Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-06 / 103. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 6. Közélet 3 EP-választás: Juncker és Schulz a legesélyesebb az Európai Bizottság elnöki posztjára Barroso utódjáról is döntünk Az EP-választás során nem csak az új uniós parlament összetételéről döntünk. Május végén dől el az is, ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A néppárti és a szocialista jelöltek az esélyesek. Egy biztos: Jósé Manuel Barroso befejezte. ÖSSZEFOGLALÓ Közel tíz év. Ennyi ideje vezeti Jósé Manuel Barroso az Európai Bizottságot, amely az unió kormányának felel meg. Az egykori portugál miniszterelnök a bizottság 11. elnöke, a május végi európai parlamenti választások döntenek az utódjáról. Nem volt ez mindig így. Korábban a tagországok kormányzatai egyezkedtek a posztról, a döntésre mintegy formálisan bólintott rá az Európai Parlament. A biztosok jelölésénél még mindig ez a helyzet: minden ország egy posztot kap - hosszú egyeztetések után döntik el, ki melyiket a kormány pedig jelöl. Igaz, arra már volt példa, hogy az EP megmakacsolta magát, és megbuktatta a jelöltet. Most először szólhatnak bele az unió választópolgárai közvetlenül a kiválasztási folyamatba. A nagy pártcsaládok saját „kormányfőjelölteket” indítanak. Az nincs egy szabályban sem lefektetve, hogy a tagállamok a győztes párt listavezetőjét jelöljék az EB elnöki posztjára, ám valószínűtlennek tűnik, hogy figyelmen kívül hagynák a voksolás eredményét. A luxemburgi vagy a német A versenynek két fő esélyese van. A jobboldali Európai Néppárt (ÉPP - ennek tagja Szlovákiából a KDH, az SDKÚ, az MKP és a Híd, Magyarországról pedig a Fidesz) Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt jelöli. Juncker Juncker, Schulz és Verhofstadt közülük kerül ki Barroso utóda (Képarchívum Az esélyes jelöltek ♦ Jean-Claude Juncker (59 éves) - EPP-jelölt, közel 19 évig volt Luxemburg kormányfője, 2013-ban egy titkosszolgálati botrány miatt mondott le. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroupot 2005-2013 között vezette. ♦ Martin Schulz (58 éves) - S&D-jelölt. Könyvkereskedő volt, majd egy német kisváros polgármestere. 1994 óta EP- képviselő, 2004-2012 között a szocialista frakció vezetője, három éve az EP elnöke. közel 19 éven keresztül vezette hazája kormányát, ismert európaijátékosnak számít. A baloldali S&D (a szocialisták frakciója, ide tartozik a Smer és az MSZP) a német Martin Schulzot indítja. Schulz nem otthon, hanem Brüsszelben futott be komoly karriert, 2004-től az euroszocialisták frakciójának vezetője, 2012-től pedig az Európai Parlament elnöke. Kettejük között az alapvető különbséget a politikai tapasztalat és szocializáció jelenti: Juncker hosszú évekig kormányzati felelősséget viselt, míg Schulz a brüsszeli környezetben szerzett tapasztalatokat. Futottak még Rajtuk kívül versenybe száll még az EB-elnöki posztért Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, őt a liberálisok jelölték a posztra. A liberális frakció hagyományosan a harmadik legerősebbnek számít az EP- ben, a győzelemre így aligha van esélyük. A futottak még kategóriában indul a zöldpárti és alternatív baloldaliak által indított német Ska Keller, aki 33 évével messze a legfiatalabb a mezőnyben. Keller EP-képviselő, főként a bevándorlók kérdésével foglalkozik. Kellerhez hasonlóan esélytelen a szélsőbal- oldali és kommunista pártokat tömörítő Európai Baloldal frakció jelöltje, a görög Alexisz Ciprasz. Középre húznak Elsőre jól hangzik, hogy politikai verseny alakult ki a bizottság elnöki posztjáért, ám az eddigi nyilatkozatok és a múlt heti, élőben közvetített első jelöld vita alapján látszik, hogy a két fő esélyes kerüli a konfrontációt, egyre kevesebb olyan téma van, amely megkülönbözteti a két nagy pártot. A kicsik és az euroszkeptikusok pedig ebből akarnak profitálni - a nagyokat politikai kartellel gyanúsítják. A jelöltek versenyét nehezíti, hogy sok konkrétumot nem ígérhetnek: az Európai Bizottság elnöki tiszte nem hasonlítható egy hagyományos kormányfői tisztséghez, sokkal kevesebb jogkörrel és korlátozottabb politikai mozgástérrel bír. A két nagy tömörülés (az ÉPP és a baloldal) együttműködésének régi hagyománya van az EP-ben. Mivel egyik oldal sem tud többséget elérni, általában közösen döntenek a legfontosabb kérdésekben. A felmérések alapján az idei EP-vá- lasztáson előretörhetnek a szélsőséges (jobb- és baloldaliak egyaránt), valamint az eurosz- keptikus erők, így várhatóan a következő öt évben is „nagykoalíció” irányítja az unió parlamentjét. (MSz) Minden tagállam egy „minisztert" jelölhet Miről döntenek a biztosok és ki választja őket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az EU kormánya - akár így is nevezhetnénk az Európai Bizottságot (EB), melynek elnökéről közvetve az EP- választáson dönthetünk. A bizottságnak annyi tagja van, ahány tagországa van az uniónak - minden tagállam egy biztost küld a testületbe. A bizottságban - hasonlóan a nemzeti kormányokhoz - minden szakterületnek megvan a maga felelőse. Ahogy