Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-13 / 108. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Procházka ukrán határszemlén Ugar (Ubl'a). Mi lesz, ha százezrével kezdenek özönleni az országba az ukrán menekültek? Ezt a kérdést feszegette tegnap az ukrán határnál Radoslav Procházka. A Sieť (Háló) nevű új párt politikusai hallani akarják a kormánytól, hogyan kívánja garantálni a határ menti régiókban élők biztonságát abban az esetben, ha nagy számú menekült érkezne Ukrajnából Szlovákiába. A parlament ma kezdődő ülésszakán is megvitatnák az ország védelmi tervét. (TASR) Esély a szlovák Tokajinak Pozsony. A szlovákiai bortermelők szerint esélyt adhat tokaji exportjuknak az, hogy a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának döntése alapján a jövőben már csak 5 és 6 puttonyos tokaji aszú készülhet a borvidék magyarországi részén. A tokaji borok minőségének növelését célzó döntés luxusterméket csinál a magyar tokajiból, ugyanakkor Szlovákiában továbbra is előállítható lesz a tokaji borok 3-4 puttonyos, olcsóbb és kevésbé minőségi változata. Ennek köszönhetően egyes külföldi piacokon valószínűleg megélénkül majd az érdeklődés a 3-4 puttonyos szlovákiai tokaji iránt. (MTI) Választói igazolvány jövő csütörtökig Pozsony. A május 24-i európai parlamenti választásokon lakhelyünkön kívül is szavazhatunk, ha rendelkezünk választói igazolvánnyal. Május 22. az utolsó dátum, amikor ezt ki tudjuk kérni a lakhelyünk szerint illetékes önkormányzatnál. Az igazolvánnyal és személyi igazolványunkkal az ország területén bármelyik szavazókörzetben voksolhatunk. (TASR) Jana Dubovcová ombudsman szerint az állam éhezteti a nevelőintézetekben élő gyerekeket. „A 11-15 év közötti gyerekek teljes napi étkeztetésére 2,43 eurót költhetnek a norma szerint" - magyarázta Dubovcová. Elkészített egy ennek megfelelő napi menüt a parlament oktatási bizottsága számára: a reggeli kä kifli, egy főtt tojás és egy retek, a tízórai egy banán, ebédre levest nem kaphatnak, a „főétel" csirkefalatkák főtt krumplival, mártás nélkül. Uzsonnára kaphatnak egy joghurtot, vacsorára pedig két szelet kenyeret túrókrémmel. Az ombudsman éves jelentését ma kezdődő ülésén vitatja meg a parlament. (Vladimír Šimíček felvétele) A választásokat állandó bizottság ellenőrizné; az ellenzék megszüntetné a választási paradoxonokat Nemsokára megtudjuk, hogyan fogunk választani Megváltoztatják a választójogi törvényt (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Nyilvános pártszámlák, kampánykölt- ség-korlátozások, ellenőrző bizottság és szankciók. Az új választási szabályokról is dönt a parlament a ma kezdődő ülésszakon. ÖSSZEFOGLALÓ A jogszabályok végső változatában Robert Kaliňák belügyminiszter tavaly ősztől nem képes megegyezni az ellenzékkel, holott a Smer eredeti tervei szerint már az idei államfőválasztásnak is az új rendszerben kellett volna lezajlania. A kormánypárt egyébként egymaga is elfogadhatja az új törvényt - mivel nem alkotmányos jogszabály, elég a sima parlamenti többség -, viszont Kaliňák konszenzust akar. A legnagyobb gondot a választások ellenőrzésével megbízott független bizottság összetétele jelenti, amely a pártok kampányfinanszírozását is felügyelné. Gál Gábor ellenzi Kaliňák elképzelését, mely szerint a 14 tagú testület elnökét és alelnökét a parlament választaná. „Jobb lenne, ha a bizottság maga választaná meg a vezetőit” - véli a Híd képviselője. A bizottságba öt-öt tagot jelölhet az ellenzék és a kormánypárt, egyet-egyet pedig a Főügyészség, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és a Számvevőszék. Mivel hét hónap alatt nem sikerült konszenzusra jutni, nem valószínű, hogy a ma kezdődő ülésszakon egyezség akakul majd ki - az ellenzékiek már jelezték, milyen módosításokat nyújtanak be a tervezethez. Az SaS indítványa a szavazatok mandátumokra való átszámítását változtatná meg. Martin Poliačik szerint meg kell szüntetni az úgynevezett választási paradoxonokat. A jelenlegi rendszer ugyanis lehetővé teszi, hogy egy párt több képviselői helyhez jusson, mint azok a pártok, amelyek nála valamivel több szavazatot szereznek. PoliačikVladimír Dančišin blog- jával példálózik, amely több választási paradoxonra is rámutat. „Képzeljük el, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a Smer 100, az SDKÚ 500, az OlaNO 6000, az SaS 6000 a Híd pedig 7500 szavazattal kapott volna többet, a KDH viszont 100-zal kevesebbet. Azt várnánk, hogy egyetlen párt szerez kevesebb képviselőt, a KDH. Pedig nem, ők eggyel többet kapnának annál, mint amennyit valójában 2012-ben kaptak” - magyarázta Danäšin. Ez a mandátumelosztás matematikai módszertana miatt van, ám emiatt legfeljebb eggyel több vagy kevesebb képviselői helyet szerezhet egy-egy párt. Ha javaslata nem megy át, Poliačik kész az Alkotmánybírósághoz fordulni, (vps, SITA) Sólymos: Amióta Robert Fico a miniszterelnök, a kisebbségi status quo nem érvényes Híd: két éve lustálkodik a kormány ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Biztonságot ígértek, de nem csinálnak semmit. Ezt gondolják a Híd politikusai a második Fico-kormány első félidejéről. A Smer átverte a