Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-17 / 112. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 17. Szalon 21 A kisebbségkutatás számos területét érintő tanulmánykötet kollégák, barátok, tanítványok tisztelgése a hatvanéves Szarka László előtt Az elemző közbeszéd dicsérete és kritikája A közép-európaiság dicsérete és kritikája című kötet a hatvanadik életévét betöltő Szarka László tiszteletére készült. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjához tartozó Kisebbségkutató Intézet és a komáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének műhelyében összeállított kötetnek szerkesztői - Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila és Vizi Balázs - komoly és alapos munkát végeztek. A kötet hatalmas méretű: 600 oldalon 36 tanulmányt foglal magába. K0LLA1 ISTVÁN A tanulmányok kilenc, laza szerkezetű fejezetbe vannak osztva, melyek kellemes tágassággal fogják össze az elemzéseket. Idő és terjedelem híján nincs lehetőség mind a 36 tanulmány bemutatására, inkább csak szemezgetnék belőlük, illetve felvillantanám azt, milyen típusú írásokkal találkozhat az olvasó. A Hatalomkalkuláció című fejezetben Majtényi Balázs és Kántor Zoltán a kulturális és politikai nemzetfogalmak közötti gyakorlati ellentmondásokat veti fel, azt, hogy a gyakorlatban e két fogalmat nehéz összeegyeztetni. Az Eszközök és eszköztelenségek címszó alatt a kisebbségpolitika középeurópai eszközrendszerének alakulásáról olvashatunk, többek között Kállai Ernő tollából, aki a magyarországi kisebbségpolitika történetét foglalja össze. Öllös László a „nemzeti harc” fogalmát járja körül. Meglátása szerint a „nemzeti harc” egy veszélyes retorikai és ideológiai állapot, amelyben a saját nemzet dominanciáját kell érvényesíteni más nemzettel szemben, és ez lenne a nemzeti győzelemhez és nagysághoz vezető út. A „nemzeti harc” fogalma Öllös értelmezésében a politika harcként való értelmezésével függ össze. Ha a belpolitikát a politikacsinálók úgy értelmezik, mint harcot az ellenféllel (vagy inkább ellenséggel), és a politikában „minden más csak taktika és színjáték”, igazából ugyanezen értelmezés külpolitikai megjelenése a „nemzeti harc”. Legfőbb veszélye mindennek a háborús logika mellett az, hogy a „nemzeti harc” a nyílt hatalomépítést legitimáló szerepet tölt be. A nacionalizmus új ruhája fejezetben a Trianon-diskurzu- sokról olvashatunk, továbbá arról is, hogy a kopjafák vagy Cirill és Metód személye hogyan váltak vallási, nemzeti és politikai szimbólummá. A Sapienti sat fejezet a magyarországi és a közép-európai autonómiák leSiS KÁRÜl ' • 'Il.tAN'Si 'fííS'tftÚtiű K • -ti.V.C kpVÁÚ !' 1 ‘ : síWMsmrtf: Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila és Vizi Balázs hetőségeit, a kialakulásukat segítő és hátráltató tényezőket járják körül. Az ezt követő négy fejezet elméleti tanulmányai és esettanulmányai a mai lokális sági többnyelvűséget, a Zobor- vidéket vagy az Őrvidéket. Közben olyan, jól használható fogalmakkal találkozik az olvasó, mint a nyelvtechnológia vagy a nyelvi tájkép fogalma - utóbbi alapján a szerző, Szoták Szilvia a szlovákiai magyar kétnyelvűségi kezdeményezések szempontjából különösen érdekes és mintaszerű elemzését adja a burgenlandi köztéri feliratok (köz- és magánfeliratok) nyelvi összetettségének. A kötetet egy történelmi fejezet zárja, a 20. századi magyarszlovák kapcsolattörténet tematikájával. A könyv tehát a kisebbségkutatásnak mint valóban interdiszciplináris tudományágnak számos szeletét érinti. De nemcsak a kisebbségkutatásnak adja a keresztmetszetét, hanem - nézetem szerint - az elemző közbeszédnek is, tehát annak a fajta írás- és beszédmódnak, melynek alapja a kutatói magatartás, és amelyben az objektív leíró formákat a vállaltan személyes meglátások egészítik ki, a szubjektív hipotéziseket pedig a szerző maga veti tesztelés, kritikai szemlélet alá. A következtetések pedig csak annyira határozottak, amennyire a feltárt jelenségek erőssége azt megalapozottá teszi a szerző szemében. Az olyan kifejezések, mint „valószínűleg”, „feltehetően”, „valaki vagy valami szerint”, „alapj án” vagy „úgy tűnik” különböztetik meg ezt a fajta elemző közbeszédet a politikai közbeszédtől, a politikusok, a bloggerek és úgy általában - mai szóval élve - a megmondóemberek világától. Ennek a fajta elemző közbeszédnek a létjogosultságát a harc és szembenállás légkörében élő politikai közbeszéd hajlamos megkérdőjelezni, pedig ez a kötet is egyfajta bizonyítéka annak, hogy a politikai közbeszédben könnyen elszabaduló gondolatok mellett kifejezetten fontos, hogy teret kapjon az Alapja az a kutatói magatartás, amelyben az objektív leíró formákat a vállaltan személyes meglátások egészítik ki. elemző közbeszéd, már csak attól eltérő stílusjegyei miatt is. A fékek és egyensúlyok általánosan kívánatos rendszerében a politikai közbeszédnek lehet tehát a féke és ellensúlya ez a fajta elemző közbeszéd, aminek az egyik megtestesülése ez a több mint 600 oldalas tanulmánykötet, és amelyben Štefan Šutaj, Roman Holec, Eva Ko- walská és Dušan Kováč személyében a legelismertebb szlovák történészek publikációi is helyet kaptak. A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Kalligram Könyvkiadó, 2013. Az idei rendezvény díszvendége Magyarország: a kiadó Esterházy Pétert invitálta meg, akinek eddig hat regényét adta ki szlovák fordításban A Kalligram kiadványai és szerzői a prágai könyvvásáron Esterházy Péter Prága felé tartva csütörtökön még a Komáromi Szalon vendége volt. Tavaly megjelent, Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című könyve kapcsán egyebek mellett a posztmodemnek titulált történelmi regény lehetőségeiről és csődjéről mesélt. A kötetet Jednoduchý príbeh čiarka sto strán - šermovacia verzia címmel szlovákul is kiadta a Kalligram. Esterházy legújabb műve Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat címmel az idei Ünnepi Könyvhétre jelenik meg. (Tóth Attila felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ A magyar és szlovák írásbeliség több jeles képviselőjének műveit és munkásságát mutatja be a Kalligram Könyvkiadó a most zajló prágai nemzetközi könyvvásáron. Ä kiadó erre az alkalomra megjelentetett katalógusában Rudolf Chmel szlovákközíró úgy mutatja be a cseh olvasónak ezt a Közép-Európa- szerte ismert szlovákiai magyar szellemi műhelyt, mint a fogyasztói giccs, az igénytelenség és a kulturálatlanság elleni küzdelem egyik legjelentősebb fellegvárát. Mivel az idei vásár díszvendége Magyarország, a Kalligram beszélgetésre invitálta Prágába Esterházy Pétert, akinek eddig hat regényét jelentette meg szlovák fordításban. Korunk egyik legjelentősebb cseh irodalomtudósa, Martin C. Put- na a fesztivál nagytermében faggatja a világhírű írót munkásságáról. A beszélgetésen feltehetően a vendég Hrabal könyve című regénye is szóba kerül. Ha mégsem, akkor a száz éve született cseh íróról szóló ma délutáni diskurzusban elkerülhetetlenül szót ejt róla a két legjelesebb magyar Hrabal-fordító, V. Detre Zsuzsa és Varga György. Ők Esterházy Péterrel és Szigeti Lászlóval, a Kalligram igazgatójával (akinek a nyolcvanas években Hraballal készített interjúregénye, a Zsebcselek megközelítőleg kétszázezer példányban kelt el) Hrabal páratlanul pozitív magyarországi fogadtatásáról társalognak. Spiró György Tavaszi tárlat című, szlovák nyelven is megjelent regényéről, az 1982-ban Érsekújváron született, Magyarországon élő Kálmán GáA kiadó közel nyolcvan huszadik századi magyar szépirodalmi és társadalomtudományi mű fordítását kínálja. bor pedig a Nova című, ugyancsak szlovák fordításban is megjelent, novellafüzéréből regénnyé egységesült munkájáról mesél a cseh közönségnek. Nagy érdeklődésre tarthat számot Romsics Ignác történész két szlovákra fordított tanulmánykötete, hiszen azok Csehszlovákia megalakulását is érintik - az egyik a trianoni, a másik az 1947-ben megkötött párizsi békeszerződés okairól értekezik. A kiadó tizenhárom Márai-művet kínál szlovák nyelven az olvasónak, emellett megvásárolhatók Grendel Lajos, Tálamon Alfonz, Gazdag József, Vadkerty Katalin szlovák könyvei, valamint a Kalli- gramban eddig megjelent, közel nyolcvan, szlovákra fordított huszadik századi magyar szépirodalmi és társadalomtudományi mű. A Kalligram magyar vonatkozású rendezvényeinek társrendezője a Prágai Magyar Intézet. A kiadó szlovák vonatkozású eseményeinek társrendezője a szlovák Irodalmi Tájékoztatási Központ. Az intézmény közreműködésével Pavel Vilikovs- ký látogat Prágába: napjaink egyik legjelentősebb szlovák prózaírójának eddig négy szlovák kötete és négy magyar fordítása készült a Kalligram műhelyében, az utolsó kettő, A gonosz önéletrajza és a Kutya az úton mindkét nyelven nagy siker volt. Miroslav Marcelli szlovák filozófus, a kiadó Michel Foucault-sorozatának szerkesztője és fordítója két önálló nagymonográfiájáról beszélget Petr Fischerrel. Az égjük könyv a Filozófusok a városban, a másik a Város a filozófiában címet viseli. Az Exempla Iuris sorozat szerkesztői, az egykori cseh és szlovák alkotmánybíró, Pavel Holländer és Alexander Bröstl a cseh közélet egyik legnevesebb jogtudományi szakértőjével, az ugyancsak exalkotmánybíró Eliška Wagnerovával beszélget Moses I. Finley Az antik és a modern demokrácia, Chaim Perelman Jogi logika, valamint Ronald Dworkin A jog birodalma című művéről. E három szlovák kötetnek a prágai könyvfesztiválon lesz az ősbemutatója. (SzT) SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com többnyelvűség és többes identitás kérdésével foglalkoznak, vizsgálva egyebek mellett roma (cigány) közösségeket, a budapesti zsidó közösséget, a bán-
