Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-28 / 121. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 28. Karrier-hirdetés 15 Az állandóan locsogó, vagy az egyvégtében panaszkodó munkatárs rosszul hat a munkavégzésre Hat kolléga, aki őrületbe kerget A szüntelenül telefonáló sem éppen kellemes (Képarchívum) A magyarok fele éli meg stresszesnek a munkáját Kifacsar a vendéglátóipar ÖSSZEFOGLALÓ A munkatársaknak ren­geteg típusa létezik, de az alábbi hat idegesítő karakter szinte minde­nütt felbukkan. ÖSSZEFOGLALÓ Akinek minden lépését is­mered, pedig nem érdekel. Lehet, hogy ötven méterre ül tő­led, de mégis hallod a hangját. Hangosan, lelkesen ordítja vi­lággá magánélete legintimebb perceit: most megismerkedett egy férfival, tegnap újra kiújult az aranyere, az apja nagyon örült az új karórának stb. Nincs olyasmi, amit ne tudnál róla, pedig fikarcnyira sem érdekel a magánélete. Ha igazán peches vagy, a nagyhangú kollégának még az orgánuma is roppant­mód kellemetlen. Aki az új legjobb barátod akar lenni. Eleinte még örülsz is, hogy az új munkahelyen van valaki, aki a pártfogásába vesz, megmutatja, mi hogyan mű­ködik, és beavat a legpikánsabb pletykákba, amelyek segítenek az iroda belső világának feltér­képezésében. Először csak azt veszed észre, Bélával rajtad kí­vül senki sem beszélget, sőt mintha a konyha is azonnal ki­ürülne, amint feltűnik a színen. Aztán leesik a tantusz: Béla pi­óca. Minden bejegyzésedet láj­kolja és megosztja(!) a Facebo- okon, vasárnap éjjeli kettőkor is rád ír a chaten. Emellett hoz­zászólásokat firkant az olda­lunkra, ráadásul vállalhatatlan dolgokat ír, amiket alig győ­zünk törölni. .. A kényszeres beszélgető. Ó nem jelöl be a Facebookon, vi­szont a munkahely falai közt annál aktívabb. Épp teljesen el vagy foglalva, amikor megpil­lant az asztalodnál, és elindul feléd. Próbálsz elbújni, de már késő: tudja, hogy ott vagy. Oda- somfordál, és köszönés helyett rajtaütésszerűen támad: „Mit szólsz az Eurovíziós bot­rányhoz?”, „Mi a véleményed az EP-választásokról?” - mindig ilyeneket kérdez, sosem éri be egy rövid kis bájcsevejjel az idő­járásról vagy az új nyomtatóról. Ha egy-egy félmondattal igyek­szel kihátrálni a csapdából, ő nagy levegőt vesz, és máris mondja a véleményét. Hosszan, indulatosan, szenvedéllyel. Hi­ába bámulod a billentyűzetet, soha nem veszi a lapot. A rejtőzködő kolléga, akit szinte soha nem látsz. Fogal­mad sincs, hogyan lehet a cég­nél, mert nem tudsz két hetet felidézni az elmúlt öt évből, amikor folyamatosan jelen volt az irodában. Ó az, akivel mindig történik valami: begyullad a vakbele helye, jön a gázóra-le­olvasó és a kábeltévés, csak reg­gel 11-re kapott időpontot a fogorvosnál, gyötrelmes mig­rén kerítette hatalmába épp, mikor reggel elindult volna ott­honról. Mindennek ellenére tengernyi szabadsága van: si­mán „belövi” decemberben, hogy neki még 11 napja maradt, akkor most elmenne telelni két hétre... Senki sem érti, hogy a leépítéseket, a megszorító in­tézkedéseket és a létszámstopot hogyan élhette túl, amikor iga­zából mások végzik az ő munká- játis. És még csak nem is rokona a vezérigazgatónak (sem). Az örök elégedetlen, aki mindig panaszkodik. Ó az a kolléga, akinek bírod ugyan a humorát, de kicsit eleged van már abból, hogy tíz kerek éve készül elhagyni a céget, de még mindig ott üi tőled egy karnyúj­tásnyira. Állandóan megjegyzé­seket tesz az alacsony fizetésre, a kiállhatatlan főnökre, az ide­gesítő partnerekre, rossz kávé­automatára, az időjárásra. Ha holnap 50 százalékos fizetés- emelést kapna, akkor is csóvál­ná a fejét: „Ne már, fizetéseme­lés! Hagyjuk ezt. Tudod mit je­lent ez adószempontból?”