Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-02 / 100. szám, péntek
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Bob Hoskins brit színész London. Elhunyt Bob Hoskins brit színész, aki a Mona Lisa című filmért Oscar-jelö- lést kapott, valamint a népszerű Roger nyűi a pácban című vígjáték is a nevéhez fűződik. Televíziós szerepek után a hetvenes években jelent meg a filmvásznon, első nagy áttörését a Hosszú nagypéntek című 1980-as produkció hozta. Ezt követte a Gengszterekklubja, a Mona Lisa és 1988- ban a Roger nyúl a pácban. Hoskins 2012-ben, több mint négy évtizedes filmes pályafutás után bejelentette visszavonulását, mivel Parkinson-kórja volt. Utoljára a Hófehér és a vadász című kalandfilmben játszotta az egyik törpét. Bob Hoskins 71 éves korában tüdőgyulladásban halt meg kedd este. (MTI) Barenboim neteš lemezkiadója Berlin. Dániel Barenboim világhírű karmester, zongoraművész saját lemezkiadót indít az interneten. A felvételek az iTunes online zeneszolgáltatón állnak majd rendelkezésre. Barenboim a Peral Music kiadó életre hívásával a digitális világ lehetőségeit akarja a klasszikus zene számára kihasználni. Első vállalkozása Anton Bruckner első három szimfóniájának kiadása lesz. A karmester elmondta, hogy új projektjével mindenekelőtt a fiatalokat akarja elérni, akiktől távol áll a klasszikus zene, de a digitális világban otthon vannak. (MTI) Legósan ünnepel a Los Angeles. Legós fazonnal ünnepli a hétvégén sugárzásának negyedszázados évfordulóját A Simpson család az észak-amerikai képernyőkön. A Lego-kaland című film sikerén felbuzdulva a sorozat alkotói is legókból készítették el a sárga família történetének újabb epizódját. A Simpson család történeteiben rendre keverednek a klasszikus családi témák a popkulturális utalásokkal. A világon ez a legnépszerűbb amerikai tévéműsor, amelyet több mint száz országban vetítenek, és amely a Fox szerint hetente 150 millió nézőt ér el. A vasárnapi epizódhoz a szereplőket és környezetüket is a kis műanyagkockákból építették fel. (MTI) A Frankenstein-történet Bagdadban Bagdad. Egy Bagdadban játszódó, modem kori Frankenstein-történet nyerte idén az arab nyelvű regényeket jutalmazó nemzetközi elismerést. Ahmed Szaadavi iraki regényíró, költő és forgatókönyvíró Frankenstein in Baghdad című könyve a díj történetének hetedik győztese. A nyertes művet angol nyelvre is lefordítják, hogy minél szélesebb olvasóközönséghez eljuthasson. Szaadavi regényének főszereplője egy Hadi al-Attag nevű férfi, aki összevarrja az iraki fővárosban történt robbantások áldozatainak testrészeit. A megalkotott szörnyeteg életre kel és bosszúhadjáratba kezd az elkövetők ellen. A zsűri elnöke szerint a karakterek „durvák és valóságosak, ugyanakkor meg is haladják a realitást”. Az írás az Irakban tapasztalható erőszakkal szembeni tehetetlenség általános érzését tükrözi. (MTI) Mundruczó filmje Cannes-ba megy Cannes. Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét is meghívta hivatalos válogatásába a 67. cannes-i filmfesztivál -jelentették be szerdán a szervezők. Az új Mundru- czó-film világpremierje az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programban lesz, amely a hivatalos válogatás második legjelentősebb versenye. A Fehér Isten a 39 éves rendező hatodik filmje, és az ötödik, amely meghívást kapott a világ egyik legrangosabb filmes találkozójának hivatalos programjába. A világpremier május 17-én, a fesztivál leglátogatottabb napján lesz a cannes-i Fesztiválpalotában az alkotók és a szereplők jelenlétében. (MTI) Simpson