Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-19 / 113. szám, hétfő

6 Külföld ■■HZEIOIH Menekítik a kínaiakat Peking/Hanoi. Több mint 3 ezer kínait menekí­tettek ki Vietnamból szom­batig az elmúlt napok Kína- ellenes zavargásai miatt - közölte. A kimenekítettek közül 16 embernek válságos volt az állapota. A kínai kormány egy charterjáratot és egy hajót küldött Viet­namba a kínai állampolgá­rokért, és a közlekedési mi­nisztérium arra adott utasí­tást, hogy még öt hajó indul­jon értük. Az elmúlt napok­ban Kína-ellenes zavargá­sok törtekkiVietnam-szerte amiatt, hogy a Dél-kínai- tenger vitatott hovatartozá­sé területén üzembe helyez­tek egy kínai olajfúrótor­nyot. A zavargásokban két kínai állampolgárt megöl­tek, és több mint százat megsebesítettek. (MTI) Basescu Székelyföldről Bukarest. Nem lehet párhuzamot vonni Romá­nia és Moldova közeledése, illetve egyes magyar politi­kusok „szeparatista törek­vései” között - válaszolta Traian Basescu román ál­lamfő tegnap egy közéleti fórumon egy Székelyföld­del kapcsolatos kérdésre. Basescut arról kérdezték, hogy az általa „második román államként” emlege­tett Moldova és Románia közeledése nem erősíti-e fel a székelyföldi autonómia­követeléseket. „Mi (Romá­nia és Moldova) az Európai Unión belüli egyesülésről beszélünk, tehát nem hin­ném, hogy fel lehetne vetni az autonómia problémáj át a Székelyföldön” - jelentette ki az elnök. Hozzátette: Uk­rajnában - a volt Jugoszlá­viához hasonlóan - a nacio­nalizmus és a korrupció ve­zetett oda, hogy polgárai egymást gyilkolják, de Szé- kelyföldön szerinte nincs ok aggodalomra. (MTI) Megrohamozták a parlamentet Tripoli. 79 halottja és 141 sebesültje van a Líbia második legnagyobb váro­sában, Bengáziban kirob­bant harcoknak. Az össze­csapások pénteken kez­dődtek, miután Halifa Haf- tar nyugalmazott tábor­nok, áld tevékeny szereplő­je volt a Kadhafi-uralom el­leni 3 évvel ezelőtti népfel­kelésnek, bejelentette: a hozzá hű katonák megtisz­títják Bengázít a „terrorista csoportoktól”. Tripoli ál­lamcsínynek tartja Haftar fellépését. Tegnap fegyve­resek rohamozták meg a lí­biai parlamentet is, állító­lag a tábornok emberei a támadók. A főváros több negyedében is lövéseket lehetetthallani. (MTI) ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 19. www.ujszo.com Valójában csak néhány alapelvet sikerült megfogalmazniuk a résztvevőknek a harkivi kerékasztal-tárgyaláson Szavatolni kell a tömbön kívüli státust Kijev/Harkiv. Az ukrán külügyminisztérium dip­lomáciaijegyzéket kül­dött szombaton az orosz szaktárcának amiatt, hogy jelentősen súlyos­bodott a helyzet a két or­szág határán. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A dokumentum szerint rész­ben amiatt romlik a határhely­zet, mert szervezett bűnözői csoportok fokozták a határon átnyúló tevékenységüket. Az ukrán külügyminisztérium azt javasolja Moszkvának, tegyen haladéktalanul intézkedéseket a helyzet rendezéséért a hatá­ron és a határ menti térségben. Ha nem reagál a felhívásra, azt Kijevben a kétoldalú egyezmé­nyek megsértésének fogják te­kinteni - áll a jegyzékben. Nagy veszteségek A kelet-ukrajnai Moszkva-ba- rát szakadárok azt állítják, hogy az ukrán fegyveres erők nagy veszteségeket szenvedtek a ter­rorellenes művelet során: május 2-tól 12-ig 650 emberük esett el, sebesült meg vagy került fogság­ba. A Kijev által közölt veszteség­listán jóval kevesebb áldozat sze­repel. A szakadárok által összeál­lított veszteséglistát Vjacseszlav Ponomarjov, Szlovjanszk „népi polgármestere” hozta nyilvános­ságra sajtótájékoztatóján. Eredmények nélkül Harkivban a szombati válság- kezelő kerekasztal-tárgyalás, melyen nem voltak jelen az oroszbarát szakadárok képvise­lői, a szerdai kijevi megbeszélés­hez hasonlóan konkrét eredmé­nyek nélkül zárult. Fő célja az volt, hogy megtalálják az ukrán válság hosszú távú rendezésének eszközeit. A résztvevőknek való­jában csak néhány alapelvet sike­rült megfogalmazniuk. Amúgy a tanácskozás korántsem a teljes egyetértés jegyében zajlott, a ke­let-ukrajnai törvényhozók és he­lyi tisztségviselők bírálatok ö- zönével árasztottákel a központi kormány képviselőit. A javasla­tok gerincét az alkotmánymódo­sítás és a hatalom decentralizá­lása jelenti. A Memorandum a békéről és az egyetértésről címet viselő dokumentum szerint tar­tózkodni kell az Ukrajna „egysége” nevében végrehajtott radikális cselekményektől, a má­jus 25-i elnökválasztás jelöltjei­nek ki kell nyilvánítaniuk támo­gatásukat a genfi megállapodás tiszteletben tartása iránt, alkot­mányban kell megerősíteni az orosz nyelv jogállását, meg kell reformálni a rendfenntartó szer­veket és amnesztiát kell hirdetni a tömegtüntetések résztvevői számára. Az indítvány szerint szavatolni kell Ukrajna tömbön kívüli státusát. Kárpátaljáról 2500 sorkötelest hívnak be Mintegy 2500 sorköteles fia­talt és tartalékos tisztet hívnak be Kárpátaljáról az ukrán hadse­regbe az idei tavaszi sorozáson, május és július között - írta szombati számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap a Kár­pátalja megyei hadkiegészítő parancsnokságra hivatkozva. A behívás a 18-25 év közötti férfi­akra és azokra a 35 év alatti tar­talékos tisztekre vonatkozik, akik egyetemi tanulmányaik so­rán katonai képzést is kaptak, és tiszti rangfokozatot értek el. A lap szerint a hadkiegészítő pa­rancsnokságokon ismét felütöt­te fejét a korrupció, a szerkesz­tőséget ugyanis beregszászi já­rási olvasók arról tájékoztatták, hogy 1200-1500 dollár kenő­pénzért elkerülhető a behívás a hadseregbe. Autonómiát követelnek a krími tatárok A krími tatárok nemzeti-terü­leti autonómiát követelnek ma­guknak a Krím félszigeten, és fel­szólították minden demokrati­kus állam kormányát és parla­mentjét, valamint a nemzetközi szervezeteket, hogy lépjenek jo­gaik helyreállításáért. Az erről szóló határozatot a krími tatárok kitelepítésének 70. évfordulójá­ról megemlékező gyásznagy­gyűlésen fogadták el - közölte a medzslisz, a krími tatárok dön­téshozó-végrehajtó szerve. A nagygyűlést a Szimferopolhoz tartozó Ak-Mecset településen tartották, miután az Oroszország által bekebelezett ukrajnai fél­sziget szakadár vezetése megtil­totta, hogy a központi Lenin téren gyűljenekössze. Orbán az autonómia mellett Budapest. Ismét kiállt a kárpátaljai magyarok autonómiája mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Pénteken az Ml Az este című műsorában kifejtette: „mi egý stabil és de­mokratikus Ukrajnában vagyunk érdekeltek (...), márpedig se stabil, se demokratikus nem lehet Ukrajna, ha nem adja meg az ott élő kisebbségeknek, nemzeti közösségeknek, köz­tük a magyar közösségnek azt, ami őket megilleti. Vagyis a kettős állampolgárságot, a kollektív, vagyis közösségi jogo­kat és az autonómiát.” „... a magyar állam teljes súlyával ott van a kárpátaljai magyarok autonómiaigénye mögött” - je­lentette ki a miniszterelnök, aki szerint mivel most áll fel az új Ukrajna, most kell elmondani az elvárásokat. (MTI) Hozzátartozók imádkoznak a törökországi Soma melletti szénbányában történt szerencsétlenség áldozatainak sírjánál. Tegnap befeje­ződött a mentőakció, szombaton a felszínre hozták az utolsó holttesteket a bányából, amelyben pár nappal ezelőtt tűzvész pusztított. A 301 halálos áldozatot követelő katasztrófával összefüggésben 18 embert őrizetbe vettek, köztük a bányatársaság vezetőit, egyúttal Somában betiltották a kormányellenes tüntetéseket, amelyek országszerte terjedtek az elmúlt napokban. (SÍTA/AP-feIvéteI) Ma ül össze az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, Orbán is „eleget" tud a Kovács-ügyről Vona szerint nincs takargatnivalójuk MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Vona Gábor részt vesz az Országgyűlés Nemzetbiz­tonsági Bizottságának mai ülé­sén; a Jobbik pártelnöke szerint a Kovács-ügyben való érintetlen­ségüket fogják bizonyítani, és ki­derül, hogy sem neki, sem a párt­nak semmiféle takargatnivalója nincs, így készséggel állnak bár- mifélevizsgálatelé. A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy Polt Pé­ter legfőbb ügyész hétfőn diplo­máciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő el­len az Alkotmányvédelmi Hiva­tal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. A cikk megjelenése után az LMP és a Demokratikus Koalíció is kezdeményezte a nemzetbiz­tonsági bizottság összehívását, a Magyar Liberális Párt (MLP) pe­dig arra szólította fel Vona Gá­bort, a Jobbik elnökét és Morvái Krisztina EP-listavezetőt, hogy azonnal vonják vissza Kovács Béla EP-jelöltségét, és hívják vissza őt az EP-ben betöltött po­zíciójából. Kovács Béla kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem kül­földi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és meg sem keresték őt. Határozot­tan visszautasította, hogy az ál­tala vezetett Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége orosz befolyás alatt áll, illetve az oro­szok finanszírozzák. Szintén ta­gadta, hogy a Jobbikot Oroszor­szágból vagy Iránból finanszí­rozzák. A kémgyanúba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyében arra a kérdésre, hogy mit tud erről egy minisz­terelnök, Orbán Viktor azt felel­te a péntek esti tévéinterjúban: „eleget”. Szavai szerint a kém­kedés valójában hazaárulás, ezért ezt példátlan, döbbenetes esetnek tartja. „Azt, hogy az in­ternacionalisták - akik a nemze­tet nem tartják fontosnak - a magyar történelemben elég gyakran hazaárulást követnek el, a magyar közvélemény isme­ri. De az, hogy egy magát nemze­tinek valló párt hazaárulást el­követő személyeket akarjon el­juttatni Brüsszelbe, ahol a ma­gyar érdekeket kellene képvi­selni, példátlan” - fejtette ki. Svájci népszavazás Két nem és egy igen Genf/Zürich/Bem. Nem szavazták meg a svájciak a teg­napi referendumon az óránként 22 svájci frankos minimálbér bevezetését a köztelevízió első adatai szerint. Ugyancsak elve­tették az eddigi eredmények alapján 22 új svéd Gripen harci gép vásárlását is. A svájci szavazók hagyomá­nyosan elutasítják az olyan ja­vaslatokat, amelyek vélemé­nyük szerint kárt okoznának az ország gazdasági sikerének. Bí­rálói szerint az általános és egy­séges minimálbér rontaná a versenyképességet, és munka­helyek elvesztéséhez vezetne. Egyes szektorokban már eddig is volt minimálbér, másokban nem. Az órabér 22 svájci fran­kos minimuma a legmagasabb lett volna a világon. A Gripen-vásárlást az eddigi­ek szerint csak szoros különb­séggel szavazták le a svájciak. A Saab cég harci gépeinek ára összesen 2,56 milliárd euró a szerződésben, amelyet a refe­rendum a jelek szerint most mintegy 52 százalékkal meghiú­sított, csapást mérve a svéd vál­lalatra is. A kormány a Northrop F-5 Tiger gépeinek öregedő flot­táját szerette volna lecserélni. A harmadik kezdeményezés­re, mely szerint a gyermekek vagy függő helyzetben lévő személyek elleni nemi visszaélés miatt elítélteket egész életükre fosszák meg a gyermekekkel vagy függő helyzetű személyek­kel kapcsolatos szakmai vagy jó­tékonysági tevékenységtől, a gfs.bern adatai szerint mintegy 63 százalék mondott igent. Genfben 74,2 százalék volt ez az arány az előzetes eredmények szerint. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents