Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-20 / 114. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 20. Vélemény És háttér 7 Katasztrofális lenne számunkra Moszkva érdekszférájának növekedése Oroszok a spájzban Sokatmondó jelenség, hogy az európai parlamenti választások idején a közbeszéd része lett az Európai Unió és Oroszország kapcsolata, de az európai összezárás helyett tanácstalanság érződik. TOKÁR GÉZA Nincs egyetértés, mit kezdjenek a régió országai a keleti helyzettel, sőt, egyáltalán kivel vállalnak érdek- és értékközösséget. Pedig kulcsfontosságú lenne a kölcsönös szolidaritás, ennek hiányában ugyanis megkérdőjeleződik magának az Európai Uniónak az értelme. Bőven van ok, hogy a régió lakossága elgondolkodjon a kelet-nyugati viszonyról. A szomszédban zajló ukrán válság és az orosz (fél)katonai beavatkozás jóval többről szól, mint Kárpátalja sorsa: a közvetlen orosz érdekszféra határa tolódhat el nyugatra, közelebb a határainkhoz. Azonnali katonai konfliktus nem fenyeget, de a NATO tanácstalansága a balti államok védelmét illetően eléggé árulkodó, milyen pozíciókkal rendelkezik Oroszország a Baltikumban és a perifériákon. Az uniós választásokkal kapcsolatban szintén téma a keleti nagyhatalom: a Jobbik kémügye, illetve az európai szélsőjobbot és Oroszországot összekötő anyagi szálak is részévé váltak a kampánynak. Az oroszok tevékenységének megítélése ugyanakkor megosztja a lakosságot - nem feltétlenül azért, mert Moszkva pozíciói annyira erősek, sokkal inkább Brüsszel áll gyengén. Az unió fő feladata a következő időszakban a belső kohézió és az összetartás megerősítése. Az Oroszországgal kapcsolatban felmerülő problémák rámutatnak, hogy úgy intézményi szinten, mint a lakosság körében hiányzik az egység. A gazdasági válság felmorzsolta az uniós tagállamok közti szolidaritást, a keleti nyitás pedig - megfelelő ellensúlyok híján - elég vonzó A mentalitást, értékrendet tekintve Oroszország és Kelet-Közép- Európa között óriási szakadék tátong. lehetőségnek tűnik a szlovák és a magyar politikai elit számára is. Ugyanakkor hibáztatható a magyar és a szlovák vezetés a gazdasági megoldások kéréséért, de valójában racionálisan cselekszik. Uniós szinten a kínált alternatívák ugyanis sok kötöttséggel és vállalással járnak, miközben a brüsszeli intézmények pont az útkeresés kiváltó okait nem szándékoznak semmilyen módon szabályozni - azaz a politikai kultúrát és a valós ver- senykömyezetet. A mentalitást, értékrendet, kulturális különbségeket tekintve Oroszország és Kelet- Közép-Európa között óriási a szakadék, nemcsak a demokrácia, de az életszínvonalunk szempontjából is katasztrofális következményekkel járna az orosz érdekszférába való visz- szatagozódás. Az alternatíva az uniós kapcsolatok megerősítése, a további integráció, erre azonban egyelőre nincs megfelelő alapja Brüsszelnek. Az EP-választások pont ezt az alapot hivatottak megteremteni, azonban ha valamiről szó volt az elmúlt hónapokban, az pont az ellentétes irányú folyamat, a dezintegráció. Lehet aggódni. Euroszkeptikus vagyok, hogy megválasztanak brüsszeli bürokratának. (Peter Gossónyi rajza) A populisták jó eredményt érhetnek el, de hatásukat mérsékelik saját nézetkülönbségeik A választási közöny a szélsőségnek kedvez MT1-F1GYELO Ha kevesen mennek el választani a csütörtöktől vasárnapig tartó európai parlamenti választáson, az a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali, rendszer- és EU-ellenes erők malmára hajtja a vizet - írta a Financial Times. A tekintélyes brit napilap arra figyelmeztet, hogy ezek a pártok akár a voksok egyhar- madát is megszerezhetik, ám a veszélyt nem abban látja, hogy milyen irányba befolyásolhatják az európai jogalkotást Brüsszelben és Strasbourgban. Ennek hatásait mérséklik majd a szélsőségesek nézetkülönbségei. „Ugyanakkor ha első vagy második helyen végeznek Franciaországban, Nagy- Britanniában vagy máshol, az a mostaninál is károsabb hatással lehet az adott országban folyó politikai diskurzusra” - mutat rá a lap az igazi kockázatokra, egyúttal arra inti a fősodor minden pártját, álljanak ellen a kísértésnek, ne próbálják átvenni a populisták ötleteit népszerűségük növelése érdekében. Ezzel egy időben ugyanakkor a lap megítélése szerint a mostani választáson az eddigieknél jobban előtérbe kerülhetnek az európai témák az eddig meghatározónak számító belpolitikai kérdések helyett. A cikk írója úgy véli, az emberek a válságból leszűrték a tanulságot, hogy ami az egyik országban történik, az a többit is kivétel nélkül érinti. Ugyanakkor a populista pártokra szavazó emberek úgy vélik, hogy az EU és az azt támogató hagyományos pártok mindent tönkretettek, amihez csak hozzáértek. A újság arra is kitér, hogy 1979 óta folyamatosan csökken a részvételi hajlandóság az EP-választásokon, és bár a parlament jogkörei folyamatosan bővültek, a válságkezelésben például teljesen háttérbe szorult, a döntéseket a kormányok hozták, vagy az Európai Központi Bank. Az EP-választáson várhatóan mindenütt alacsonyabb lesz a részvétel, mint a parlamenti választásokon, és ebből következően a populista pártok jobb eredményt is érnek majd el - vonja le a következtetést a Financial Times, amely egyúttal figyelmeztet: ez nem ok a pánikra, de arra kellene ösztökélnie a tagállamok kormányait, hogy előmozdítsák a gazdasági fellendülést és javítsák az EU hatékonyságát. KOMMENTÁR Mit adott nekünk az EU? NAGY ANDRÁS Szlovákiában is divat lett bírálni az EU-t, főleg a választás közeledtével. Ám a bírálók ahelyett, hogy elmondanák, mit tennének értünk m Brüsszelben másképp, inkább elbagatellizálják A -ÜtL. az egészet. Pedig az igazi probléma nálunk van. AÉ Az eddigi két EP-választáson rendre Szlovákiában volt a legalacsonyabb a választási kedv, az EU-átlag felét sem értük el. Annak ellenére, hogy az újonnan csatlakozott országok közül talán nálunk emelkedett legjobban az életszínvonal, nálunk nőttek a legnagyobb arányban a fizetések a csatlakozás előtti időszakhoz képest - az embereket nálunk érdekli legkevésbé az EU. Az is érdekes, hogy a második legalacsonyabb részvétel Szlovákia után pont Lengyel- országban volt, amely Szlovákia mellett a másik legnagyobb nyertese volt a csatlakozásnak, hiszen a lengyelek előtt is megnyílt az európai piac, s a lengyel GDP is óriásit nőtt az elmúlt tíz esztendőben. A Monty Python klasszikus filmje, a Brian életének egyik legjobb mondatát parafrazálva: Mit adott nekünk az Európai Unió?! És akkor sorolhatnánk, mert valóban rengeteg dolgot. Az unió iránti érdektelenséget mi másban keressük, mint az alulinformáltságban? Már az általános iskolás gyerekek is ismerik, a politikusok pedig úton-útfélen puffogtatják az uborka görbülését szabályozó EU-rendelet történetét, miközben fogalmuk nincs arról, hogy valójában mi mindent köszönhetünk ennek a közösséghek. Visszataszítónak tartom, ahogy a magukat liberálisnak vagy európai konzervatívnak tartó politikusok, élükön az SAS-szel, az SDKÚ- val és az NOVA képviselőjelöltjeivel próbálják lejáratni az uniót csak azért, hogy néhány szavazattal többet szerezzenek, majd képviselőik Brüsszelben kihasználják az ottani anyagi lehetőségeket. Ha a rendszerellenes pártok szidják Brüsszelt, azt még megértem, mert ezek többsége naiv szélsőbalos, esetleg szélsőjobbos őrültekből áll össze. Ám azok a politikusok, akik saját kicsinyes érdekeiket követve próbálnak sikert kicsikarni a választások előtt, visszataszítóak. Az eddigi EP-képviselőklegnagyobb mulasztásának, valamint a leendő képviselők legkomolyabb feladatának pont az Európai Unió iránti bizalom megerősítését tartom. Itt volna az ideje, hogy az Európai Parlamentre ne az otthon kellemetienné vált, esetleg nyugdíjba készülő politikusok lerakataként tekintsünk, hanem egy olyan helyre, ahová a legjobb képviselőket küldjük, hiszen a nemzetközi környezetben képviselik nap mint nap Szlovákiát. Tudom, hogy ez ebben a pillanatban utópisztikusnak tűnhet, de a cél mindenképpen ez. Mert a hazai parlament komoly hatással vannak életünkre, de az igazi, hosszú távú döntések rólunk és az utódaink életéről már Brüsszelben születnek. Ami szerintem egyértelműen jó, de csak akkor, ha mi is részt veszünk ezekben a döntésekben. Ezért kell a hétvégén szavazni. És természetesen azért, hogy megmutassuk, fontos számunkra ez a közösség, mert egy összetartó, erős nemzetközi közösséggel sokkal kevésbé mer valaki ujjat húzni. Hogy ki? Tessék csak keletre tekinteni! Az oroszok lassan itt lihegnek a nyakunkban. FIGYELŐ Az ég szerelmére, szavazzatok! Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egészen közvetlen hangnemben beszélt az EU-ról egyetemi hallgatóknak - írta a Gazeta Wybor- cza című lengyel lap. „Kedves diákok, menjenek szavazni! Nagyon-nagyon ciki lenne, ha abban az országban lenne a legkisebb a részvétel, amelyik a legnagyobb pénzügyi támogatást kapja az EU történetében. Úgyhogy kedves diákok, ismételten kérem, akárkire, de szavazzanak!” Amikor a diákok azt kérdezték, ugyan miért tojik az ukrán válságra az EU, azt válaszolta: Önnek teljesen igaza van. Európa magasról tojik a biztonságra. De ebben az ügyben nyugodtan rábízhatjuk magunkat Pu- tyin elnökre! - mondta kacsintva, majd kifejtette, nem a Krím megszállása volt az utolsó lépése Putyinnak, azaz Európának egy idő után lépnie kell. „Az oroszok elleni gazdasági szankciók a minimum, amit az EU tehet” - fejtette ki Sikorski. (444.hu) Silvio és Vlagyimir Nem szabad elszigetelni Oroszországot, mert Európa helyett Ázsia felé fordulhat - mondta Silvio Berlusconi adócsalásért elítélt volt olasz kormányfő a Welt am Sonntag német lapban megjelent interjúban. Hangsúlyozta, nagyra értékeli Vlagyimir Pu- tyint. Az orosz elnökhöz fűződő viszonyáról elmondta, „igazi, személyes barátság” köti össze őket, számos hétvégét töltöttek együtt úgy, hogy politikáról szót sem ejtettek. „Erős kapcsolat van közöttünk, nagyra becsülöm” -mondta Berlusconi. (MTI)
