetbe hozzák” - tette hozzá az alelnök. (ú) Pozsony. Többek között a kormányhivatal, a kulturális és az oktatási minisztériumjelöltjei fogják elbírálni, hogy alkalmas-e a kisebbségi szervezetekjelöllje a tagságra a kormány kisebbségi bizottságában. Habár a kisebbségi kormánybiztos nem egyeztetett erről a kisebbségi szervezetekkel, a magyaron kívül a legtöbb kisebbség elfogadja ezt a helyzetet. LAJOS P. JÁNOS Óvatosan nyilatkoznak a nem magyar nemzetiségek lapunk által megszólított képviselői a kormány kisebbségi bizottsága felállításának új módjáról. Az előző kormány idején bevezetett választás ugyan megmarad, de a jelölteket, ajelöltek írásban leadott elképzeléseit a kisebbségi kormánybiztos által kinevezett, minisztériumok és más állami hivatalok által delegált tagokból álló'választási bizottság” értékeli majd. Volt olyan jelenlegi bizottsági tag, áld azt kérte, inkább ne írjuk le a nevét. Ugyanakkor azt mondta, bizottsági tagként nem egyeztetett vele Mária Jedličková megbízott kisebbségi kormánybiztos, sem a biztosi hivatal más munkatársa. Jelölnek, de nem értik Azt Radoslav Jankovič, a horvát kisebbség képviselője is elismerte, hogy egyeztetés nem folyt, az új javaslattételi rendet is indokolatlannak tartja. „Sok olyan új eleme van a jelölésnek, amely bonyolítja a választást, s az előző választásnál nem volt. Szerintem a nemzetiségi szervezetek tudják, hogy kit jelöljenek, de ez a személyes véleményem” - mondta lapunknak Jankovič. A horvát szervezetek gyakorlatilag csak a létszámuknak megfelelő jelöltet - vagyis egy rendes és egy póttagot - jelölnek, mivel ernyőszervezetük összefogja az összes szlovákiai horvát szervezetet. „Nem tudom elképzelni, hogy más jelölt is legyen a miénken kívül, így nem tartok problémáktól - mondta Jankovič. - Azt azonban nem tudom, hogy mi szükség volt a módosításra.” A horvát kisebbségi szervezetek újra Jankovičot jelölik bizottsági tagnak. Kritikus a kormánybiztos elképzelésével a ruszin kisebbség egyik bizottsági képviselője, Ján Lipinský is. „A ruszin szervezetek állítanak majd jelölteket, részt veszünk a választáson, alkalmazkodunk a kialakult helyzethez” - mondta lapunknak Lipinský. Azt ő sem érti, mi a kormány- biztos célja ezzel a rendszerrel. „Nem volt olyan érzésem, hogy a bizottságban inkompetens tagok ültek volna - jelentette ki a ruszin képviselő. - Nem értem, hogy a kisebbségi szervezetek által delegált jelöltnek miért kellene még további feltételeknek is megfelelnie.” A hivatal nem egyeztetett a kisebbségek képviselőivel, csak tájékoztatta őket az új feltételekről. A szervezeteknek június 12-ig kell jelölniük a tagokat. Az előkészületekre 12 napjuk volt, a felhívást ugyanis május 30-án tették közzé. Ez olyan civil szervezeteknél, amelyeknek nincs állandó alkalmazottjuk, meglehetősen szoros határidő. Mária Rybáková, az ukrán kisebbség képviselője nem kifogásolta a kormánybiztos elképzelését. „Én már pályáztam is, leadtam a munkákat - mondta lapunknak Rybáková. - Szerintem ez rendben van, jussanak be a megfelelő emberek, akik értenek ehhez a munkához.” Ki mondja meg, ki a szakember? A kormányhivatal továbbra is azt állítja, nem változtattak a kisebbségi bizottság felállításának folyamatán. „Továbbra is a kisebbségi szervezetek jelölik és választják a tagokat” - hangsúlyozta Tatiana Kme- cová, a kormányhivatal munkatársa. A jelöltekkel szemben támasztott kritériumokat viszont védelmébe veszi. „Ezeknek köszönhetően valódi szakemberek kerülhetnek a bizottságba, akik értik a kisebbségek igényeit és problémáit, így a bizottság munkája hatékonyabb lesz” - állítja. Arról a felhívás nem szól, hogy az úgynevezett választási bizottság tagjaival szemben milyen szakmai követelményeket érvényesítenek, a tagokat delegáló minisztériumok gyakorlatilag a portást is elküldhetik, feltéve, ha az nem pályázik a bizottsági tagságra, vagy nem áll rokonságban valamelyik jelölttel. RÖVIDEN Az állam és a többség is bűnös Pozsony. Nyilatkozatban emlékezett meg a Szlovák Köztársaság Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Tanácsa a jelenlegi Dél-Szlovákiából származó több mint harmincezer zsidó polgárra - nőkre, férfiakra, gyerekekre - akik 70 éve borzalmas körülmények közöttvesztették életüket a holokauszt során. „Mindazok, akik azokban a nehéŕ időkben segítettek zsidó embertársaikon, megérdemlik az elismerésünket és csodálatunkat. Nem felejthetjük el azonban, hogy az akkori Szlovákiában, az akkori Magyarországon és Európa számos más országában a deportációk az állami szervek és a többségi lakosság hathatós közreműködésével zajlottak” - áll a nyilatkozatban. A Tanács szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az antiszemitizmus feléledését Szlovákiában, (ú) Júliusig kell jelentkezni a Szociális Biztosítóban A szerzőknek is fizetniük kell a társadalombiztosítást A rendőrség szerint szinte biztos, hogy a nagyszombati diákok buszbalesetét a sofőr okozta A tragikus hétvége miatt emelik a bírságokat A buszban négy lány vesztette életét (Vladimír Šimíček felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Azok a szerzők és művészek, akik abbahagyják önálló kereső tevékenységüket, erről a változásról minél előbb tájékoztassák a Szociális Biztosítót! Elég, ha becsületbeli nyilatkozatot tesznek. Ez azokra az egyéni vállalkozókra vonatkozik, akik nem vállalkozói engedéllyel végzik tevékenységüket, vagyis a művészek ide tartoznak” - tájékoztatott a Szociális Biztosító (SP). 2014. július 1-jétől - az eddigi gyakorlattól eltérően - az önálló kereső tevékenységet végző személy státus nem az adóhivatalban való regisztrációtól függ, azaz, ha az adóhatóság valakit kiiktat a nyilvántartásból, attól a kötelező társadalombiztosítása nem szűnik meg. „Ha az az író, színész vagy más művész, akinek kötelező biztosítása van, eljuttat az állandó lakhelye szerinti kirendeltségbe egy becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy abbahagyta művészi tevékenységét, a levél kézhez vételétől számított naptól megszűnik a biztosítása. Ha később folytatja korábbi tevékenységét, ismét elég erről becsületbeli nyilatkozatot tenni, s biztosítása megújul” - részletezte az SP sajtóközleményében. Kötelező társadalombiztosítás létesítése céljából először 2013. július 1-jével (aki haladékot kért, 2013. október Íjével) bírálták felül a művészek - 2012. évre vonatkozó - bevételeit. Akik jövedelme 2013-ban meghaladta a 4830 eurót és fizetik a járulékokat, nem kell újból bejelentkezniük a biztosítóba. „Ugyanakkor ezek a művészek is ellenőrizzék a havonta elvezetett összeget, és szükség szerint módosítsák az SP-vel szembeni banki átutalási parancsot a 2013. évre vonatkozó adóbevallásban szereplő adóalapjuk alapján! A biztosítási díj júliusra vonatkozó új összegét augusztus 8-áig kell kifizetni” - figyelmeztetett a biztosító, (sza) DEMECS PÉTER Pozsony. A négy halálos áldozatot követelő pénteki buszbalesetet még tragikusabb hétvége követte. Két nap alatt több olyan karambol történt az országban, amely összesen tíz halálos áldozatot követelt. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány bejelentette: nincs más lehetőség, szigorítani fogják a büntetéseket a súlyosabb kihágásokért, és gyakrabban tartanak közúti ellenőrzéseket az alacsonyabb rendű utakon. Az országban idén nem egész hat hónap alatt majdnem kétszer több ember halt meg, mint 2013 ugyanazon időszakában. A rendőrség tavaly év végén enyhítette a közúti közlekedésben elkövetett kihágásokért járó bírságokat; Gašpar tegnap beismerte, ez minden bizonnyal nem volt jó ötlet. „Miután bejelentettük, hogy a rendőrök nem lesznek olyan szigorúak, s céljuk inkább a megelőzés és a szabálysértők figyelmeztetése lesz, a sofőrök mintha megfeledkeztek volna az előírások betartásáról. Ezért úgy döntöttünk, visszatérünk ahhoz, ami egyszer már bevált, a bírságok szigorításához” - mondta Gašpar. Azt, hogy mely kihágásokért emelik meg a büntetéseket és pontosan hol fognak szigorúbban ellenőrizni, egyelőre nem tudni. ■Štefan Čechovič nagyszombati kerületi rendőrkapitány a pénteki buszbaleset vizsgálatának részleteiről is tájékoztatott. Mint mondta, a két 17 és két 18 éves lány életét követelő tragédia bizonyára emberi mulasztás miatt történt. Az eddigi vizsgálat szerint a busz jó műszaki állapotban volt, a sofőr betartotta az előírt pihenőket, sőt a sebességet sem lépte túl, vezetés előtt nem fogyasztott alkoholt, s más, előtte haladó gépjármű sem állt útjában úgy, hogy indokolt lett volna az irányváltoztatás. Abban a pillanatban, amikor a busz letért az útról, 97 km/órás sebességgel haladt, a felborulás pillanatában már 67 km/órára csökkent sebessége. „Azt, hogy elaludt-e vezetés közben vagy egészségügyi probléma, esetleges figyelmetlenség miatt tért le, jelenleg vizsgáljuk” - pontosított Čechovič. A rendőrség vizsgálati fogságot javasolt a sofőrnek, hogy ne tudja befolyásolni a tanúkat, az ügyészség ezt elutasította, indokolatlannak nevezte és szabadlábra helyezte. Miután távozott a rendőrségről, az ott várakozó újságíróknak csupán annyit mondott, hogy nagyon sajnálja a történteket. Általános veszélyeztetés gyanújával indult ellene eljárás. „Ez azt jelenti, hogy a nyomozás jelenlegi stádiumában minden jel arra utal, hogy ő volt a hibás” - fűzte hozzá Gašpar.