. Csak azt nem érti senki, hogyan lehet még mindig a cégnél. A stréber, aki örömmel dolgozik bármikor. Öltöny­ben és nyakkendőben ül péntek délután ötkor az irodában, amikor te már egy ideje csak szörfölsz a neten. Nos, ő nem ilyen. Ő keményen, csendben és összeszorított fogakkal dol­gozik, nem fecseg senkivel - még a legjobb barátot is leépíti -, és hosszú leveleket ír a korán távozóknak, amelyeket az összes felettesnek továbbít. Hi­ába, az dolgozik, akin látszik is, hogy dolgozik - valami ilyesmi lehet a főelve. Rendben, de ő vajon mikor pihen? (Men) A magyarok fele éli meg stresszesnek a munkáját, derült ki a Semmelweis Egyetem Ma­gatartás-tudományi Intézet Munkahelyi stressz és stressz­kezelés Kutatócsoportja által végzett felmérésből. A vizsgá­latban több mint 13 ezer 18-60 év közötti magyar munkaválla­ló online kitöltött kérdőívét elemezték, és arra voltak kíván­csiak, vajon mi a leggyakoribb munkahelyi stresszforrás. Ha legközelebb veszekedni akar egy pincérrel, autószerelő­vel, ingatlanossal vagy a postás­sal, érdemes elszámolni előtte tízig. Nekik ugyanis különösen kemény a munkájuk. A felmérés szerint a stressz mértéke a szál­láshely-szolgáltatás, vendéglá­tás, idegenforgalom ágazatban a legjelentősebb (56%), ezt kö­veti a kereskedelem, gépjár­műjavítás, ingatlanügyek (55%), majd a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54%). Közülük is in­kább a nők szenvednek, náluk gyakoribb a stresszel összefüg­gésbe hozható kiégés, az alvás­zavarok, a munka és a család közötti konfliktus, és ők elége­detlenebbek is a munkahelyük­kel, mint a férfiak. Összességé­ben azonban úgy tűnik, minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, és minél magasabb beosztásban van diplomásként, annál kevesebb stresszt él át. „Az országos felmérés ered­ményeiből megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63%), mint a je­lentős mennyiségi elvárás (47%) okoz magas stresszter- helést. Jelentős stressz ténye­zőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet ala­csony mértéke (41%), vala­mint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40%-a számolt be arról, hogy valami­lyen gyakorisággal szenved a munkahelyén a szekálástól” - hangsúlyozta Nistor Katalin pszichológus. Ez pedig nagyon rossz. Azok ugyanis, akiket rendszeresen piszkálnak a munkahelyükön, nemcsak a munkahelyükkel elégedetle­nek, de gyakrabban élnek meg konfliktusokat a családjukban is, tehát összességében jelentő­sen romlik az életminőségük. A piszkálás persze rengeteg for­mában nyilvánulhat meg, a durva verziókat nézve Ma­gyarországon a nők számolnak be gyakrabban szexuális zakla­tásról, fizikai erőszakról, míg az erőszakkal való fenyegetés inkább a férfiakat éri. A szexuá­lis zaklatás a szálláshely-szol­gáltatás, vendéglátás, idegen- forgalom ágazatában fordul elő leginkább, e kategóriákban minden ötödik vizsgálatban résztvevő szenvedi el rendsze­resen. (SD, dívány.hu) nr i JL ”! VB-TORTENELEM A labdarúgó-világbajnokságok története, a kezdetektől napjainkig - 24 oldalon. Minden, amit a 2014-es brazíliai futballvébéről tudni kell: részletes menetrend, csapatprofilok, érdekességek - 48 oldalon. ■>014-es labdarúgó-világbajnokság (Brazília) részletes menetrend csapatprofilok, játékoskeretek inek, statisztikák, érdekességek n** «"»<■«> Ne hagyd ki a ziccert!

Next

/
Thumbnails
Contents