bővült az EU, úgy kellett újabb és újabb posztokat kreálni. A fontosabb pozíciókat általában a nagyobb tagállamok politikusai szerzik meg. A „külügy” a briteké, az energia- politika a németeké, a franciák pedig a belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztost adják. A tagállamokhoz nincsenek konkrét „ágazatok” hozzárendelve, így minden öt évben újraindul az alku a tárcákért. A szlovák Igor Ševčovič alel- nökként az intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felel (az EB-nek összesen 30 ezres hivatalnokserege van), a magyar Andor László a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért. A biztost a tagállam kormánya jelöli, a jelölést az EP hagyja jóvá, megbízatási ideje öt évig tart - akkor is posztján marad, ha közben országában kormánycserére kerül sor. így maradhatott például biztos a 2009-ben az MSZP által jelölt Andor László. Mivel a biztosokat nem az Európai Parlament jelöli, a testület politikai színezete azt tükrözi, az EP-választáskor milyen kormányzatok vezették a tagállamokat. A második Bar- roso-bizottságban 13 jobboldali, valamint 7-7 baloldali és liberális biztos foglalt helyet. A bizottság különbözik az EU rendszerének többi intézményétől, a jogalkotásban nagyrészt kizárólagos kezdeményező szerepe van. Az Európai Unió Tanácsa (ezt a kormányfők alkotják) és az Európai Parlament hivatalosan felkérheti az EB-t egy adott témájú jogszabály megalkotására. Ahol a szerződések lehetővé teszik számára, normákat bocsáthat ki. Bizonyos esetekben a végrehajtás is a bizottság feladata, főleg akkor, ha a végrehajtásnak egységes szemlélet szerint kell megtörténnie. Ebből adódóan vannak ellenőrző funkciói is, például a versenyjog terén, valamint az uniós szerződések őreként köfelezettség- szegési eljárást indíthat a tagállamokkal szemben. Az EB készíti el az EU költségvetésének a tervezetét és előterjeszti azt, és felelős annak végrehajtásáért, például felügyeli az uniós programokat és pénzalapokat. (MSz) Herman Van Rompuy EU-elnök és Jósé Manuel Barroso, a bizottság vezetője (SITA/AP-felvétel) Csak a Smer nem mondja meg, mennyiből kampányol; a pártok többségénél ajelöltek állják a kiadások egy részét Kampány: kispénzű politikus aligha lehet EP-listavezető Rendhagyó SaS-kampány. Sulíkék bohózatban mondják el üzeneteiket. (Tomáš Benedikovič felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyelőre csak a Smer titkolja, mennyi pénzt szán képviselőjelöltjei európai parlamenti kampányára. A pontos összeg a párt éves jelentésének részeként kerül nyilvánosságra, közölte Ľubica Končalová a Smer sajtóosztályáról. Azt sem árulta el, hogy milyen arányban finanszírozzák a kampányt központilag, és mennyit adnak a jelöltek. A legtöbb párt ugyanis jóváhagy egy összeget a kampány alapfinanszírozására, a képviselőjelöltek pedig lehetőségeik szerint további felületeket bérelhetnek. A SITA hírügynökség információi szerint egyébként a lista első felén szereplő jelölteknek fejenként 15 óriásplakátot finanszíroz a párt. Központi kampányfőnökük nincs. A KDH nagyjából 250 ezer eurót költ az EP-kampányra, nyilatkozta Dárius Hatok, a párt kampányfőnöke. A befutónak számító jelöltek fejenként 10-20 ezer euróval szállnak be, a többiek ezerrel. ,A pártközpont biztosítja a reklámanyagok dizájnját és 400 óriásplakátot” - fejtette ki Hatok. A Híd központi kampánya 200 ezer euróba fog kerülni, tájékoztatott Gilányi Gábor szóvivő. Ezen felül a jelöltek saját szándékuk szerint növelhetik a kiadásokat, a listavezető Simon Zsolt például 15 ezer eurót költ saját személyes kampányára. „412 óriásplakátunk lesz Szlovákia-szerte” - árulta el Gilányi. Az SaS 180 ezerből kampányol. Ebből 120 ezret a párt fizet, a fennmaradó 60-at pedig a listavezető Ján Oravec, tájékoztatott Katarína Svrče- ková, az SaS szóvivője. Az Egyszerű Emberek nem akarják túllépni a 100 ezres határt, mondta Igor Matovič pártelnök. Ezt abból a támogatásból fedezik, amit az államtól kapnak. Ebből fizetik a plakátokat, a reklámújságot és a stáb tagjait, tette hozzá. „Ha valamelyik jelölt ezen felül szeretne valamit, azt magának kell bebiztosítania” - mondta az OĽaNO elnöke. Az MKP is hasonló elvek szerint bonyolítja le az idei EP-kampányt. Központilag 70 ezer eurót különítettek el a célra, tudtuk meg Fiala Ilona sajtótitkártól. „Ez tartalmaz 200 óriásplakátot, de ha valamelyik jelölt úgy gondolja, ezen felül is vásárolhat reklámfelületeket” - magyarázta Fiala Ilona. Az SDKÚ kampányára a tagság dobott össze. „Rendkívüli tagsági befizetését kértük” - mondta Ivan Štefanec, a listavezető, hozzátéve, hogy annyi megy a kampányra, amennyit sikerül beszedni. Saját kampányára Štefanec 15 ezret szándékozik áldozni. Dániel Lipšic pártja, a Nova központilag 100 ezret szán a korteshadjáratra. További 100 ezret ad Jozef Kollár, a párt listavezetője. A pártok által előzetesen „bevallott” összegek eltörpülnek a parlamenti választások kampányköltségei mellett. Két éve hivatalosan a Smer például 3,3 millióból kampányolt, az SDKÚ 2,1 müliót költött, a Híd pedig 1,1 milliót, (vps)
