Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-27 / 120. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 27. www.ujszo.com wkmejmm. Maradhat a litván államfő Vilnius. A szavazatok 55,54%-ával a hivatalban lévő államfő, Dalia Gryba- uskaite nyerte meg a litván elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját a választási bizottság által közzétett eredmények szerint. A függetlenként indult államfő ellenfele Zigmantas Balcytis volt a 2. fordulóban. A szociáldemokrata politikus a vok- sok 42,62%-át szerezte meg. Balcyitis az első fordulóban csak 13,7%-ot kapott. Az elnökválasztás a papírforma szerint alakult: a választás egyértelmű esélyesének tartották az 58 éves, feketeöves karatés államfőt, és csak az volt a kérdés, hogy már az első fordulóban győze- delmeskedik-e, vagy még egyszer szavazni kell a két legerősebb jelöltre. (MTI) Elnökválasztás Egyiptomban Kairó. Egyiptomban helyi idő szerint tegnap 9 kilenc órakor megkezdődött az elnökválasztás. A kétnapos voksoláson a 90 milliósra becsült észak-afrikai országban közel 54 millióan vehetnek részt. Egyiptomban két éven belül ez a második államfőválasztás. Az előzőt az iszlamista Mohamed Murszi nyerte meg, akit a hadsereg tavaly július 3-án elmozdított tisztségéből. A mostani választáson a fegyveres erők akkori főparancsnoka, az iszlamista rezsim megbuktatását levezénylő Abdel-Fattáh esz-Szíszi tűnik a két jelölt közül az esélyesebbnek. Ellenfele, Hamdín Szabbáhi, aki főleg a fiatalok körében népszerű forradalmi mozgalmak és baloldali erők támogatását élvezi. (MTI) Szabadlábon Sinavatra Bangkok. Bhumibol Aduljadedzs thaiföldi király elfogadta a hadsereg főparancsnokát az országot irányító katonai tanács vezetőjeként, amikor Pra- juth Csan-ocsa tábornok az uralkodónál járt. A május 22-én hatalomátvételt végrehajtó tábornok közölte: ha ismét tüntetések lennének, akkor a hadsereg kénytelen lesz erőt alkalmazni a demonstrálok ellen. Azt mondta, minél hamarabb ki akarja írni az új választások időpontját, de egyelőre dátumot nem adott meg. A hadsereg szabadon engedte Jinglak Sinavatra volt kormányfőt, valamint Szuthep Thaungszubant, a kormányellenes megmozdu- lásokvezéralakját. (MTI) Franciaországban politikai földrengést okozott a Nemzeti Front diadala - Nagy-Britanniában az unióellenes UKIP tarolt Előretörtek a szélsőjobboldali pártok Mindenkit sokkolt Marine Le Pen. Pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Front nyerte az EP-választást Franciaországban. (TASR/AP) Brüsszel. Továbbra is a jobbközép, keresztény- demokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (ÉPP) adja majd az Európai Parlament (EP) legerősebb frakcióját, de közben a kontinens számos országában előretörtek az EU-ellenes, eu- roszkeptikus erők, s Ke- let-Közép-Európában nagyon visszaesett a részvételi arány. ÖSSZEFOGLALÓ Európai szinten 43,11%-os volt a részvételi arány az EP-vá- lasztásokon. Nyertek a néppártok Az európai összesítésben az Európai Néppárt (ÉPP) a tegnap délelőtti adatok szerint a szavazatok 28,2%-át kapta, és 212 képviselővel rendelkezik majd a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez jóval kevesebb, mint eddigi létszámuk, de így is megelőzik a nagy rivális szocialistákat (24,9% - 187 mandátum). A harmadik legnagyobb erőt a liberálisok alkotják, akik 9,59%-os szavazataránnyal 72 mandátumot szereztek. A negyedik helyen 7,32%-kal, 55 mandátummal a zöldek, az ötödiken pedig 5,73%-kal, 43 mandátummal a radikális baloldaliak végeztek. A konzervatívok 5,99%-kal 45 helyet, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű frakció pedig 4,66%-kal 35 helyet szerzett az Európai Parlamentben. A független EP-képviselők száma 39, azon újonnan megválasztott képviselőké pedig, akiknek a pártja egyetlen frakció pártcsaládjához sem tartozik, 63 lesz. Brit unióellenes nyomulás A legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és győzelmét jelezték a brit európai parlamenti választások tegnap ismertté vált eredményei. A hagyományos brit szavazatszámlálási gyakorlatnak megfelelően meglehetősen lassan szivárgó hivatalos részeredményekből is az látszott, hogy a UKIP jelentősen növelte támogatottságát, és 27,4 százalékos szavazataránnyal nyert, ami 23 mandátumot jelent a 73 brit helyből. A UKIP elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása. A legsúlyosabb vereség a leginkább EU- párti brit parlamenti erőt, a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat érte: a párt az ötödik helyre került, és akár az előző európai parlamenti választásokon megszerzett mind all EP-kép- viselői mandátumát elveszítheti. A kormányzó Konzervatív Párt 24%-ot, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt pedig 25% feletti eredményt ért el; ez a toryk számára érzékeny veszteséget, a Labour esetében nyereséget jelent. Le Penre szavazó franciák Franciaországban a szélső- jobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4%-ával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, maga mögé utasítva a 20,8%-ot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). A kormányzó szocialisták 13,97%-kal a harmadik helyre szorultak. A 30 éve Jean- Marie Le Pen által alapított, s jelenleg a lánya, Marine Le Pen vezette euroszkeptikus FN először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben. Mauel Valis miniszterelnök közölte, „súlyos pillanatokat élünk, ez a választás egy sokk”. Hollandia, Görögország, Ausztria: szélsőjobb siker A jelzettnél jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadság- pártja (PW): míg a voksolás után közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a 4. helyen szerepelt, a vasárnap éjszakai, immár az előzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PW holtversenyben a második helyen végzett, ezzel 4 mandátumhoz jut. Az ellenzék fő erejének számító Sziriza szélsőbaloldali párt mintegy 3,5%-os előnnyel vezet Görögországban az európai parlamenti választásokon a kormányzó Új Demokrácia párt előtt a szavazatok 55%-os összesítése alapján. A radikális baloldali párt, 26,6 százalékkal vezet, az Új Demokrácia pedig a voksok 23%-át szerezte meg. A szélső- jobboldali Arany Hajnal a harmadik helyen áll, a voksok 9,4 százalékával, annak ellenére, hogy vezetőjét és számos képviselőjét bebörtönözték. Ausztriában a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és a mögötte a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) együttesen több mint 50%-ot szerzett. A populista, euroszkeptikus (sokak által szélsőjobboldalinak mondott) Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, 20,5%-kal - jelentősen bővítve szavazatarányát. Belgiumban a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség szerezte a legtöbb a mandátumot. A párt az összes voks 18,4%-át kapta. Elpáholták Berlusconit A német CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szavazatok 35,9%-át szerezte meg, A szociáldemokraták (SPD) javítottak 2009-hez viszonyítva. A neonáciként elkönyvelt Német Nemzeti-Demokrata Párt (NPD) 1%-os eredménnyel egy képviselőt delegál. Olaszországban a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) a szavazatok több mint 40%-át, a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) a 21%-át kapta, a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország (FI) csak a 3. lett 16%-kal, 5 százalékot veszítve a tavalyi olasz parlamenti választásokhoz képest. Lengyelországban 91%-os feldolgozottság mellett az ellenzéki, nemzeti konzervatív, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) párt vezet 32,35%-kal, 2. helyen áll Donald Tusk kormányfő pártja, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) 31,29%-kal, ez mindkét párt számára 19 képviselői helyet jelent. (MTI, ú) EU-pártiak nyertek Csehországban Prága. A kormánykoalíciót alkotó, Andrej Babiš szlovák nagyvállalkozó által vezetett ANO mozgalom nyerte az EP- választást Csehországban 16,13%-kal, ami négy mandátumot jelent. Ugyancsak négy EP-képviselői mandátumot szerzett az ellenzéki TOP 09 (15,95%) és a kormánykoalíciós szociáldemokrata ČSSD (14,17%). A kommunista KSČM 3, az ODS pedig csupán 2 helyet nyert el. Az eredmény azt jelenti, hogy míg Európában több helyen jelentősen előretörtek az euroszkeptikus pártok, Csehországban ezúttal fordított a helyzet: az európai választás az EU-párti tömörülések sikerét hozta. A választási részvétel mindössze 18,2%-os volt, ami Szlovákia után a legalacsonyabb. (MTI) Európa elismerte a választások tisztaságát - a keleti megyékben alig voksoltak - a szakadárok elfoglalták Donyeck repterét Petro Porosenko nagyvállalkozó lesz az új ukrán államfő MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Petro Porosenko dúsgazdag üzletember fölényes győzelmet aratott a vasárnapi ukrajnai elnökválasztáson, és nincs szükség második fordulóra. Az előzetes adatok szerint a minden ukrajnai megyében fölényesen vezető Petro Porosenko a szavazatok 54,1%-át szerezte meg. Julija Timosenko volt kormányfő, a Haza (Baty- kivscsina) párt jelöltje a második helyre szorult a voksok 13,1%-ával. A vasárnapi elnök- választáson a szavazásra jogosultak kb. 61%-a vett részt, ez még nem végleges adat. Elemzők szerint a szélső- jobboldali jelöltek rendkívül gyönge szereplése az elnökválasztás egyik fontos tanulsága, s egyben üzenet azoknak a moszkvai politikusoknak, akik-azt hangoztatták, hogy Kijev- ben Viktor Janukovics államfő megbuktatása óta a háttérből „fasiszták” és radikális nacionalisták irányítják a politikát. Nehéz felmérni, hogy milyen volt a szavazási kedv a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhansz megyében, mert még azokból a körzetekből is nehéz eljuttatni a központba az adatokat, ahol egyébként sokan - vállalva a veszélyt - elmentek szavazni. Ez az oka annak is, hogy a végleges választási eredmények csak néhány nap múlva válhatnak ismertté. Do- nyeckben és Luhanszkban az oroszbarát szakadárok megakadályozták több szavazókor kinyitását. Donyeck városában egyetlen szavazóhelyiség sem nyitott ki. Ukrajna és Oroszország között csak az USA és az Európai Unió közvetítésével lehetségesek tárgyalások - jelentette ki Porosenko, aki úgy fogalmazott, hogy „kapcsolatunk az Oroszországi Föderációval a lehető legnehezebb”. A leendő elnök közölte, Ukrajna soha nem fogja elismerni a Krím félsziget orosz megszállását. A szavazatok 57,4%-ával Vi- talij Klicsko nyerte az ukrán elnökválasztással .együtt tartott kijevi polgármester-választást az ukrán televízióban ismertetett felmérés eredménye szerint. A volt profi ökölvívó-világbajnok több mint 40 százalékkal előzte meg a második helyen végző Leszja Orobec parlamenti képviselőt, egy másik Majdan téri aktivistát. Fegyveres szakadárok elfoglalták tegnap a donyecki repülőteret, a város fölötti légteret senki sem ellenőrzi. A légi kikötőt védő katonák elhagyták a Győztesek kézfogása: Petro Porosenko lesz az új ukrán elnök, Vita- lij Klicsko pedig Kijev főpolgármestere (TASR/AP-felvétel) repülőtér épületét, és a leszál- gránátvetőt és több mesterlö- lópálya melletti erdős övezetbe vészt láttak. A biztonsági erők vonultak vissza. A szakadár több helikoptere körözött a rep- fegyveresek a reptér épületének tér fölött, és támadást is indítot- tetején foglaltak el tüzelőállá- tak. Egyes hírek szerint a szakasokat. A tetőn egy automata dároklelőttek egy helikoptert.
