Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-27 / 120. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 27. www.ujszo.com Egy frakcióba kerülhet Žitňanská és Škripek Az EPP-t erősíti a legtöbb szlovákiai képviselő VERES ISTVÁN Pozsony. A hétvégén Szlovákiában megválasztott képviselők közül legtöbben (hatan) az EPP-t, vagyis az Európai Néppártot erősítik majd. A csoportosulásnak tagja a KDH, az SDKÚ, az MKP és a Híd is, így Anna Záborská, Miroslav Mikolášik (KDH), Eduard Kukán, Ivan Štefanec (SDKÚ), Csáky Pál (MKP) és Nagy József (Híd) a legtöbb képviselővel bíró frakció tagjai lesznek. A Smer a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége nevű alakulat tagja, vagyis az európai szocialisták frakcióját erősíti a párt négy megválasztott képviselője. Richard Sulik, az SaS elnöke a harmadik legerősebb EP-párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű formáció képviselője lenne. A többi, mandátumot szerzett szlovákiai pártnak nincs uniós anyapártja, inkább a kisebb európai tömörülésekhez közelednének. Az OĽaNO által indított Branislav Škripek például az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elnevezésű tömörülést gazdagítaná jelenlétével, hasonlóan Jana Žitňanskához, aki a Nova színeiben jutott mandátumhoz. Az ECR-nek az elmúlt ciklusban nem volt szlovákiai képviselője, a pártcsaládnak viszont tagjai olyan meghatározó pártok, mint a brit konzervatív párt és a cseh ODS. Szlovák képviselő nélkül marad a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) nevű EP-párt, amelynek eddig az SNS-es Jaroslav Paška volt a tagja Szlovákiából. Két és fél év után megszületett a döntés Pit’o első fokon 18 év börtönt kapott ÖSSZEFOGLALÓ Bazin. Elítélte tegnap a specializált büntetőbíróság a Pit’o- bűnbanda tizennégy tagját, a bűnszervezet főnöke, a Piťo néven ismert Juraj Ondrejčák 18 évet kapott. Az elítéltek mindegyike megfellebbezte a döntést, sorsukról ezért a Legfelsőbb Bíróság fog dönteni. A banda feje (Šimíček-fotó) Dániel Lipšic (Nova) egykori belügyminiszter díjazta, hogy az ügyben első fokon már két és fél év után döntés született. Emlékezetett, hogy sokkal egyszerűbb eseteket is jóval tovább tárgyalnak a bíróságok. A rendőrség 2011 novemberében tartóztatta le a bűnbanda tagjait, összesen 19 személyt vádoltak meg. A vádlottakat többek közt bűnszövetkezet létrehozásával és működtetésével, drogkereskedelemmel, valamint illegális fegyverkezéssel vádolják. A nyomozati anyag terjedelme meghaladja a hétezer oldalt. Több mint száz embert hallgattak ki az ügyben. A banda tagjaira 5-től 24-évig terjedő börtönbüntetéseket szabott ki a bíróság. (dem, SITA) Tarolt a Fidesz, második a Jobbik; Gyurcsány és Bajnai erősödik - az IMP épphogy becsúszott Óriási pofont kapott az MSZP így választott Magyarország párt eredmény mandátum Fidesz 51,49% 12 Jobbik 14,68% 3 MSZP 10,92% 2 OK 9,76% 2 Együtt-PM 7,22% 1 LMP 5,01% 1 9,76 százalékos eredményével fennállása eddigi legnagyobb sikerét könyvelhette el a a hétvégén. Az EP-be két képviselőt küldhetnek, és bár Gyurcsány lett közülük az egyik, átadja a helyét Niedermüller Péternek, és marad az Országgyűlés képviselője. Befejeződött a DK alapítása, jegyezte meg Gyurcsány, majd hozzátette: fő ellenségük nem az MSZP, hanem a Fidesz. LMP: 5,01% Nem panaszkodhatnak a baloldali liberális kispártok sem: a Bajnai Gordon vezette Együtt-PM 7,22 százalékot szerzett, így egy képviselőjük ülhet az EP-be. A listát Bajnai vezette, ő viszont már a választások előtt jelezte, hogy nem kíván az Európai Parlament képviselője lenni, így helyét a soron következő jelöltnek adja át, aki ez esetben Jávor Benedek. Bajnai egyébként az áprilisi választásokon az országgyűlési képviselői helyét is átadta egy párttársának. Az LMP az áprilisi választásokon épp hogy csak becsúszott az Országgyűlésbe, a hétvégén pedig 5,01 százalékkal csípett meg egy brüsszeli mandátumot. Ha 295 szavazattal kevesebbet kapnak, már nem jutnak be. Most összesen 27,9%-ot értek el a baloldali pártok, április 6-án 25,67%-ot kaptak a parlamenti választáson, azaz külön-külön indulva egy kicsivel erősebbek lettek. A részvétel 28,2 százalékos volt - soha ilyen kevesen nem szavaztak magyarországi országos választáson a rendszer- váltás óta. (vps) Budapest. Az ellenzéki erőviszonyok átrendeződését jelzik az EP-vá- lasztás magyarországi eredményei. A Fidesz a várakozásoknak megfelelően ismét hengerelt. ÖSSZEFOGLALÓ küldhetnek Brüsszelbe, köztük az oroszoknak való kémkedéssel vádolt Kovács Bélát. Az MSZP Budapesten ráadásul csak negyedik lett, a Fideszen kívül a DK és az Együtt-PM is megelőzte őket. Mesterházy Attila és a pártvezetés felajánlotta a lemondását az MSZP kudarca miatt - sorsáról szombaton dönt a párt. Brüsszelbe Szanyi Tibort és Újhelyi Istvánt küldhetik. Ez volt az MSZP legrosszabb eredménye az 1990-es országgyűlési választás óta. A