Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-22 / 116. szám, csütörtök

IKERT -SUDVAR 2014. május • www.ujszo.com Gyümölcsös | ^ Diófa az udvarban Ritkaság az olyan porta, ahol ne állna diófa az udvarban vagy a kertben. Árnyékában jólesik el­üldögélni a forró nyárban, ráadásul légy- és szú­nyogmentes menedéket is találunk alatta. diófák a Kárpát­medencében MmmJí őshonosak, még ma is vannak vidékek, ahol elbokrosodva vagy fává nőve vadon is I előfordulnak. Eredetileg nyílt területekre, nagy telkekre ültették. A magról kelt példányok akár 20-30 méter magasra is nőhetnek, a koronájuk átmérője pedig elérheti a 15-20 métert. Termőre csak 10-15 éves korukban fordulnak. Ma viszont már vannak olyan gyenge növekedési erélyű I alanyok, amelyekre oltva akár a kisebb kertekben is szóba jöhet a diófa. Viszonylag meleg fekvést kí­ván, mert a téli erős fagyok kárt tehetnek benne, míg a kései fagyok a friss hajtáso­kat és a virágokat veszélyez­tetik. Száraz évben érdemes I locsolni, sőt tápoldatozni is. METSZÉSE Csak a nagyon zavaró irány­ba növő ágakat távolítsuk el róla, és szabaduljunk meg a sérült és száraz ágaktól is. Ha alulbecsültük a korona átmérőjét, és időközben a szomszéd fákat hátráltatják a diófa ágai, akkor azokból is levághatunk néhányat. A metszésre február végén vagy júliusban-augusztus- ban kerítsünk sort. PERMETEZÉSE Mostanra már annyi a kár­tevő és a szennyezés, hogy a diófának is gondozásra van szüksége. A betegségek közül a baktériumos levél- és gyümölcsfoltosság, a gnomónia, a mozaikvírus, a kártevők közül pedig (nem tévedés) az almamoly, a le­véltetű és az atkák támadják meg. Ezért sajnos most már a diófát is rendszeresen kell permetezni, ha bő és egész­séges termést szeretnénk. A legegyszerűbb, ha az alma és a körte permetlevé- ből a diófára is juttatunk. A magasra nőtt diófákat leg­HIRDETÉS alább addig permetezzük, amíg elérjük. Jó tudni, hogy az oltott diófacsemeték alacsonyabb és tömöttebb koronát nevelnek. A DIÓFA NÉHÁNY BETEGSÉCE Foltos levelek és termés - ez az ún. xantomonászos betegség tünete, amit egy baktérium idéz elő. Ha a foltok kiterjedtebbek, akkor gnomóniás beteg­ség támadta meg a diófát. Mindkét esetben a tél végi rezes lemosó permezetés járhat eredménnyel. Amikor ilyen beteg a fa, akkor ősszel a lehullott leveleket azonnal össze kell gyűjteni és elégetni. Lyukak az ágakon - a tűszúrásra emlékeztető lyukak a szúbogarakra figyelmeztetnek. A beteg ágakat vágjuk le akkor is, ha azzal a korona formája megváltozik. Rovarirtókkal is érdemes permetezni. A levágott el kell égetni, mert ha a fáskamrá­ba tesszük, a kamra favázába is beköltöz­hetnek. (fé, bionuss) Alá mit ültessünk? A diófa gyökerében és levelében lévő juglon vegyületet sok növény nem viseli el. Jól be­váltak viszont az ámyékkedvelők, az ámyékliliom, a me­téng vagy a boros­tyán. Sikeres lehet a tavaszi hagymás virágok nevelése is. A haszonnö­vények közül pl. az új-zélandi vagy a közönséges spenót marad meg alatta. Várható a A levéltetvek sok bosszúsá­got, súlyos károkat is okoz­hatnak kertünkben. Szabad szemmel jól látható, szúró­szívó szájszervű, általában pasztellszínű kártevők. Ezek a lágytestű rovarok szívogatásukkal gyengítik a növényt, mindig a legse­bezhetőbb fiatal részeket támadják meg. Szívogatják a növény nedveit, és vírusbe­tegségeket is terjeszthetnek. Mivel többet fogyasztanak, mint amit meg tudnak emészteni, ezt mézharmat formájában kiválasztják a növény felületére. Ezen megtelepszik a korompe­nész. Ez az édes, ragacsos, csillogós anyag a hangyák kedvenc tápláléka. Eltorzul a növény, csökken az asz- szimilációs felülete. A tetvek elszaporodása visszaveti a növény növekedését, deformálódást, színelvál­tozásokat is okoz. Ezek a kártevők csoportosan, kolóniában élnek. Némelyik levéltetűfaj egyetlen tápnö­vényen élősködik. Vannak olyan levéltetvek, például a zöld őszibaracklevél-tetű, amely nyáron akár 400 tápnövényen is élősködhet, beleértve a gyomokat is. A szárnyas nőstények keresik fel a tápnövényeiket. Bonyolult a sza­______ porodásuk, amely történhet elevenszüléssel, szűznem­zéssel és ivaros úton is. A sárga és fehér színt jól érzékelik, ezért a ragasztós színcsapdákkal összegyűjt- hetjük és előre jelezhetjük kártételüket. A levéltetvek természetes ellenségei a katicabogarak, zengőlegyek, fátyolkák. Na­gyon sokféle rovarölő szer közül válaszhatunk, amelyek lehetnek katicabogár-kímé- lőek, kontakt vagy felszívó­dó hatásúak is. A vegyszerek hatékonysága érdekében váltogatni kell a rovarölő szereket, (fucsek) A hangyák a gyümölcsfákon, a zöldség­féléken, a díszbokrokon és a rózsatö­veken akkor jelennek meg, ha azokon levéltetvek is vannak. A mézharmat ugyanis vonzza a hangyákat, ezért vé­delmezik a levéltetveket. Ha a hangyá­kat távol tudjuk tartani, pl. gilisztaűző varádics ültetésével vagy a fa törzsére feltett ragasztós rovarfogóval, a levéltetveket a természetes ellenségeik nagyobb eséllyel tudják elpusztítani. Természetesen az egészséges fákért CHEMSTOP - ECOFIX- nem száradó ragasztó Fóliára, vagy a fák törzsére is felvi­hető, a mászó rovarokat, hernyókat, lárvákat akadályozzák abban, hogy a fák lombozatához jussanak (akác- pajzstetű, kis téli araszoló, stb.). Az erdészetben a gyapjas lepke, valamint a fenyőtükrösmoly ellen alkalmazható. Alkalmazási időpont: ■ az akácpajzstetű ellen legjobb kora tavasszal, A Fytofarm vállalatot 1994- ben jegyezték be a tudomá­nyos kutatással foglalkozó kisebb vállalatok közé. Olyan készítmények kifejlesztésével és készítésével foglalkozik, amelyek természetes módon védik a növényzetet. ■ a téli araszoló ellen október elején, % la hangyák ellen röviddel a termény érése előtt. A megújult CHEMSTOP - ECOFIX-et a kertészek a ritkább összetétel miatt is kedvelni fogják. DENDROSAN természetes balzsam és viasz Gyakran a fák kérgének a legkisebb repedései is lehetőséget nyújtanak a kártevők megtelepedésének. Ezt előzhetjük meg a balzsam és a viasz segítségével. A piacon gyakran talál­kozhatunk hasonló készítményekkel, ám ezek semmiképp nem helyettesít­hetik az igazi oltóviaszt és balzsamot. Jól befedik ugyan a sérüléseket, de nem teszik lehetővé a rákapcsolódást az élő kötőszövetekre. A balzsam elsősorban a fa és a kéreg közötti élő kötőszövet, a kambium védelmét szolgálja, amely nem mindegy, hogy milyen anyaggal kerül érintkezésbe. Mindkét termék a sérült felületet védi a fertőzéstől, a sérülés szélei nem száradnak ki, és könnyebben regenerálódnak a kötőszövetek. DENDROSAN viasz Kicsit sűrűbb és világosabb, viaszos mézes illatú. Az oltásnál alkalmaz­zák. Vastagabb rétegben kell felvin­ni, amely az összeköttetést bevonja, de mégis lélegezni hagyja. DENDROSAN balzsam Erős illata bizonyos mértékben a nemes vadakat is távol tartja. Ecsettel könnyebben felvihető. Igazodik a növény színéhez, ezért esztétikusabb. Többszöri felnyitás után sem szárad be a két termék, egy vékony film képződik a ké­szítmény tetején, amely felkeverve feloldódik. fy+o% Fytofarm, spol. s r.o. Dúbravská cesta 21 845 08 Bratislava 45 Tel.: +421 2 54793935 Fax: +421 2 54776552 e-mail: fytofarm@fytofarm.sk, http://www.fytofarm.sk a má spol. S K.O. Fytofarm Chem, s.r.o. Ligetská 31 972 51 Handlová Tel: +42146 5422490 Fax: +421 46 5422490 e-mail: office@fytofarmchem.sk MP140266

Next

/
Thumbnails
Contents