Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-24 / 118. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 24. Közélet 3 Mivel a legtöbb párt csak egy képviselőt fog tudni kijuttatni Brüsszelbe, felértékelődnek a preferenciaszavazatok - sok karika kell a kijutáshoz Kevés szavazattal is mandátumhoz lehet jutni Ha nem szavaz, mások döntenek ön helyett (Képarchívum' Pozsony. Minél keveseb­ben mennek el választa­ni, annál kevesebb sza­vazat elég a jó ered­ményhez - adott esetben a brüsszeli képviselői helyhez. Szombaton ké­vésén fog múlni a siker vagy a bukás. MÓZES SZABOLCS A részvételi arány az egyik legnehezebben mérhető szám - a megkérdezettek általában hajlamosak a valósnál nagyobb aktivitást mondani ám abban egyetértenek a közvélemény­kutatók, hogy a választók kb. ötödé megy el ma szavazni. „Valamivel 20 százalék alatti részvételre számítok, 20-nál több semmiképpen sem lesz” - mondta lapunknak Martin Slo- siarik, a Focus ügynökség veze­tője. Ilyen kis részvételnél pár tíz­ezer szavazat is elég a sikerhez. A legutóbbi, 2009-es európai parlamenti választáson az SNS 45 960 szavazattal megugrottá a bejutáshoz szükséges 5 száza­lékos küszöböt. A legszorosabb bejutáshoz akkor 41 és félezer voks is elég lett volna - 19,6 százalékos részvételnél. Most talán még ennyi sem lesz, így már 40 ezer szavazattal is brüsszeli mandátumot szerez­hetnek a pártok. Mandátumelosztás A küszöböt a felmérések alapján több párt is nyaldosni fogja - alulról vagy felülről -, ám róluk a kampánycsend mi­att nem írhatunk. Nézzük azt, hogyan osztják el a mandátu­mokat és mennyire fontosak a preferenciaszavazatok. A képviselői helyek kiosztá­sához ugyanazt a mechaniz­must használják, mint a hazai parlamenti választások eseté­ben. Összeadják az 5 százalék feletti eredményt elérő pártok szavazatszámát (öt éve ez 709 004 volt), majd elosztják 14-gyel (a megszerezhető he­lyek száma (13) plusz egy). Az eredmény az ún. országos vá­lasztási szám (RVČ) - öt éve ez 50 643 volt. Ezután a pártok szavazatszámát elosztják az RVČ-vel - így megkapják a mandátumszámot, az osztás­nál képződő maradékot pedig felírják. A ki nem osztott képvi­selői helyeket sorrendben a legtöbb maradékszámmal ren­delkező pártok kapják. Mivel viszonylag kevés he­lyen kell osztozniuk a pártok­nak, nagyon sok fog múlni azon, hányán ugorják meg a küszöböt. Mivel minden, 5 százalék felett teljesítő párt­nak jár legalább egy mandá­tum, ha sokan jutnak be - reá­lisan összesen 9 pártnak van kisebb vagy nagyobb esélye a bejutásra a nagyobbak pórul járhatnak. Egy példa: ha 8 párt jut be, akkor a legerősebb leg­feljebb hat mandátumot sze­rezhet, győzzön akármilyen arányban is. Ha viszont csak öt párt ugorja meg a bejutási kü­szöböt, 36 százalék körüli eredménnyel is 8 helyhez jut­hat, vagyis elviheti a mandá­tumok 61 százalékát. 2009-ben az akkor még egyetlen magyar pártként in­duló MKP 93 750 szavazatot szerzett, ami a voksok 11,3 százalékát jelentette - ez két mandátumot ért. Ennyi szava­zattal most is két helyet lehetne szerezni, ám várhatóan egyet­len jobboldali párt sem ér el több mint 10 százalékot. Fontos karikák Mivel a legtöbb párt csak egy képviselőt fog tudni kijuttatni Brüsszelbe, felértékelődnek a preferenciaszavazatok. Egy­szerű matematika: mivel a lis­tákon 13 jelölt van, kettőt lehet karikázni - a választók többsé­ge pedig kihasználja ezt a lehe­tőséget -, sok preferenciasza­vazat nélkül nem tartható meg az első vagy a második hely. Öt éve két listavezető is ráfá­zott a kevés karikára. Hiába harcolta ki a pártfórumokon az első helyet Martin Frone (KDH) és Dušan Švantner (SNS), nem jutott ki Brüsszelbe, mivel kon­kurenseik több preferenciasza­vazatot szereztek. Boris Zala, a Smer listavezetője is hátrébb csúszott, ám mivel a párt öt he­lyet szerzett, Zala is „utazhatott”. A 2009-es eredmények alap­ján kijelenthető: ahhoz, hogy valaki első legyen, legalább 30 százaléknyi preferenciaszava­zatra szüksége van, ez 5-6 százalékos pártlistás ered­ménynél kb. 13 ezer karikát je­lent. Öt éve Bauer Edit 39 700 karikával 42,4 százalékos eredményt ért el - igaz, akkor a fent említett 11,3 százalékot szerezte pártja. Válasszon ki egy szavazólapot! A szavazóhelyiségben a polgár 29 szavazólapot kap, közülük kiválaszt egyet. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 22 21 ľ 24 25 26 27 28 291 2. A szavazólapon csak egyetlen párt jelöltjeinek a listája szerepel - a legtöbb lista 13 nevet tartalmaz. Például: 1. Csók Erzsébet 2. Benedek Endre 3. Pál István 4. Zöld Virág 5. Zsolt László 6. Szentimrey Tivadar 7. Kálmán Orsolya Hogyan válasszunk európai parlamenti képviselőket Ma reggel héttől este tíz óráig járulhatunk az urnákhoz. Szavazati joga van minden olyan szlovákiai állampolgár­nak, aki a választás napjáig betöltötte 18. életévét, és itt állandó lakhellyel rendelkezik, illetve azoknak az uniós állampolgároknak, akiknek van engedélyük itt voksolni. A borítékot a választási bizottság jelenlétében bedobjuk az urnába - a többi szavazólapot el lehet dobni vagy hazavinni. Preferenciaszavazatok- a kiválasztott szavazólapon legfeljebb két jelöltet támogathatunk - bekarikázhatjuk a nevük előtti sorszámot. 37T2 Ha hibát követünk el, azaz rossz nevet g jelöltünk meg, Q nem kell kétségbe esni! A választási bizottságtól új szava zólapot kérhetünk. V ypf Wmm 4. Hogyan és miért karikázzunk it JMfll A szavazólapot borítékba tesszük, leragasztjuk. • Forrás: SME/JP ■ Nem kötelező karikázni - a szavazólapot úgy is betehetjük a borítékba, hogy egyetlen jelölt nevét sem karikázzuk be. <P Tetterős Zoltán (P Törtető Boglárka Legfeljebb két nevet lehet kiválasztani - csak a nevük előtt lévő sorszámot lehet bekarikázni! Ha az egész nevet karikázza, vagy aláhúzza, esetleg másképpen jelöli meg, a preferenciaszavazat érvénytelen, de a pártra adott voks akkor is érvényes lesz. 1 Ha a párt bejut az Európai Parlamentbe, az általa szerzett mandátumokat elosztják a képviselőjelöltjei között a listán lévő sorrend alapján. 1A sorrendet preferenciasza­vazattal lehet megváltoz­tatni - ahhoz, hogy ezeket figyelembe vegyék, a pártra leadott preferenciaszava­zatok minimum 10%-át kell megszereznie a jelöltnek. Ha ez több jelöltet is érint, a mandátumokat a preferenciaszavazatok alapján kialakult új sorrend szerint osztják szét. Ha a jelöltek pontosan ugyanannyi preferen­ciaszavazatot kaptak, a jelöltlistán lévő sorrend a mérvadó. Karikázni csak egy szavazólapon lehet! 1. Nova, KDS, OKS 2. KDH - Kereszténydemokrata Mozgalom ________ 3 . Smer 4. Szlovák Néppárt 5. Nemzet és Igazság 6. Magnificat Slovakia 7. Demokratikus Polgári Párt 8. 7 Mesterlövész Szlovákiai Regionális Párt 9. Magyar Kereszténydemokrata Szövetség 10. TIP Párt____ 11. ĽSNS - Mi Szlovákiánk Néppárt_______________ 1 2. Európai Demokrata Párt 13. Új Parlament___________ 1 4. Híd______________ 1 5. Keresztény Szlovák Nemzeti Párt _ 16. Demokratikus Szlovákia Pártja 17. Zöldek Pártja 18. Vzdor-Munka Pártja____ 1 9. OĽaNO - Egyszerű Emberek _ és Független Személyiségek 20. Jog és Igazság___________ 2 1. SaS - Szabadság és Szolidaritás 22. Modern Szlovákia Pártja 23. KSS ­Szlovákia Kommunista Pártja 24. Úsyit 25. Polgári Baloldal Pártja______ 2 6. SNS - Szlovák Nemzeti Párt 27. SDKÚ - Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió _ 28. Közvetlen Demokrácia, Keresztény Néppárt_______ 2 9. MKP ­Magyar Közösség Pártja

Next

/
Thumbnails
Contents