Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-23 / 117. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 23. Közélet 3 Folyamatosan csökken a dél-szlovákiai járásokban a szavazókedv, holnap újra voksolunk Nem megy a magyar szavazni Megy, nem megy? Hová megy? (Vladimír Šimíček illusztrációs felväele) Választási részvétel a déli járásokban Piros mező: az országos átlagnál alacsonyabb részvételi arány. * Forrás: statisztikai hivatal. Enyhén előretörtek a nacionalista pártok Jobboldali fölényt mutat az összeurópai felmérés Egyre kevésbé hozzák lázba a magyarokat a választások. Míg a 90-es években a legfegyelme- zettebb szavazók közé tartoztak, az utóbbi években a déli járásokban az országos átlag alatti a részvétel. Az EP- választás kivétel lehet, ha a magyar pártoknak sikerül a mobilizálás. MÓZES SZABOLCS Elmegy a magyar szavazni? Egyre ritkábban. Az elmúlt két étvizedben politológiai közhellyé vált, hogy a magyar választók fegyelmezettek s tömött sorokban mennek szavazni saját jelöltjeikre, ám ez már egyre kevésbé igaz. - A 2012-es parlamenti választáson pl. szinte az összes magyarlakta járásban alacsonyabb volt a részvétel, mint az országos átlag (lásd táblázatunkat). Azóta volt még két választás - összesen négy fordulóval -, s itt sem születtek sokkal jobb eredmények. A megyei választások és a köztársaságielnök-választás első fordulójában is a vártnál kevesebben járultak délen az urnákhoz. A Focus közvéleménykutató intézet friss mérése szerint most sem lesz ez másként. Kivétel lehet, ha... Igaz, az EP-választás kivételt képezhet, változhat a trend, ám ehhez az kellene, hogy a magyar pártok jól mozgósítsák táborukat. Ezen a voksoláson ugyanis általában nagyon alacsony az országos részvétel - elemzők szerint most is csak 20 százalék körüli lesz -, így, aki jól mobilizál, a vakok között félszemű a király elv alapján relatíve jó eredményt érhet el. Ám, ahogy a melÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia a világ azon országai közé tartozik, ahol a legjobbak a munkakörülmények, legalábbis az International Trade Union Confederation (ITUC) szakszervezeti konföderáció jelentése szerint. Az ITUC Global Rights Indexe egy ötfokozatú skála alapján osztja fel az országokat aszerint, hogy hol mennyire tartják tiszteletben a munkavállalói jogokat" - az egyes a legjobb, ötös a legrosszabb. A sorrendet 97 különböző indikátornak megfelelően állították össze, és összesen 139 országot értékeltek. Az utolsó helyeken olyan országok szerepelnek, mint például a Közép-afrikai Köztársaság, Líbia, Szíria és Szudán. A helyzet ezekben az államokban különösen azért rossz, mivel a fegyveres konfliktusok miatt nincs jogbiztonság, így a munkavállalók nemzetközileg elfogadott jogai is súlyosan sérülnek. Az lékelt táblázat is mutatja, ez 2009-ben sem sikerült. Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője a hagyományos pártoktól vár sikeresebb mobilizációt, valamint európaiak közül Ukrajna és Fehéroroszország kapott ötöst, sőt Ukrajna 5+ értékelést - Európából egyedül -, ami szintén a konfliktusos helyzetnek köszönhető. Vannak azonban meglepő helyezések a listán. Az élvonalban általában a fejlett európai országok szerepelnek Szlovákia mellett - mint például Svédorazoktól, amelyek bent vannak a parlamentben - mivel így nagyobb terük van a médiában. Általában igaz, hogy az új pártoknak kevésbé motivált a szavazótábora, sokkal szűkebb a szág, Norvégia, Hollandia, de ott van például Uruguay, Togo és a Dél-afrikai Köztársaság is. Az ITUC szerint ugyanakkor néhány fejlett országban is súlyosan sérülnek a munkavállalók jogai. Az USA például négyest kapott, amivel Pakisztánnal, Mianmarral és Thaifölddel került egy szintre, de Ausztrália is csak éppen úszta meg a nékemény mag, mint a régieknél, ahol egy-egy jelölt személyes népszerűsége is sokat lendíthet az eredményen. Kelet elégedetlen Az elmúlt évek választási adatait böngészve szembetűnő, hogy főként Kelet-Szlovákiában csökkent a szavazókedv, ám Közép-Szlovákiában is alacsonyabb az átlagnál. Pedig 15-20 éve még keleten is hasonlóak voltak a mutatók, mint az ország délnyugati részében. Elemzők szerint az emberek lábbal szavaznak, az alacsony részvétel sok helyen szinte fordítottan arányos a munkanélküliségi rátával, ahol sok az állástalan, alacsony a választási részvétel. Az utóbbi években pedig a nyugati magyarlakta járásokban is csökkent a szavazókedv. A 2012-es parlamenti választáson csak a Pozsonnyal szomszédos két járásban, a Szeneiben és a Dunaszerdahelyiben volt magasabb az átlagosnál. gyest, gyenge hármassal kénytelen beérni. Az USA-val kapcsolatban az ITUC megjegyzi, hogy szisztematikus jogsértések történnek a munkavállalói jogok területén, ráadásul az USA-ban nagy egyenlőtlenségek vannak az egyes tagállamok között abban, hogy hogyan tudják érvényesíteni kollektív jogaikat a dolgozók. A jelentés a Perzsa-öböl menti gazdag arab olaj országokat is figyelmezteti: itt a migráns munkavállalókat kizárjákjogaik kollektív gyakorlásából, a munkavállalók 90 százaléka pedig nem tudja jogait érvényesíteni, ez pedig kényszerfoglalkoztatáshoz vezet. A közép-európai országok közül egyedül Szlovákia kapott egyest, igaz, Ausztria nincs rajta a listán. Magyarország és Csehország kettes osztályzatot érdemelt ki, Lengyelország viszont hármast kapott. Még Oroszországban is jobb a munkavállalók helyzete, amit az ITUCkettesseljutalmazott. (lpj) ÚJ SZÓ-HÍR Brüsszel. A jobboldali Európai Néppárt szerzi a legtöbb képviselői helyet az Európai Parlamentben - derül ki az EP és a TNS ügynökség közös összeurópai közvélemény-kutatásából. A felmérés valójában a tagországok különböző, aktuális méréseinek eredményéből készített összesítés. A felmérés szerint az ÉPP 217 mandátumot szerezne (a képviselői helyek 28,9%-át), a baloldali S&D pedig 199-et (26,5%). A harmadik legnagyobb csoportot a függeden képviselők alkotnák: 66 mandátumot olyan jelölt szerezne, akinek pártja egyik nagy európai pártcsaládhoz sem tartozik. A liberálisok - melyek hagyományosan a harmadik erőt képviselik az EP-ben - 61 képviselői helyet szereznének (8,1%). Az Európai Parlamentben általában a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok akarata szokott érvényesülni. A testületben hagyományos jellegű koalíció nincs, a három „unionista” párt a legtöbb fontos kérdésben konszenzus alapján dönt. A Zöldek 50 helyet szerezhetnek (6,7%), a radikális baloldali pártokat tömörítő GUE/NGL csoport pedig 46-ot (6,1%). Szlovákiában utóbbi két csoportosulásnak nincs tagja. Az eurorealista jobboldali pártokat tömörítő konzervatív ECR-nek 42 képviselői helye lehet az új testületben, a nacionalista pártok alkotta EFD-nek pedig 33 (4,4%). A kutatás szerint az utóbbi Pozsony. Újabb kiterjedt adócsalást leplezett le a rendőrség és a pénzügyőrség közös egysége, az Adókobra. František Imrecze, a központi adó- és vámhivatal elnöke szerint az érintett 67, ezúttal terméskővel kereskedő cég a körbeszámlázá- sos áfacsalás módszerét vette igénybe, amivel 40 millió eurós kárt okozhatott volna az államnak. Egyelőre 26 ember ellen indítottak eljárást. Az adócsalás szervezői szlovák állampolgáhárom hónapban csak kisebb elmozdulások voltak a pártpreferenciákban: a szélsőjobboldali erők enyhén erősödtek, független képviselő is több lehet a vártnál, a baloldali pártok támogatottsága pedig visszaesett. A választópolgárok az Európai Parlament összetétele mellett közvetlenül arról is döntenek, ki fogja vezetni az Európai Bizottságot (az unió kormányának felel meg). Ha győz a néppárt, Jósé Manuel Barrosót a volt luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker váltja, ha a baloldal szerez több mandátumot, a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke lesz az új EB-elnök. Feltéve, ha az uniós miniszterelnökök tartják magukat korábbi ígéretükhöz. A tagállamok vezetői jövő héten kedden beszélik meg a választások eredményeit, a bizottság elnökéről, illetve az esélyes jelöltről még nem döntenek. „Jövő kedden még túl korai lesz nevekről dönteni” - írja meghívólevelében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés értelmében most először nem a tagállamok vezetői választják meg az Európai Bizottság következő elnökét, hanem az Európai Parlament. Az állam- és kormányfők feladatául a jelölést szabja a szerződés, és a kiválasztáskor az EP-választás eredményét is figyelembe kell venniük. Igaz, a választások előtt azt ígérték, hogy annak a képviselőcsoportnak a jelöltje lehet az elnök, aki a legtöbb képviselői helyet szerzi. (MSz) rok, akik feldolgozatlan terméskövet vásároltak, amit több cégen keresztül adtak tovább. Ez utóbbiak végezték el papíron a kő feldolgozását, amit továbbadtak, ám nem fizettek utána áfát. Az így „feldolgozott” követ Csehországba és Szerbiába vitték ki, majd visszahozták Szlovákiába, visszaigényelve utána az áfát. Az áfacsalás szervezőinek 7-12 éves börtönbüntetést szabhatnak ki, azonban ha sikerül bebizonyítani, hogy szervezettbűnözésről volt szó, a büntetés ennél súlyosabb is lehet. Egy nemzetközi felmérés szerint jobb már nem is lehetne a helyzet Szlovákiában a legjobb dolgozni Szlovákia vezető a V4-ek között (Illusztrációsfotó: SITA/AP) Ha győz a jobboldal, Juncker lehet az új Barroso (SITA/AP-felvétel) 40 milliós kárt okozhattak volna az államnak Lecsapott az Adókobra TASR-HIR
