Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-28 / 121. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 28. Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS 13 Hagyományos állattenyésztéssel és a vízzel állítják vissza a sziget szépségét Visszatért az élet a Nagyléli-szigetre Az árvízvédelemben is jelentős szerepe van a mellékágak megnyitásának (A szerző felvétele) Csallóközaranyos/Pozsony. Csütörtöktől újra víz folyik a nagyiéli Duna-ág- ban. A térség eddigi legnagyobb revitalizációját a BROZ (Bratislavské ochranárske združenie) Polgári Társulás a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal közösen hajtotta végre. SZABÓ CSILLA A Nagyléli-sziget Komáromtól nem messze fekszik, a Duna szárazföldi deltájának utolsó szigete. A bősi vízerőmű építésekor lezárták a mellékágak torkolatait, víz csak árvízkor jutott a szigetre. A szigetnél most hét helyen nyitották meg az utat a víznek: öt torkolatot a sziget felső részén, kettőt az alsó részen. „Visszavezettük a vizet -a Nagyléli-szigetre, ami különösen azért fontos, mert a víz maga az élet. Ez jó példa arra, hogy nem minden pénz kérdése, hanem elsősorban a meggyőződésé. Szeretném megköszönni minden partnernek, de főként a természetvédőknek, hogy közösen meg tudtuk valósítani” - mondta Ladislav Lazár, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat vezérigazgatója, a bősi vízerőmű kormánybiztosa. Lazár elmondta, a projekt értéke közel egymillió euró. A költségek felét európai uniós forrásokból fedezték, 40 százalékát a környezetvédelmi minisztérium állta, az összeg 10 százalékát a munkálatok kivitelezésével együtt a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat. „Partnereink segítségével a sziget száraz részeire sikeresen visszahoztuk a ló- és marhatenyésztést, tehát a hagyományos gazdálkodást, ami a természetre jótékony hatással van. Ezen a területen régen jelentős volt a halászat, mivel a halak az ívás idején a mellékágakban tartózkodnak. A víz újbóli bevezetésével bízunk benne, hogy gyorsan nő a halállomány is, és a víz minősége is javulni fog” - mondta Tomáš Kušík projektmenedzser, a BROZ Polgári Társulás elnöke. A folyóvíz a növény- és állatvilágra is jó hatással lesz: a szigeten jelentős szürkegém- és kormoránkolóniák élnek, de szinte minden Duna menti élőlény számára sokkal élhetőbbé válik a Nagyléli-sziget. „Vélhetően egy élőlény megsínyli majd ezeket az intézkedéseket. A szúnyogok a sekély állóvizet kedvelik, most pedig a halak eledelévé válnak, de talán ezt még mi, természetvédők sem bánjuk” - mondta nevetve Tomáš Kušík. A tervek szerint a szigetre a közeljövőben új gyaloghíd vezet, folyamatban van az előkészítése. A revitalizációt a nemzetközi Life 4 Duna mente madárvédelmi projekt részeként valósítják meg. A projekt keretében korábban már megújították a medvei Duna-ágat, 2013 nyarán Doborgaznál nyitottak meg újra egy kisebb ágat, jelenleg pedig Bősnél, Baka kataszterében is folyamatban van egy újabb revitalizáció. Rigó Mónika fergeteges előadásokra készül (Képarchívum) Októberben kezdődik Rigó Mónika látványos koncertsorozata Megagipsyshow ÚJ SZÓ-ELŐZETES Somotja. Minden eddiginél látványosabb koncertsorozatra készül Rigó Mónika. „Számos előadó koncertjét néztem meg, egyesekét élőben, másokét DVD-n, ez ösztönzött arra, hogy változtassak az előadásaim stílusán - vallja az énekesnő. - Senkit sem akarok utánozni, csupán azt szeretném, hogy az emberek hosszú ideig beszéljenek róla, hogy senkit se hagyjon közömbösen. Annak örülnék a legjobban, ha a közönség nagy részének óriási élményt tudnék szerezni. Énekes vagyok, elsősorban az érzelmekre hatok, remélem az októberben kezdődő koncertsorozat során sikerül magammal ragadni a közönséget” - nyilatkozta Rigó Mónika. Az énekesnőt fergeteges előadásain 10 tagú zenekar kíséri, remek táncosok teszik még vérpezsdítőbbé a koncerteket, melyeken látványos fénytechnikával dolgoznak, szuper show-elemeket alkalmaznak. További tájékoztatás awww.megagipsyshow.com oldalon. (PR) Ferenc József császár portréját 1913. január 12-én a megszálló csapatok szuronnyal kaszabolták szét (Képarchívum) A tárlatot féltve őrzött családi relikviák teszik különlegessé A nagy háború 1BOS EMESE Rimaszombat. Az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából rendezett kiállítást a Gömör-Kishonti Múzeum. A tárlat betekintést nyújt Gömör-Kishont vármegye lakóinak életébe a háború alatt, eredeti forrásoknak köszönhetően számos emberi sorsot is elénk tár. A kiállítás bemutatja, hogyan zajlott a hétköznapi élet a háború alatt, milyen gazdasági és egyéb megszorítások változtatták meg Rimaszombat lakóinak addig nyugodt, békés életét, müyen jótékonysági hadigyűjtésekbe kapcsolódott be a lakosság, hogyan működött a Vöröskereszt-egylet, és a kezdeti lelkesedés hogyan alakult át keserűséggé. A balkáni, a galíciai, a keleti, az olasz és a román hadszíntéren szolgáló gömöri bakák emléke korabeli fotókon, levelezőlapokon, katonai könyvekben, újságcikkekben, tábori naplón, harcászati eszközökön és saját kezűleg készített emléktárgyakon elevenedik meg. Ötven, többségében rimaszombati katonatörténet elevenedik meg. Kerényi Éva, a kiállítás kurátora olyan információkat gyűjtött össze, melyek a történelemkönyvekből hiányoznak. Kiderül, hogy a gömöri katonák melyik honvédezredbe vonultak be. Ki volt az a rima- szombati születésű férfi, aki a háború kitörésekor Magyarország honvédelmi minisztere volt. Láthatunk titkosírással írt képeslapot, korabeli egyenruhát és elolvashatjuk azt az 1917-ből származó receptet, mely a fűrészporos hadikenyér készítését írja le. Kerényi Éva szerint a tárlat ’ legértékesebb darabja az a Ferenc József császárt ábrázoló portré, melyet a megszálló csapatok bevonulásukkor a vár- megyeházán szuronnyal kaszaboltak össze. Mátrai Makovits Jenő hét tervet készített a rimaszombati hősi emlékműre, nagy meglepetésre végül egy jóval egyszerűbb alkotás épült meg. A ma ismert emlékmű nem azonos az eredeti emléktáblával, eltávolították róla a magyar feliratot. A nem mindennapi tárlat szeptember végéig tekinthető meg. Május 29-én! Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! MP140406