szocialisták a harmadik helyről is majdnem lecsúsztak: Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció ugyanis A kormányzó párt 51,49%-os eredménye 12 képviselői helyet ér, vagyis a 21 magyarországi mandátum több mint felét ők kapják. Az elmúlt időszakhoz képest egyébként vesztettek két helyet. Folytathatja többek között Deutsch Tamás és Szájer József, valamint Tőkés László is, aki öt éve még a romániai RM- DSZ színeiben került be az EP- be. Bocskor Andrea és Deli Andor, a Fidesz kárpátaljai és vajdasági jelöltjei szintén bejutottak, a szlovákiai Gubík László nem, bár neki nem is volt befutó helye. Mesterházynak vége Az MSZP az áprilisi országgyűlési választás után egy újabb nagy pofonba szaladt bele: 10,92 százalékos eredményükkel már csak a harmadik legerősebb pártnak számítanak, a Jobbik ugyanis 14,68 százalékos eredményével a Fidesz után a második. A Jobbik csak a helyezésének örülhet, ugyanis 2009-hez képest mind abszolút számokban, mind százalékosan sok szavazatot vesztett. Vonáék három képviselőt Erdélyből ismét három magyar Eggyel kevesebb képviselői hely jut a Romániai Magyar Demokraták Szövetségnek - a párt ezúttal csak két képviselőt küldhet az EP-be. 6,3 százalékos eredményük a negyedik legjobbnak számít Romániában. A harmadik erdélyi képviselő Tőkés László lesz - ő 5 éve még az RMDSZ-listán indult és jutott mandátumhoz -, ezúttal azonban a Fidesz-listán szerepelt. Gyurcsány győzelemként ünnepelte a DK két megszerzett mandátumát A pártok az újságírókat hibáztatják, de elemzők szerint a pártoknak, a politikusoknak kellene gyakrabban beszélniük az uniós témákról Ki tehet az alacsony EP-választási részvételről? Csak egymásnak magyaráznak. Šefčovič és Fico. (TASR-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg a politikusok egy része szerint az újságírók tehernek arról, hogy olyan kevés ember vett részt a múlt szombati európai parlamenti választásokon, elemzők szerint épp a politikusok felelőssége az alacsony részvétel. Senki sem számított arra, hogy az országban még alacsonyabb lesz a részvétel a választásokon, mint öt és tíz évvel ezelőtt. A felmérések is azt jelezték, hogy a részvétel az öt évvel ezelőtti, valamivel több mint 19 százalékosnál nagyobb lehet. Az, hogy az urnákhoz végül a szavazásra jogosult állampolgárok csupán 13 százaléka járult, abszolút negatív rekordnak számít. Robert Fico kormányfő szerint az alacsony részvételről jelentős mértékben épp az újságírók tehernek azért, mert nem tájékoztatnak megfelelően az európai témákról. „Az Európai Unióval kapcsolatos kérdések gyakran rendkívül fontosak, de az újságírók nem tudják érdekesen és érthetően tálalni ezeket az információkat” - közölte tegnap sajtónyüatkozatában Fico. Hasonló véleményt fogalmaztak meg gyakran az elmúlt öt évben az ország korábbi európai parlamenti képviselői, akik sorra azt állították Brüsszelben, hogy ők szívesen beszélnének a parlamenti eseményekről, az újságíróknál viszont zárt ajtókra találtak. Csak kampányban téma az EP Pavel Haulík, az MVK ügynökség szociológusa szerint nagyrészt a politikusok hibája az, hogy az embereket nem érdeklik az uniós témák. ,A kampány előtt elárasztották az országot az óriásplakátok, mindenütt a jelöltek fényképét lehetett látni, de konkrét programot vagy témákat nem mutattak be. A pártok ráadásul csupán a választások közeledtével, idén kezdtek valamilyen szinten foglalkozni az Európai Parlamenttel” - íjiondta Haulík. Emlékeztetett, hogy a pártelnökök csak elvétve tartottak közös sajtótájékoztatókat európai parlamenti képviselőikkel, nem hívták őket Pozsonyba, hogy együtt kommunikáljanak le bizonyos témákat. Ezen úgy tűnik a politikusok a jövőben sem szándékoznak változtatni, hiszen miután az elmúlt két napban felmerült a kérdés, hogyan lehetne növelni a részvételt, a pártok vagy európai parlamenti képviselők kommunikációjának változtatása senkinek sem jutott eszébe. . Kötelező részvétel? Nagy József, a Híd megválasztott EP-képviselője szerint segítene, ha a választásokon való részvétel nálunk is kötelező lenne, mint például Belgiumban, ahol bírság is jár azért, ha valaki nem adja le szavazatát. Csáky Pál, az MKP EP-képvise- lője úgy gondolja, hogy ha idén nem lett volna kétfordulós államfőválasztás, akkor az EP-vá- lasztáson is nagyobb lett volna a részvétel. Monika Flašíková Beňová (Smer) szerint a választási rendszeren kellene módosítani úgy, hogy az emberek két tetszőleges jelöltet karikázhas- sanak, s ne csak egy konkrét párt két jelöltjét. A KDH képviselői szerint az növelné a részvételt, ha az EP-választás más választással lenne összekötve. Haulík meggyőződése, hogy míg a hazai pártok nem tudatosítják, hogy az uniós témák népszerűsítéséért elsősorban ők, illetve az általuk Brüsszelbe delegált képviselők felelnek, aligha lehet számítani arra, hogy a részvétel Szlovákiában öt év múlva nagyobb lesz. (dem, SITA)
