Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-30 / 123. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 30. Közélet 3 Szlovákul általában a kulturális és társadalmi rendezvényekről nem informálnak, a hivatali iratok magyar nyelven hiányoznak Maďaričnak nem tetszenek a községi honlapok Pozsony. A magyar telepü­lések nem tájékoztatnak kellő módon szlovákul - figyelmeztet a kulturális tárca. Az önkormányzati weboldalak nagy részén ugyanakkor a magyar in­formációk is hiányoz­nak. VERES ISTVÁN Kifogásolja a kulturális mi­nisztérium, hogy a magyar többségű települések interne­tes oldalain hiányos a szlovák nyelvű tájékoztatás. A tárca megvizsgálta a Du- naszerdahelyi és a Komáromi járás településeinek webolda­láit, és arra a következtetésre jutott, hogy a falvak közel fele (47,5 százalék) megszegi az államnyelvtörvény harmadik paragrafusát, amely kimond­ja, hogy az önkormányzatok kötelesek mindenről állam­nyelven is tájékoztatni. Mind­ez az államnyelv állapotáról és használatáról szóló jelen­tésben olvasható, amelyet a múlt héten hagyott jóvá a kormány. Igény nincs, szlovák weboldal van A jelentés szerint a Duna- szerdahelyi járásban a 64 köz­ségi vagy városi honlapból (há­rom falunak nincs weboldala) 36 esetben minden információ megtalálható a magyar mellett szlovákul is. A többi település honlapjára nem mindent írtak ki szlovákul. „Főleg a közössé­gi, kulturális és egyházi élettel kapcsolatos információkról van szó” - írja a jelentés. Egyházgelle kapcsán meg­jegyzik, hogy a falu honlapja csak magyar változatban működik. A vizsgálat tavaly de­cemberben zajlott. A község honlapjának szlovák változata egyébként létezik. Ezt lapunk kérdésére Vajas Imre polgár- mester is megerősítette. „Ta­valy decemberben még tényleg nem létezett a szlovák változat” - ismerte el. Mint mondta, eddig azért hiányzott, mert nem volt rá igény. „Egyébként most sincs, ugyanis nálunk a lakosok 95 százaléka magyar, de azóta elkészíttet­tük, mert a törvény értelmében állítólag lennie kell” - nyilat­kozta Vajas. A Komáromi járásban 37 honlapot vizsgáltak (négy falu nem is rendelkezik ilyennel), köztük csupán 17 esetben talál­ták meg az összes közzétett in­formációt szlovákul is. Utóbbi­ak közé a minisztérium a járás szlovák falvait is besorolta (Új- gyallát, Szilasházát és Zsem- lékest), amelyek nem rendel­keznek számottevő magyar la­kossággal, így magyar nyelvű honlappal sem. Szórványban a magyar változat hiányzik Az egyenlő bánásmód ér­telmében szükséges, hogy az önkormányzatok mindenről tá­jékoztassanak a magyar mellett szlovákul is, jegyzi meg a jelen­tés. A tárca szerint hasznos lenne, ha a kormányhivatal fel­tételként szabná a kulturális támogatások pályázatainál, hogy a pályázó önkormányzat tartsa be az államnyelvtör­vényt. A jelentés ugyan nem említi, de azokban a falvakban, ahol a magyarok kisebbségben vannak, éppen fordított a hely­zet: vagy nincs magyar mutáci­ója a községi honlapoknak, vagy jóval kevesebb rajta a ma­gyar nyelvű információ. A Lé­vaijárásban fekvő, 1600 lakosú Sárót nagyjából fele-fele arányban lakják szlovákok és magyarok, a honlapnak viszont csak szlovák változata létezik. A gyakorlat azt mutatja, hogy Dél-Szlovákiában a köz­ségi honlapokon a jogszabá­lyok nagyrészt szlovákul sze­repelnek, vélhetően azért, mert a fordítás pluszmunkát jelent, amelyet nem mindenhol tud­nak megoldani. A kulturális élettel kapcsolatos információk pedig nagyrészt magyarul, szlovák fordítás nélkül kerül­nek az internetre, ugyanis ma­gyarul készülnek, és a rendez­vények is magyaroknak szól­nak. Nem fordítják le a hivatali iratokat A Pro Civil Polgári Társulás 2012-ben mérte fel először az önkormányzatok virtuális tere­inek kétnyelvűségét. A tavalyi kutatás eredményei alapján nem sokat javult a helyzet. Az 512 déli település - melyekre vonatkoznak a kisebbségi nyelvtörvény rendelkezései - közül tavaly 186-nak volt ma­gyar nyelvű weboldala, egy év alatt ez a szám 208-ra nőtt. A weboldalak viszont az esetek többségében továbbra is kevés információt tartalmaznak ma­gyarul. A Dunaszerdahelyi já­rás közel 70, saját weboldallal rendelkező önkormányzata közül csak három honlapján ta­lálhatóak meg a helyi rendele­tek magyar nyelven is, a jegy­zőkönyvek és határozatok szintúgy. Országos szinten hat olyan önkormányzati weboldal van, melyeken magyarul is fel­lelhetőek a rendeletek - szlo­vákul 301 települési weben ér­hetőek el. Bírságot az államnyelvtör­vény értelmében a fentiek mi­att nem kaphatnak az önkor­mányzatok, csakis akkor, ha veszélyhelyzettel - pl. jár­vánnyal - kapcsolatos informá­ciókat nem tesznek közzé ál­lamnyelven. Híd: baj van a nyelvhasználattal A települések jelentős része megsérti a kisebbségi nyelv- használati törvényt és nem képes biztosítani a magyar nyelv törvényben garantált használatát, figyelmeztet a Híd. A párt a Kétnyelvű önkormányzat