Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-29 / 122. szám, csütörtök

10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 29. www.ujszo.com A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÓ VÁLASZOL Az érettségi után még van nyári szünet (SITA-felvétel) Az egyetemistáknak a záróvizsga után hét napon belül jelentkezniük kell a munkaügyi hivatalban A végzős középiskolásoknak még jár a nyári 1. Egyetemi hallgató va­gyok, és a barátommal az iskola befejezése után azonnal össze akarunk há­zasodni, gyermeket is sze­retnénk. Köthetek most önkéntes betegbiztosítást, hogy a tanulmányaim befe­jezése útán jogosulttá vál­hassak anyasági támoga­tásra? Mindenki köthet önkéntes biztosítást, de külön beteg- biztosításra 2012. február 1-jétől már nincs lehetőség. Diákként 16 éves korától mindenki bejelentkezhet a Szociális Biztosítóba, és 3 csomag közül választhat: tel­jes önkéntes biztosítás (tar­talmaz beteg-, nyugdíj- és munkanélküli-biztosítást), külön nyugdíjbiztosítás, a beteg- és a nyugdíjbiztosítás kombinációja. Miután beje­lentkezik a Szociális Biztosí­tóba, olyan kivetési alapból számolják ki a járulékokat, amilyet az ügyfél javasol, de létezik egy minimális összeg, aminél kevesebbet már nem lehet fizetni. 2014-ben az önkéntes komplex társada­lombiztosítási csomag ese­tében a járulékok összege havonta legkevesebb 141,47 euró, legtöbb 1 414,78 euró. Az önkéntes biztosítás a be­jelentkezés napjától a kije­lentkezés napjáig tart, illetve törvényből kifolyólag is megszűnik, ha az ügyfél két egymást követő hónapban nem utalja át a biztosítási dí­jat. A járulékok be nem fize­tését a biztosító ugyanis úgy értelmezi, hogy az ügyfél már nem óhajtja az önkéntes biztosítást, ezért hivatalból megszüntetik. Az SP ügy­fele a törvényes feltételek teljesítése után jogosult a kü­lönböző szociális támogatá­sokra - táppénzre, anyasági­ra, ápolási díjra, munkanél­küli-segélyre, nyugdíjra. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen anyasági támogatás­ra, a szülés feltételezett idő­pontja előtti két évben leg­alább 270 betegbiztosítási nappal kell rendelkeznie. 2. A testvérem éveken keresztül kapott árvasági nyugdíjat, ám miután ta­valy júniusban befejezte a gimnáziumot, szeptem­berben kapott egy levelet, hogy a biztosító leállítja az árvasági nyugdíj folyósítá­sát, pedig akkor már fel­vették a megpályázott egyetemre. Most én va­gyok végzős, és a középis­kola után tovább akarok tanulni. Nekem is leállít­ják az összeg folyósítását? Miért? Az árvasági nyugdíjra va­ló jogosultság és a támoga­tás folyósításának egyik alapfeltétele, hogy az árva eltartott gyermeknek minő­sül. Ha a támogatás címzett­je megszűnik eltartott gyermeknek lenni, elveszíti a jogosultságot. AűtóI, hogy a gyermek a középiskola be­fejezése után felsőoktatási intézményben tanul tovább, a biztosítónak nincs infor­mációja. Az a tény, hogy va­laki eltartott gyermeknek számít, csak azon év augusz­tus 31-éig bizonyított, ame­lyikben befejezte középfokú tanulmányait. Mivel a bizto­sító a nyugdíjat mindig ha­vonta előre fizeti, az utolsó összeg augusztusban érke­zik meg, szeptemberben már nem. A hatályos törvé­nyek szerint főiskolai hallga­tóvá valaki csak a beiratko­zás napján válik. Azt, hogy valaki - abból kifolyólag, hogy továbbtanulással ké­szül jövőbeli hivatására - továbbra is eltartott gyer­meknek számít, nem elég azzal alátámasztani, hogy felvették egyetemre, hanem arról kell hiteles igazolást felmutatni, hogy valóban lá­togatja az iskolát. Ha a test­vére hoz ilyen igazolást, is­mét kaphat árvasági nyugdí­jat, elég egy saját szavakkal megfogalmazott kérvényt írnia, és utólag is kifizetik a visszatartott összeget. A fris­sen végzett középiskolások­nak pedig nem szabad elfe­ledkezniük arról, hogy ha továbbtanulnak, a beiratko­zás után azonnal vegyék fel a kapcsolatot a Szociális Biz­tosítóval, hogy minél zökke- nőmentesebb legyen az ár­vasági nyugdíj folyósítása. 3. Végzősként utólag ki­fizethetem a nyugdíjbizto­sítási díjat, hogy a nyugdí­jam kiszámításakor majd a főiskolán töltött éveket is figyelembe vegyék? Igen, utólag is befizethe- tőek a nyugdíjbiztosítási já­rulékok, hogy a nyugdíj- igény benyújtásakor majd a tanulmányokkal töltött idő­szakot is figyelembe ve­gyék. Ezt nem muszáj köz­vetlenül az egyetem elvég­zése után megtenni, erre a nyugállományba vonulásig bármikor van lehetőség, akár a nyugdíjigény benyúj­tásával egy időben is elin­tézhető. Elég kitölteni egy kérvényt, a megfelelő nyomtatvány a biztosítóban beszerezhető. Mellékelni kell egy igazolást az iskola- látogatásról, esetleg az ok­levelet. A biztosítási díj utó­lagos befizetésekor az ügy­fél maga szabja meg a kive­tési alapot, melyből kiszá­mítják a járulékok össze­gét, miközben létezik egy minimális kivetési alap: a havi átlagbér 50%-a (az ál­talános kivetési alap tizen- ketted része) abban az év­ben, mely két évvel meg­előzi azt az évet, amelyi­kért utólag be akarja fizetni a járulékokat. Például aki utólag a 2009-es járuléko­kat be akarja fizetni, a mi­nimális kivetési alap a 2007-ben érvényes havi át­lagbér 50%-a, azaz 334,36 euró. Ebből az összegből legkevesebb 80,24 euró nyugdíjbiztosítási díjat kell fizetni minden egyes hóna­pért, az egész 2007-es évért összesen 962,88 eu- rót. Utólag csak a nyugdíj- biztosítási járulékokat lehet pótolni, a beteg- és munka­nélküli-biztosítást nem. Megfelelő gyakorlat hiá­nyában manapság a szakképzett fiataloknak is nagyon nehéz munkát találniuk, főleg ha olyan szakmát választottak, mely iránt kicsi a keres­let. Az iskola befejezése után sokan elfeledkez­nek hivatalos teendőik­ről. Összeállításunkban a végzősök hivatalokkal szembeni kötelezettsé­geit foglaljuk össze. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Szlovákiában áprilisban 12,96 százalékos munkanélkü­liséget jegyeztek, ami abszolút számokban összesen 349 745 állástalan személyt jelent. Kö­zülük 25 659 pályakezdő, akik száma az érettségi és állam­vizsgák után várhatóan nőni fog. így volt ez tavaly is: a munkaügyi hivatalok 2013 áp­rilisában 23 930 végzőst tartot­tak nyilván, a főiskolai vizsga- időszak befejeződése és nyári szünet után azonban a számuk szeptemberben mintegy 10 ezerrel nőtt. Vélhetően idén is sokan a nyári szünet után fog­nak bejelentkezni. A végzős középiskolások még augusztusig diákok A végzős középiskolások szá­mára a törvényes határidő szeptember 7. Aid akarja, ko­rábban is regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a csa­ládi pótlék folyósítását. Aki fel­sőoktatási intézményben tanul tovább, eltartott személynek minősül, a szülők tovább kap­ják a családi pótlékot, és az egészségbiztosítási járulékot is az állam téríti helyettük. Az államvizsga dátuma számít A végzős egyetemi hallgatók esetében az utolsó államvizsga dátuma a mérvadó - ha az ettől számított 7 napon belül jelent­keznek a munkaügyi hivatal­ban, bekerülnek az álláskere­sők nyilvántartásába. Ha ezt később teszik meg, ez alatt az idő alatt önkéntes munkanél­külinek számítanak, s maguk­nak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást. Annak nincs semmilyen kö­telezettsége, aki folytatja a ta­nulmányait, nem kell hivatal­ba járnia, élvezheti a nyári szünetet. Azok a végzős közép- iskolások, akik úgy döntöttek, nem akarnak tovább tanulni, szünet vagy nem vették fel őket a megpályázott felsőoktatási in­tézménybe, augusztus 31-éig még diáknak számítanak, hiva­talosan eltartott személynek minősülnek, szüleik a nyár vé­géig kapják a családi pótlékot. A nyári szünet után kell mérle­gelniük, hogyan tovább: mun­végzősök hivatali teendői kahelyet keresnek itthon vagy külföldön, kiváltják a vállalko­zói engedélyüket, regisztráltat­ják magukat álláskeresőként, vagy egyszerűen otthon ma­radnak - ez utóbbi esetben ön­kéntes munkanélküliek lesz­nek, s maguknak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást. Az egészségbiztosító a fontos A végzősöknek elsősorban az egészségbiztosítóval szem­ben van bejelentési kötelezett­ségük: tájékoztatniuk kell az intézményt tanulmányaik befe­jezéséről. Ehhez szükségük van a személyazonossági igazol­ványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (okle­vél, bizonyítvány). A munka­ügyi hivatalban is ugyanezekre az iratokra van szükség, de a végzősöknek nem kötelező re­gisztráltatniuk magukat. Aki­nek azonban nem sikerül mun­kát találnia, érdemes bejelent­keznie az álláskeresők közé, mert így az állam fizeti helyette az egészségbiztosítást. A Szo­ciális Biztosítóval szemben a végzősöknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem muszáj társadalombiztosítást kötniük, de nem is léphetnek fel semmi­lyen igénnyel. Ha akarnak, köthetnek önkéntes biztosítást, ez esetben maguk dönthetik el, milyen kivetési alapból számol­ják ki a kifizetendő havi járulé­kokat. ,A Szociális Biztosítóval szemben csak azoknak a vég­zősöknek van bejelentési köte­lezettségük, akik árvasági nyugdíjat kapnak. Nekik 8 na­pon belül el kell juttatniuk egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították tanulmá­nyaikat” - hívta fel a figyelmet a Szociális Biztosító. A fiatalok munkanélküliségi mutatói 2013. április 2013. szeptember 2014. április 20 évesnél fiatalabbak 14 475 19 024 . 12 127 20-24 évesek 61917 61833 54 467 25-29 évesek 54 647 52 880 49 285 • Forrás: a munkaügyi hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents