Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-19 / 113. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJSZÓ 2014. MÁJUS 19. Kultúra 7 RÖVIDEN Diószegen átadták a Tálamon- és a Forbáth-díjat a legjobb prózai, illetve költői teljesítményért Az ellopott show Dühöng a Magyarok Világszövegsége Budapest. A Magyarok Világszövegsége tegnap kétnyelvű (magyar és német) közleményt adott ki, amelyben az Eurovíziós Dalfesztivál győztese elleni aggályait fogalmazza meg. A közleményt szó szerint közöljük. „Kolbász Pina (Conchita = pina, Wurst = kolbász) nevet választott magának az az ausztriai lény, akit 2014-ben az Eurovíziós dalverseny győztesének hirdettek. Vasárnap, május 18-án hivatalában fogadást ad részére Ausztria államelnöke, Wérner Faymann, majd ezt követően, az elnöki hivatal előtti téren óriási, élőben közvetített koncerten dicsőítik...! ? A lény sűrű-, fekete-szakállú énekesnő. 1. Az, aki magának ilyen azonosságot választ, az agyament. 2. Ha ilyen külsővel nyilvános dalversenyre jelentkezik, akkor provokál. 3. Akik egy ilyen lényt az európai nyilvánosság elé küldenek, azok elvetemültek. Akik odaengedik, azok merényletet követnek el. Egy ilyen lényt egy európai megmérettetés győzteseként tálalni, az vélemény-terrorizmus. Ha egy állam egy ilyen lényt dicsőít, az állami szintű, obszcén vélemény-terrorizmus.” (k) Gilliam nem lelkesedik London. Nem tűnik túl lelkesnek a Monty Python csoport visszatérésével kapcsolatban Terry Gilliam. A London Evening Standardnak adott interjújában a kultikus brit tévésorozat egykori ani- mátora megjegyezte, hogy depresszívnek találja az újbóli közös munkát. „Mindannyian keményen dolgoztunk azért, hogy kilépjünk egy skatulyából, és most megint ugyanoda löknek vissza minket” - mondta Gilliam. A brit abszurd humor megújítóinak július 1-jére tervezett egyetlen londoni fellépésére pillanatok alatt elfogytak a jegyek, ezért a szervezők további négy előadást kötöttek le. „Jó ismét látni egymást, de már nincs meg köztünk az a feszültség, ami a kreatív munkához elengedhetetlen volt. Már túlságosan jóban vagyunk”- véli Gilliam, aki szerint annak idején épp a folyamatos ellentétek vitték előre a produkciót. „Most, hogy öregebbek vagyunk, részei lettünk annak a társadalmi osztálynak, amelyet ostoroztunk”- tette hozzá Gilliam, aki nem bánná, ha az előadások valami miatt elmaradnának, (juk) Még jó, hogy a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) tavalyelőtt összevonta az év legjobb prózaírói teljesítményéért járó Talamon-díj és a legjobb lírikust illető Forbáth-díj átadási ceremóniáját. Ha nem így döntöttek volna, meglehetősen eseményszegényre sikeredik az idei díjkiosztó. JUHÁSZ KATALIN A Tálamon Alfonzról elnevezett díjat 2006 óta minden évben a fiatalon elhunyt író szülőhelyén, Diószegen adják át annak a hazai magyar alkotónak, aki a SZMÍT választmánya szerint kiérdemli. Idén Pénzes Tímea kapta Kavicsok című elbeszéléskötetéért. Ám mivel a díjazott és az őt méltató pályatárs egyaránt igazoltan hiányzott az ünnepségről (egyikük ikerszülés, másikuk betegség miatt), Feliinger Károly és Jász Attila lopta el a show-t. Nemcsak ott voltak, hanem szemtanúk szerint maradandó élményt is nyújtottak. Alázat című verskötetéért Feliinger Károly vehette át idén a Forbáth Imréről elnevezett költészeti díjat, Jász Attila, a tatabányai Új Forrás főszerkesztője pedig meleg hangon méltatta pályatársát, majd egy merész fordulattal színpadra invitálta Feliingert, és felolvastatta vele Tálamon Alfonz tiszteletére született versét a díjnyertes kötetből. (Feliingernek olvasó- szemüvege sem volt, de szerencsére kapott egyet kölcsön). Pechsorozat A díjátadó gálát megelőző, immár hagyományos koszorúzást pedig könyörtelenül elmosta az eső. Tálamon Alfonz bronzszobra a pádon ülve egykedvűen nézte az esemyős embereket, ahogy megpróbálják elhelyezni lába előtt a kegyelet virágait. Ez végül sikerült, a beszédek egy része viszont már a fedett helyszínen hangzott el. És hogy teljes legyen a pechszéria, a fő szónok, Hunčík Péter lélekgyóAz érsekújvári születésű, jelenleg Budapesten élő Pénzes Tímea sokoldalú szerző. Költő, prózaíró, sőt drámákkal is próbálkozott már, emellett sikeres műfordító. Eddig műfajilag nyolc különböző kötete látott napvilágot. A Kavicsok tíz elbeszélést tartalmaz. Tíz kavicsot emelt fel a szerző a földről, majd egy érdekes ábrát rakott ki belőlük. És mivel nincs két egyforma kavics, az ábra elemei külön- külön is hangsúlyosak lettek. A történetek szereplői különös kölcsönhatásban élnek környezetükkel. Egyesek képtelenek irányítani saját életüket, hagyják, hogy mások döntsenek helyettük. Mások döntenek ugyan, de nem tudják felmérni döntéseik súlyát, emiatt kiutat sem találnak egy-egy helyzetből. És vannak, akik szinte bele- oldvadnak környezetükbe, sodródnak, mint a kavicsok. A szerzőnek nincs szándégyász és Talamon-díjas író szintén ágynak esett az esemény előtti napon. De nézzük a dolog pozitív oldalát. A szónok nem fázott meg még jobban, Pénzes Tímea egészséges ikerpárnak adott életet, kötetének méltatója pedig történetesen e sorok írója lett volna, aki így most saját magától idézhet, méghozzá a diószegi hallgatóságnál sokkal nagyobb „közönség” előtt. Díjnyertes Kavicsok Feliinger Károly kölcsön szemüvegben, Jász Attila félhomályban kában életvezetési tanácsadást adni, nincsenek terapeuta javaslatai, sem más szívgyógyszere. Inkább folyamatosan kérdéseket tesz fel. Egyszerű, de kíméletlen kérdéseket, amelyekre az olvasónak kell megtalálnia a válaszokat, méghozzá a saját lelkében. Alázatos szolgája Feliinger Károly nem egy „nyomulós típus”. Ötvenen túl járt már, amikor először elküldte verseit az Új Forrásba. A lap főszerkesztője azt hitte, felfedezett egy fiatal tehetséget. „F. K. rejtőzködő költő, aki kellő alázattal összeválogat egy remek egyedi, egyéni hangú kötetet, amiből látszik a lényeg, hogy ez bizony költészet. Nem versek egymásutánja, verseskötetek közös halmaza stb. A dolog roppant egyszerű, valaki vagy költészetet művel, akkor is, ha nem ír éppen, vagy pusztán versekét ír, ami nem ugyanaz. /.../ Kihalóban lévő faj, metafizikus költő, meg kéne becsülni, még akar valamit közvetíteni” - véli JászAttila. És hogy milyen kicsi a világ, arra jó példa az a sztori, amelyet a díjazott osztott meg velem a minap. Tálamon nem merte elküldeni első novelláit a Nő pályázatára, így Feliinger adta őket postára titokban, saját verseivel együtt. Mindketten különdíjat kaptak. Az sem mellékes, hogy három éven át közösen szerkesztették a ga- lántai gimnázium lapját. Besegített nekik Lovász Attila, Néma László, Szarka Tamás, Écsi Gyöngyi és Tóth Károly is... A kormány lazíthat az értelmetlen törvényen Szabad lesz a tánc? ÖSSZEFOGLALÓ Tokió. Egy törvény értelmében Japánban hajnali 1 óra után tilos táncolni a szórakozóhelyeken. Érmek vethet véget egy ottani kormánybizottság döntése. A testület szerint a törvény már erősen idejétmúlt, és annak enyhítése a gazdaságot is felpörgetheti, ezért szavazták meg egyhangúlag a hanyagolását. A szabályozás magában foglalja azt is, hogy a 66 négyzetméteresnél kisebb klubok nem kaphatnak engedélyt arra, hogy táncoljanak bennük. A rendőrök sokáig szemet hunytak efölött, de az utóbbi pár évben megszaporodtak a razziák a nagyvárosokban. A törvény ellen az egyik legnagyobb japán zenész, Ryuichi Sakamoto aláírásgyűjtésbe kezdett, és 150 ezer szignót sikerült eljuttatnia a kormányhoz. A kabinet akkor válaszol a javaslatra, ha azt majd formálisan is benyújtják. (index.hu) Mundruczó Kornél egy új alkotói korszak nyitányának tekinti a Fehér Isten című filmjét, amelyet szombaton mutattak be Cannes-ban A magyar versenyfilm egy kislány és egy kutya barátságáról szól tyákkal megmutatni nagyon izgalmas dolog volt.” A film alaphelyzete: egy új törvény szerint minden korcs után különadót kell fizetni, ezért ebek százait dobják ki a tulajdonosok. A13 éves Lili sikertelenül próbálja megóvni apjától a kutyáját, az is utcára kerül, és a lány hiába keresi. A Budapest utcáin meginduló vérengzést végül Lili próbálja megállítani. Az ötvennapos budapesti forgatás egyik különlegessége volt a csaknem kétszáz, men- helyekről válogatott kutya részvétele, amire még nem volt példa filmben. MT1-HÍR Cannes. A 2010-ben Cannes-ban bemutatott Szelíd teremtést egy korszakot lezáró ars poeticának szánta Mundru- có Kornél rendező. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy véleménye szerint az a kelet-európai valóság, amelyet a 90-es években és a 2000-es évek elején megélt és feldolgozott első filmjeiben, mára megváltozott. „Az időtlenebb, lassabb, me- lankolikusabb modell már nem tud revelatívan megszólalni Ke- let-Európából, mert a térség a ellentmondásos ideálok menKétszáz kutya még sosem futott filmben egy nagyváros utcáin (Képarchívum) tén egyre átláthatatlanabb” - mondta a rendező a cannes-i bemutató után. Úgy véli, hogy Kelet-Európa jelenleg káoszban él, a jövő tervezhetetlen. Ennek az érzésnek a képi megjelenítéséhez pedig új módon és új helyszínekről filmezte Budapestet, az új filmes generációhoz tartozó Rév Marcell operatőr kafneráján keresztül. Ebben az értelemben Mundruczó szerint a Fehér Isten egy új alkotói korszak nyitányának tekintendő. Ennek pedig a legfontosabb eleme az, hogy „független tudjon maradni és közben annyira kritikai módon tudjon megszólalni, ahogy ebben a filmben próbáltuk tenni”. Azért is fordulópontnak tekinthető Mundruczó szerint ez a film, mert a zsánerműfajok, a melodráma, a kalandfilm és a bosszútörténet újraértelmezésével a korábbiaknál szélesebb nézői réteget szeretne megszólítani. „Melodramatikusabb, abban az értelemben, hogy a szíven keresztül működik, és követi a melodráma fordulatait. A néző számára ismerős műfajokat használ, de a mondanivaló kemény, és azt a valóságot tükrözi, amely Budapesten körbevesz minket. Ezt ku-