csalad Wally Pfister érdekes témát boncolgat a Transzcendensben, de nem sikerült ütős sci-fit rendeznie Mindenható mesterséges értelem Izgalmas, elgondolkodtató, képi megoldásaiban vonzó, moralizáló drámának indul Wally Pfister Transzcendens című filmje, ám egy ponton követhetetlenül elszáll a valóságtól, majd szimpla akciófilmmé silányul, és csalódást okoz. TALLÓSl BÉLA Wally Pfister Oscar-díjas operatőr, Christopher Nolan filmjeinek képi mágusa. Az Eredet című Nolan-opusért kapta az Amerikai Filmakadémia díját. Első rendezői munkájának, a Transzcendensnek vonzó a témája: a cybervilág határait boncolgatja benne. Arra próbál rávilágítani, egyben arra keres válaszokat - a tudományos fantázia, a feltételezés szintjén -, hogy mennyire hatja át életünket a számítógépes világ, az internet, s a virtuális lét vajon milyen mértékben, befolyásolhatja életünket a jövőben. Pfister sajátos tudományos fantasztikus mesét kreál annak - gondolat- vagy képzeletbeli - felmérésére, hogy jelenthet-e reális fenyegetést számunkra a mesterséges intelligencia. Félig-med- dig hihető történetben elmélkedik arról, van-e esély arra, hogy a virtuális világban - energiákkal ható virtuális vagy gépi konstrukcióba - képesek leszünk emberi érzelmeket táplálni. Wally Pfister sci-fijében számítógépes csúcstechnikával egy okos és érző robotembert, a cybervilág internetre feltöltött Frankensteinjét alkotja meg. Egy olyan fantázialényt hoz létre, melyet/akit felruház az emberi érzelmek teljes skálájával és minden emberi tudással. A történetben dr. Will Caster (Johnny Depp), a mesterséges intelligencia nemzetközileg elismert szakértője feleségével, Evelynnel (Rebecca Hall) létrehozza a PINN számítógépes „lényt” (ez az ő cyber-Franken- steinjük), amelyet az emberi személyiség minden jegyével próbálnak feltölteni. Vannak ellenzőik is, egy olyan technológiaellenes terrorcsoport, amelyA történetben dr. Will Caster (Johnny Depp), a mesterséges intelligencia nemzetközileg elismert szakértője cyber-Frankensteinné válik (Fotó: Bontonfilm) nek tagjai az elgépiesedő világgal szemben lépnek fel különféle akciókkal. Olyan messzire mennek, hogy merényletet követnek el Caster doktor ellen. Egy poló- niummal töltött golyóval sebesí- tik meg, aminek hatására a tudós szervezete fokozatosan teljesen leépül. Evelyn több kollégájával a leépülés időszakát arra használja fel, hogy férje személyiségét feltöltsék a PINN-re, ezzel transzformálják, vagyis átmentsék őt - az érzelmi és értelmi energiáit - a virtuális világba. Az energiamezők közötti átmenet vagy transzformáció működik is, Will Caster cyber-Franken- steinként újjáéled, s terjedni kezd az interneten. Virtuális létéből, vagyis „odaátról” - valamiféle univerzális energiák révén - irányítani kezdi az itteni, reális világot annak érdekében, hogy mindenhatóvá tegye a mesterséges intelligenciát. Feleségével kommunikálva egy távoli, eldugott helyszínen építteti ki evilági birodalmát, ahonnan az áltata megálmodott új világot létrehozó mindenható, jó energiák áramlását irányítja. Ebből a központból doktor Caster digitális mása mindenhatóságának tanújelét is adja: sérült, fogyatékos embereket gyógyít meg energiaátvitellel vagy -ráhatással - ami az FILMKOCKA Transzcendens ■ Eredeti cím: Transcendence » Szlovák cím: Transcendencia ■ Színes, amerikai-kínai-angol sci-fi, 119 perc, 2014 ■ Rendező: Wally Pfister ■ Szereplők: Johnny Depp, Rebecca Hall, Cillian Murphy, Morgan Freeman, Kate Mara, Paul Bettany A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. energiákra koncentráló elméleteket ismerők számra akár még bele is fér az elfogadhatóság tartományába. A baj az, hogy itt már annyira tévelyeg a film valóság és virtualitás között, hogy a néző nem tudja követni a sok technológiai újdonságot. Kezd minden zavaróvá válni, az is, hogy újra felbukkan a technológiaellenes terrorcsoport, sőt az FBI is. Részvételük kaotikus akciósorozatot indít el, és itt a filmből teljesen kiveszik a raci- onalistás. A földi lények klasz- szikus harci fegyverekkel nyitnak tüzet doktor Caster digitális energiákkal harcoló csapatára. Ez a nevetséges elem végképp kiüti a nézőt, aki mindeddig azt várta, hogy a történet eljuttatja őt egy feltételesen elfogadható végkifejlet felé. De az egymásnak feszülő harci akciók végére nem marad más megoldása az alkotóknak, mint hogy egy technológiai apokalipszissel, a digitális világ pusztulásával fejezzék be a mozit. És „visszahozzák” az internet, a mobiltelefonok, mi több, az áram nélküli, információcsendes világot - ezzel kezdődik a film, tehát ez még csak nem is a tartogatott poén! A néző érdeklődésének fennmaradása a film teljes egészében egyrészt a már említett várakozásnak köszönhető, hogy tartogat egy ütős csattanót, azaz: valami csak kisül a végére a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatban. Másrészt a film domináns látványelemekkel operáló vizuali- tása belevonz egy nagyon erős hangulatú, ismeretlen világba, s nem engedi lankadni a figyelmet. A képi megoldások - a virtuálist a reálissal ötvöző elemek révén - a témához egyébként kifejezetten illő monumentalitás érzetét keltik. A (mint kiderül, mégiscsak sebezhető) digitális mindenhatóságot. Ami nem menti meg Wally Pfister bemutatkozó rendezését. A Szépművészeti közel 240 művet őriz a francia mestertől, nagyrészt ezek láthatók a kiállításon Betekintés Toulouse-Lautrec világába AJÁNLÓ Budapest. Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója előtt tiszteleg a Szépművészeti Múzeum napokban megnyílt új kiállítása, amely elsősorban a francia alkotó életének utolsó tíz évében készített litográfiákat vonultatja fel. A Szépművészeti Grafikai Gyűjteménye közel 240 művet őriz a posztimpresszionista mestertől - hasonlóan gazdag állománnyal csak a párizsi Biblio- théque Nationale, a berlini Gerstenberg-gyűjtemény, valamint a berlini és a drezdai grafikai közgyűjtemény rendelkezik. A Szépművészeti egyetlen Laut- rec-festménye, az Ézek a hölgyek az ebédlőben szintén megtekinthető a Toulouse-Lautrec világa című kiállításon. Az anyagot a bécsi Albertinából kölcsönzött öt plakát egészíti ki. A budapesten őrzött kollekció lehetővé teszi a francia mester grafikai munkásságának átfogó áttekintését, mind a funkció (plakátok, könyv- és folyóirat-illusztrációk, színházi műsorok, kottacímlapok), mind a tematika szempontjából. A kiállításon nyolc fontosabb téma köré csoportosítva láthatók a művek (a párizsi éjszakákjellegzetes alakToulouse-Lautrec egyik leghíresebb plakátja (Képarchívum) jai; korabeli sztárok; színházzal összefüggő művek; nyilvános- házak; kottacímlapok; lóverseny; baráti megrendelésre születtek vagy személyesebb vonatkozású alkotások; a kiállítás utolsó része a Szépművészeti Lautrec-kollekciójának születését illusztrálja dokumentumokkal, valamint a gyűjteménybe került különlegesen kis példányszámban létező lapok kiemelésével). A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a „belle epoque” Párizsát 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek keltik életre. A kiállítás augusztus 24-éig tekinthető meg. (as)