nevű projekt keretében 512 tele­pülést megszólítva végzett kérdőíves felmérést. A nyelv- használati jogok alkalmazását elsősorban az önkormányza­tok hiányos anyagi kerete, a megfelelő nyelvi és jogi képzett­séggel rendelkező hivatalnokok hiánya és a hiányzó szak­mai, módszertani és jogi háttértámogatás akadályozza, szűrte le a tanulságot a párt. A lengyel rendőrség szerint a lopás összefügghetett az újságíró ügyeivel Kirabolták Nicholsont, laptopja érzékeny adatokat tartalmazott Az államháztartási hiány az első Fico-kormány idején ugrott 8 százalékra Jövő héten megszüntethetik a túlzottdeficit-eljárást Tom Nicholson (Vladimír Šimíček felvétele) A pénzügyminiszter már mosolyoghat (SITA-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Trükkös autósrablás áldozata lett Lengyelországban Tom Nicholson közismert ok­nyomozó újságíró. A Gorilla­ügy felgöngyölítőjének laptop­ját vitték el a rablók, a beren­dezésen fontos adatokat tárolt. Az esetről a Sme számolt be, Nicholson korábban évekig a lap újságírója volt. Két hete Nicholson Mercede- sével Varsóba tartott, mellette az anyósülésen egy barátja ült, a hátsó ülésen a barátnője aludt. Varsó előtt 15 kilométerrel dur­ranást hallott, a visszapillantó­ban egy fekete BMW-t látott, amely villogott rá. Nicholson parkolóhelyet keresett, és leállt. A BMW-ből kilépett a sofőr, és azt üvöltözte, hogy valami lere­pült a Mercedesről, és megron­gálta az ő autóját. Amikor ki­szálltak, hogy megnézzék, mi­lyen kár történt, megjelent egy másik, talpig feketébe öltözött férfi, bepattant Nicholson autó­jába, és elhajtott vele, a nővel a hátsó ülésen. A nő a zajra felri­adt, és ütlegelni kezdte a férfit, aki erre kirakta őt a kocsiból. Az autó kiadónk, a Petit Press tulajdonát képezte, Nicholson- nak kölcsönözték. Az autóban volt GPS, ám mivel nem volt ro- amingja, Lengyelországban nem működött. A berendezést 18 óra elteltével aktiválták, és a jel alapján megtalálták a kocsit egy Varsóhoz közeli erdőben. Az utazók csomagjai, mobiltele­fonjai a kocsiban voltak, és egy 200 euró értékű gyermekülés is. Csak Nicholson laptopját, külső merevlemezét és jegyzeteit vit­ték el. Az újságíró legalábbis külö­nösnek tartja az akciót. A len­gyel rendőrséget is meglepte az ügy. A hatóság szerint a bűncselekmény összefügghet Nicholson munkájával, ő maga szkeptikus. „Nem szeretem az összeesküvés-elméleteket, és nem is mutat semmi arra, hogy összefüggésben állna a munkámmal” - mondta. Nicholson elmondta, számí­tógépében érzékeny adatok vol­tak, amelyek alapján forrásait is dekonspirálni lehet. „Az ott ta­lálható információk alapján na­gyon könnyen rekonstruálni le­het, miről készülök írni, illetve hogy kiktől szereztem informá­ciókat. A legnagyobb félelmem az, hogy a forrásaim bajba ke­rülnek miattam”-mondta. (ke) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jövő hétfőn meg­tudjuk, hogy Szlovákia négy és fél év után kikerül-e a túlzottde- ficit-eljárás alól, a Sme napilap információi szerint ugyanis ak­kor teszik közzé az Európai Bi­zottság ezzel kapcsolatos hiva­talos döntését. A kiszivárgott hírek szerint Brüsszel júniustól megszünteti a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt 2009 óta folyó eljárást, Szlovákia így mentesülhet az emiatt fenyege­tő büntetésektől. Túlzottdeficit- eljárás akkor indulhat egy-egy ország ellen, ha a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiánya átlépi a 3 százalékot, vagy ha az állam- adósság a GDP 60 százaléka fölé ugrik. Ha az ország nem képes fenntartható módon megfelelni bármelyik résznek, akkor több­féle, akár pénzbeli büntetés léphet életbe. Szlovákia államháztartási hiánya a 2008-as 2,1%-ról az első Fico-kormány idején, 2009-ben ugrott 8 százalékra, Szlovákia ellen így még az év decemberében megindították a túlzottdeficit-eljárást. Az Eu­rópai Bizottság Szlovákiának 2013-ig adott időt arra, hogy a hiányt újra 3 százalék alatti szintre faragja le, ellenkező esetben 150 millió eurós bün­tetéssel fenyegetett. A második Fico-kabinet összeszorított foggal ugyan, de teljesítette a feladatot. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a hiány már tavaly is 3 százalék alatt volt, és ezt idén és jövőre is sikerül be­tartani. Ha azonban a hiány ké­sőbb mégis meghaladná az em­lített 3 százalékot, Szlovákia el­len újra bevezethetik a túlzott­deficit-eljárást, a Fico-kabinet- nek így az elkövetkező idő­szakban sem szabadna a meg­engedettnél nagyobb költeke­zésbe kezdenie. Erre már csak azért is szükség lesz, mivel az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat ősztől szigorít a deficit meghatározásának a szabálya­in, a hiány így akkor is maga­sabb lehet, ha a kormány nem növeli akiadásokat, (mi, S) Sok községi honlap sem szlovákul, sem magyarul nem ad elég információt (Gabriel Kuchta felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents