Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-13 / 108. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 13. www.ujszo.com Témánk a lakásátalakítás: • tippek, ötletek, hasznos tanácsok • mit mond a törvény az építési engedélyről? • miből finanszírozzuk a felújítást? • gyakori kérdések és válaszok Gyakorlati tudnivalók Aktuális tennivalók pénzügyeink A tartalomból: • Lakásátalakítás: a munkálatok ajánlott sorrendje, munkaszervezés, a szomszédok tájékoztatása • Semmilyen szerződés = nagyon rossz szerződés • Mennyibe kerül az átalakítás? • Mit mond a törvény az építési engedélyről? • Miből finanszírozzuk a felújítást - hitelek összehasonlítása? • Rekonstrukció, akadálymentesítés szociális támogatásból Ez a lap jár Önnek! Melléklet a mindennapokra! Akadálymentesé* céljából milyen támogatás jár az eges2ségfófosuftáfmak? keresse kedvenc napilajával együtt az újságárusoknál! A legtöbb magyar az Egyesült Királyság mellett Németországban és Ausztriában dolgozik Magyarok százezrei külföldön Londoni építkezés. A legtöbb magyar munkavállalót (Képarchívum) Budapest. Akár hatszázezer magyar is dolgozhat Európa országaiban, miközben a külföldi munkát vállaló magyar állampolgárok körében Szlovákia számít a negyedik legvonzóbb célpontnak - derül ki a napi.hu most közzétett összesítéséből. ÖSSZEFOGLALÓ Egy német cégalapítással foglalkozó szervezet összegzése szerint 580 ezer magyar állampolgár dolgozott 2013 évvégén más európai országokban. A kftkreator.hu becslése szerint idén szinte biztosan meghaladja a hatszázezret a hivatalosan is külföldön dolgozó és élő magyarok száma. Csak összehasonlításképpen: a szlovák állampolgárok közül nagyjából 120 ezren vállalnak munkát külföldön. A legtöbb magyar az Egyesült Királyság mellett Németországban és Ausztriában dolgozik, a többi ország messze leszakadva követi a vezető hármast. A német statisztikai hivatal külföldi állampolgárokat nyilvántartó Nagy-Bntannia vonzza. adatbázisa 135 614 magyar állampolgárságú embert tartott nyilván 2013 végén. Ez közel 29%-kal több, mint az előző évben. Ausztria hasonlóan pontos adatokkal rendelkezik. Az osztrák társadalombiztosítási adatok szerint 63 251 magyar dolgozott hivatalosan Ausztriában. A vezető hármas legvitatottabb tagja az Egyesült Királyság. A magyar gazdasági tárca becslése szerint 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában a nagy- követségek adatai alapján. Csak az uniós csatlakozás óta mintegy 130 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot, így a minisztérium becslése nagyságrendileg helytálló lehet. A többi országra vonatkozóan már pontosabb adatokkal rendelkezünk, az Eurostat adatainak köszönhetően. A vezető hármas után a listában Szlovákia (9920), Hollandia (9245) és Spanyolország (8935) következik, de hasonló nagyságrendű a magyarok száma Belgiumban, Írországban és Franciaországban is. További több ezer magyar dolgozik Svájcban, Svédországban és Dániában is. Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat- adatok a németországi és ausztriai állami adatokhoz képest alulbecsülik a külföldön dolgozó magyarok számát, és egyes Külföldön dolgozó magyarok a kiemelt országokban Ország Dolgozók száma Egyesült Királyság 300 000 tlí-. -i..---L — N émetország 135 614 Ausztria 63 251 Szlovákia 9920 Hollandia 9245 Spanyolország 8935 Svájc 7947 Írország 7899 Olaszország 7749 Franciaország 7500 Svédország 5547 Belgium 5486 Románia 1610 Csehország 999 Lengyelország 460 Szlovénia 229 Az adatok 2013 végére vonatkoznak. ____ »Fonás: kftkreator.hu o rszágokról nincsenek friss adatok, így a valós szám a fenti adatoknál akár magasabb is lehet. Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a külföldön élő és dolgozó magyarok száma meghaladhatja akár a hatszázezer főt is. Figyelembe kell venni azt is, hogy a nem hivatalosan jelen lévő magyar munkavállalók nem jelennek meg a statisztikában, ez még tovább növelheti a számokat, (mi, TASR) A csődbiztosnak a Híd képviselője szerint anyagi felelősséget is vállalnia kellene a döntéseiért Žitňanská a kisebb alvállalkozókat segítené ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kis hitelezőket védené Lucia Žitňanská a csődtörvény módosításával. A Híd parlamenti képviselője szerint a jogszabály most elsősorban a csődközeibe került vállalatok nagy hitelezőit védi, vagyis jobbára a bankokat, a kis alvállalkozókat, akik sokszor egyéni vállalkozóként végeztek munkát a megrendelőnél, többnyire kihagyják a követeléseik kifizetésére vonatkozó döntésből. Példának a Doprastav folyamatban lévő szerkezetváltását nevezte meg. „Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki, mivel több kis alvállalkozó számára ez a vállalat jelentette az egyetlen bevételi forrást, és a követeléseik kifizetésére vonatkozó döntés számukra és családjuk számára is fatális következményekkel járhat” - jelentette ki a Híd képviselője. A probléma megoldását a csődbiztos felelősségének növelésével szeretné elérni, a csődbiztos dönt ugyanis arról, hogy mely követeléseket fogad be, és mit utasít el. Akinek a követelését elfogadta, az szavazhat a szerkezetváltási tervről. „Az általam benyújtott módosítás lehetővé teszi a csődbiztosnak, hogy olyan hitelezőknek is szavazati jogot adjon, akiknek a követelései vita tárgyát képezik” - magyarázta Žitňanská. Szerinte a csődbiztosnak anyagi felelősséget is vállalnia kell a döntéseiért, amivel elérhető, hogy alaposabban mérlegelje, kit zár ki a szerkezetváltási terv jóváhagyásából. (lpj) Reformláz az IMF-nél A válságnak még nincs vége Washington/Berlin. Ajelen- legi biztonság csalóka, a gazdasági válságnak ugyanis még egyáltalán nincs vége, Európának ezért nem szabad lankadnia a válság elleni küzdelemben - figyelmeztetett tegnap Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója, ^hitelezés a bankszektorban még mindig stagnál, különösen az euróövezet déli államaiban. A válságban levő országokban a vállalkozásoknak egyértelműen nehezebb hitelhez jutniuk, mint az eurózóna gazdaságilag erős országaiban. Ezenfelül a tartósan alacsony infláció további kockázatokat rejt” - sorolta Lagarde. Hozzátette, az európai országoknak el kell végezniük a házi feladatot: javítaniuk kell a versenyképességükön, strukturális reformokat kell végrehajtaniuk a munkaerőpiacon. Lagarde további gazdaságösztönző intézkedések meghozatalára szólította fel az Európai Központi Bankot (EKB) is. (TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Horvát bankot vesz a J&T Pozsony. A szlovák J&T Bank Horvátországban terjeszkedik. A pénzintézet igazgató- ás felügyelőtanácsa is rábólintott arra, hogy a horvát VABA bankban 58 százalékos tulajdonrészt szerezzenek. Az elkövetkező napokban ehhez még a horvát jegybank engedélyét is meg kell szerezniük. A horvát pénzintézetben az akvizíció részeként 75 millió kunéval, vagyis mintegy 10 millió euróval növelik az alaptőkét, és az elkövetkező időszakban kinevezik a bank új vezetését is. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8151 ff Lengyel zloty 4,1818 D Cseh korona 27,396 Magyar forint 303,71 D Horvát kuna 7,5803 fi Román lej 4,4303 n Japán jen 140,31 fi Svájci frank 1,2211 Kanadai dollár 1,4976 fi USA-dollár 1,3765 a VÉTEL - ELADÁS [BANK IS23SXHÍ CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,44-1,35 28,25-26,61 319,05-291,57 OTP Bank 1,44-1,32 28,60-26,19 317,41-290,65 Postabank 1,44-1,34 28,38-26,46Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 28,13-26,57 318,23-290,83 Tatra banka 1,42-1,34 28,22-26,58 316,42-292,38 Prima bankaÁltalános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Elhúzódó kartellügy Fizetnie kell a ČSOB-nak Pozsony. A versenyhivatal visszautasította a ČSOB fellebbezését, a pénzintézet így nagy valószínűséggel kénytelen lesz kifizetni azt a 3,183 millió eurós büntetést, amit a versenyhivatal még 2009-ben szabott ki számára. A versenyhivatal szerint meg nem engedett egyezség keretében mondta fel a Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank (VÚB) és a ČSOB az Akcen- ta pénzügyi szolgáltató szerződését, ezért a három pénzintézetet 10,19 millió euró pénzbírsággal sújtotta. A Szlovák Takarékpénztárnak 3,197, a VÚB- nak 3,810, a ČSOB-nak 3,183 millió eurós büntetést szabott ki. Az Akcenta szerint a bankoknak szemet szúrt, hogy a szlovák vállalkozók számára kedvezőbb átváltási árfolyamokat kínáltak, mint a pénzintézetek. Szerinte ezért az említett bankok arra törekedtek, hogy kiszorítsák őt a piacról. A ČSOB szóvivője szerint a bank további jogi lépéseket tervez az ügyben. (TASR)