választókat, jelentette ki tegnapi értékelőjében Bugár Béla. „Az ígért biztonságot csak a párt gazdasági holdudvara érzékeli” - állapította meg a pártelnök. Szerinte a Smer az utóbbi két év alatt gyakorlatilag semmit nem valósított meg abból, amit a polgároknak ígért. „Nem csökkentette Szlovákia eladósodását és annak ellenére nőtt a munkanélküliség, hogy a szlovák gazdaság 2010 óta töretlenül növekedő tendenciát mutat és már meghaladta a válság előtti szintet is” - magyarázta. Nem sikerült növelni az emberek bíróságokba vetett bizalmát, jegyezte meg Lucia Žitňanská. A botrányos állapotokért szerinte Robert Fico és Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke okolható, Tomáš Borec igazságügyi miniszter ugyanis csak statisztál a posztján. „A kormány nem tartja tiszteletben az ombudsman hivatalát, szándékosan akadályozza a Számvevőszék (NKÚ) új elnökének megválasztását, hatalmi eszközöket használva érte el a főügyész megválasztását” - sorolta Žitňanská. A kisebbségi jogok terén szándékos tétlenség tapasztalható a kormány részéről, mondta Sólymos László a Híd alelnö- ke. „Amióta Robert Fico miniszterelnök lett, a status quo megtartására tett ígéret nem érvényes. A kormány a teljes kisebbségi kérdéskört az alapvonalon túlra küldte” - jegyezte meg a politikus. A nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására egyre kevesebb pénz jut, a jogszabályok pedig továbbra is egymásnak ellentmondva szabályozzák a kisebbségi nyelv- használatod’ - emlékeztet Sólymos. A második Fico-kor- mány két éve kapott bizalmat a parlamentben, (vps) A Legfelsőbb Bíróság elnökének mandátuma egy hónap múlva lejár, ám addig még több külföldi szolgálati utat is betervezett magának „Miniszterelnök úr, állítsa meg Harabint!” LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Kampányt indított a Fair-Play Szövetség Štefan Harabin újraválasztása ellen, amelynek címe „Miniszterelnök úr, állítsa meg Harabint!”. A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke szerintük a beteg szlovákiai igazságszolgáltatás jelképe, ezért nem szabad őt újra megválasztani az elnöki posztra. „Azt akatjuk, hogy a polgárok is hallassák hangjukat a választás előtt” - magyarázta a kampányt Zuzana Wienk, a szövetség programigazgatója. Első lépésként nyűt levelet írtak Robert Fico miniszterelnöknek, mivel az Igazságszolgáltatási Tanács kormány és parlament által jelölt tagjainak igen szavazatai nélkül Harabin nem választható meg újra. Arra kérik az embereket, hogy minél többen küldjék el a Harabin „megállítását” szorgalmazó javaslatot a kormányfőnek. A kampány az internetes közösségi oldalakon zajlik, a levelet is e-mailban kell elküldeni. Májusban várható az alkotmánymódosítás Lucia Žitňanská (Híd) korábbi igazságügyi miniszter szerint is a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása mutatja majd meg igazán, hogy a Smer valóban javítani akarja-e az igazságszolgáltatás színvonalát. „Az Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak felét teszik ki a kormány, a parlament és a köz- társasági elnök által jelölt tagok, vagyis a kormányhatalom alapvető módon határozhatja meg, hogy ki lesz a Legfelsőbb Bíróság és egyben az Igazságszolgáltatási Tanács feje” - jelentette ki a képviselő. Szerinte ez sokkal lényegesebb lépés lesz, mint az igazságügy javítását célzó alkotmánymódosítási javaslat, amelyet a Smer és a KDH terjesztett a parlament elé. A Híd ajavaslat igazságügyi részét jelen formájában elutasítja. „Elfogadhatatlan a köztársasági elnök jogkörének korlátozása, és ugyanúgy elfogadhatatlan a bírák egységes biztonsági átvüágí- tása is” - magyarázta lapunknaka Híd álláspontját Žitňanská. Az alkotmánymódosítást azért is elfogadhatatlannak tartja, mivel egyelőre még elő sem terjesztették a hozzá kapcsolódó végrehajtó törvényeket. Az alkotmánymódosítást már a ma kezdődő ülésszakban vitatja meg a parlament, nem kizárt azonban, hogy a jelenlegi tervezethez még módosító javaslatok érkeznek. Robert Fico miniszterelnök és Ján Figel, a KDH elnöke már jelezte: számukra elfogadható, ha a jelenlegi formában maradnak a köztársasági elnök jogkörei. Abban az ellenzék egyetért a módosítás előterjesztőivel, hogy külön kell választani a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztját. Harabin utazgat Štefan Harabin mandátuma június 23-án jár le, de addig még több külföldi szolgálati utat is betervezett magának. Az utolsó útján Oroszországba és Grúziába látogat, míg június 21-én Szentpéterváron még a Legfelsőbb Bíróság elnökeként vesz részt a nemzetközi jogásznapokon, két nappal később Grúziában mint egyszerű bíró jelenik meg, írja a Sme napilap. Az LB elnökének megválasztása egy hét múlva, május 19-én esedékes, a posztra Harabin mellett két bírónő is pályázik, Jana Bajánková és Zuzana Ďurišová. Elemzők szerint Tomáš Borec igazságügyi miniszterjelöltjének, Jana Baján- kovának van a legtöbb esélye a megválasztásra. Ha a kétfordulós választás során egyik jelölt sem szerzi meg az abszolút többséget, vagyis az Igazságszolgáltatási Tanács 18 tagja közül legalább 10-nek a szavazatát, akkor a következő választáson már egyik jelölt sem indulhat újra.
