Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-12 / 107. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 12. www.ujszo.com A Hajnali láz jövő januárra készülhet el Szülei történetéből forgat filmet Gárdos Péter MTl-HÍR Budapest. Szüleinek törté­netéből forgat filmet Hajnali láz címmel Gárdos Péter Balázs Béla-díjas filmrendező Schruff Milán, Piti Emőke és Gila Al- magor izraeli filmsztár fősze­replésével. A film jövő januárra készülhetek Gárdos Péter elmondta: édesapja 1998-as halála után került a kezébe szülei levelezé­se, a leveleket 1945-ben írták egymásnak a koncentrációs tá­bor utáni rehabilitáció során Svédországban. A készülő film története kilenc hónap alatt ját­szódik. Főhőse Miklós, aid a Bergen-Belsen koncentrációs táborban eltöltött rabság után Gotland szigetén, a kórházban azzal szembesül, hogy az orvo­sok hat hónapot jósolnak neki. Miklós ezzel nem törődve meg­szerzi 117 magyar lány nevét és Gárdos Päer előbb könyvben írta meg a történetet, most le­forgatja a filmváltozatot is (Képarchívum) címét, akiket hozzá hasonlóan túlélőtáborokban ápolnak. Egyenleveleiben azt hazudja, hogy ismeri őket, pedig erről szó sincs. Sokan válaszoltak Miklós megkeresésére, köztük a filmbeli Lili is, akivel később a levelezés elmélyül, és mintegy 100 levél után személyesen is találkoznak. Az ismeretségből szerelem szövődött, 1946-ban össze is házasodtak Stockholmban. „Ezután hazajöttek Magyaror­szágra, és két évvel később én is megszülettem” - idézte fel szü­lei történetét Gárdos Péter, ki­emelve, hogy szülei soha nem beszéltek a múltról, de a levele­ket megőrizték. Szólt arról is, hogy noha azonnal tudta, filmet fog készíteni a történetből, tíz évig nem tudott hozzáfogni, végül 2010-ben könyvben írta meg. Megjegyezte ugyanakkor, hogy máig nem tudja, van-e jo­ga elmesélni ezt a történetet. „Nem a holokausztról szól ez a film - szögezte le Gárdos Pé­ter. - Egy szerelemről szól, ar­ról, hogy van élet a halál után, hogy nem szabad feladni, hogy a legreménytelenebb helyzet­ből is van szabadulás.” Seregi László operatőr el­mondta, idén februárban vették fel az első jeleneteket, majd Je­ruzsálemben forgattak Gila Al- magor világhírű izraeli színész­nővel, aki az idős Lilit játssza a filmben. Innen Svédországba utazott a stáb, ahol a táboijele- neteket és a svéd helyszíneket vettékfel. Május 27-énkezdődik a munkálatok nagy részét jelen­tő magyarországi forgatás. L. Juhász Ilona elismerése Budapest. A Magyar Szemiotikái Társaság a jeltudomány te­rületén végzett munkássága elismeréseként L. Juhász Ilonát, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Köz­pontja tudományos munkatársát a május 9-én megrendezett budapesti közgyűlésén Jelismervény elnevezésű díjával tün­tette ki. Voigt Vilmos professzor, a társaság elnöke laudáció- jában kiemelte, hogy a díjazott elsősorban a Neveitek e már­ványlapon című monográfiájáért kapta meg az elismerést: a szerző a kötetben „hallatlan precizitással teljesnek tekinthető dokumentumanyagot ad” a két világháború dél-szlovákiai emlékjeleiről. L. Juhász Ilona díjáról a Társaság még 2013- ban döntött, ám szervezési okok miatt az idei közgyűlésen ke­rült sor az átadásra. A 2014-es Jelismervényt Jakab Albert Zsolt kolozsvári etnológus vehette át. (ú) Neil Burger erős képi világú akciófilmje, A beavatott egy kőkemény katonai kiképzés krónikája A kirekesztett harca az életért A beavatott újabb tini­film. Tinikről szól tinik­nek, igen keményen. Neil Burger rendező Veronica Roth bestselleréből ak­ciódús, vibráló zenei ak­kordokkal kísért, rend­kívül látványos filmet forgatott. A regény és a film a másságról szól, ar­ról a kemény küzdelem­ről, ahogy az elfogadott társadalmi mintától elté­rő kirekesztettnek, egy tizenhat éves lánynak meg kell küzdenie puszta életben maradásáért. TALLÓS1 BÉLA A beavatott egy kőkemény katonai kiképzés pergős króni­kája. Három domináns eleme van: az erőpróbáló akciók, az ezeket az epizódokat kísérő és felerősítő zene, valamint az atmoszféraépítő és illúziókeltő képi világ. Ezen a téren profira komponált munka A beavatott, még úgy is, hogy szemet szúr­nak szépséghibaként ható töké­letlenségek: többször kelt olyan érzetet, hogy helyenként erősebb a zene az akciónál, vagy hogy dominánsabb a kép a történésnél. Ám erre is van magyarázat: a hanghatásokkal és a vizuális komponenssel az akciómentes események gyen­ge drámaiságát erősítik a film alkotói. Valójában ugyanis a kiképzésé a főszerep, a drámai vonal (az olyan, amilyen szto­ri) kuszán és homályba burkol­va bonyolódik a háttérben, s az érdemi eseményekkel csak na­gyon lassan haladunk előre. (Már-már úgy tűnik, hogy a film nem bír lezárulni, ugyan­azok a harci fordulatok ismét­lődnek újratöltve.) A kiképzésben részt vevő keménykötésű ifjakat és a ve­lük egy súlycsoportban küzdő leányzókat alakító fiatal színé­szek megtesznek mindent: a próbatételekben katonásan ke­mények, az akciók igényes ak­robatikájában tökéletesen helytállnak. (Csak zárójelben: ők is illeszkednek a film hatá­sos látványra építő esztétikájá­hoz. Szépek, erősek, izmosak, és divatosan „márkás” kosztü­Az Elfajzott Beatrice „Tris" Prior (Shailene Woodley) és a Bátrak egyik kiképzőtisztje, Négyes (Theo James) között különös érzelmi kapcsolat alakul ki (Fotók: Bontonfilm) FILMKOCKA A beavatott ■ Eredeti cím: Divergent ■ Szlovák cím: Divergencia ■ Színes, amerikai akciófilm, 139 perc, 2014 ■ Rendező: Neil Burger ■ Forgatókönyvíró: Evan Daugherty, Vanessa Taylor, Veronica Roth ■ Zeneszerző: Junkie XL ■ Operatőr: Alwin H. Kuchler ■ Szereplők: Shailene Woodley, Theo James, Kate Winslet, Miles Teller, Ashley Judd, Jai Courtney, Zoe Kravitz A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. mökbe/egyenruhákba öltözte­tik őket.) A film a jövőbe visz, és Chica­góban játszódik. A város egy pusztító háborút élt túl. A har­cok nyomai még mindig lát- szódnak. A városlakók, tanulva a múltból, azon fáradoznak, hogy békés jelent és jövőt te­remtsenek maguknak. Úgy vé­lik, az ember személyiségében rejlő rosszra való hajlam vezet a háborúkhoz. A társadalmukat öt csoportra, a Bátrak, az Őszin­ték, az Önfeláldozók, a Barát­ságosak és a Műveltek csoport­jára osztották fel, azzal a céllal, hogy ezek mindegyikében ki­műveljék a legjobb erényeket, s kiirtsák az emberekből azokat a tulajdonságokat, amelyek konf­liktusokat okozhatnak és hábo­rúkat idézhetnek elő. Tizenhat éves korukban a fiataloknak - egy irányt mutató teszt elvégzé­se után - dönteniük kell, hogy melyik csoportba akarnak tar­tozni. A vizsga során Beatrice (Shailene Woodley) számára kiderül, hogy az Elfajzottak, vagyis azok közé tartozik, akik az öt csoport egyikébe sem so­rolhatók. A rendfenntartásért felelős Bátrakhoz jelentkezik fi­zikai és mentális kiképzésre, ahol a kemény, de érző Négyes (Theo James) veszi szárnyai alá. Kiderül, Négyes is más, vagyis ugyanúgy csoporton kí­vüli. Előbb kölcsönösen felfe­dett titkuk hozza őket közel egymáshoz, később gyengéd érzelmek alakulnak ki köztük, a végén pedig összefognak, hogy visszaverjék az Elfajzottak kiir­tására indított támadást. A beavatottnak nincs igazi, magával ragadó, beleélés lehe­tőségét nyújtó sztorija, lénye­gében kiképzés és harc az egész film. Alig van megállásnyi pil­lanat, amelyet ne hatna át az agresszivitás. A rengeteg táma­dó indulatot csak a szerelmi szál oldja egy picit, és azok a tesztek, amelyek a vizsgált személyek (Beatrice és Négyes) érzelem- és gondolatvilágát teszik látha­tóvá. Ezek a belsőt kivetítő, fik­ciós, stilizált képek elkáprázta­tó látványt és felüdülést nyújta­nak. Kár, hogy ezeken a hallu- cinációkra épülő kockákon vi­szont főszerepet kapnak a vész­jósló és támadó madarak, mint­ha csak Hitchcock filmjéből re­pültek volna át. Ám ettől még nem lesz maradandó, klasszi­kus A beavatott. Ésjobb se. KULTURMIX Könyv. Ben Brooks 22 éves, de már öt regényt írt, és Anglia egyik feltörekvő tehetségeként tartják számon. Művei jellem­zően fiatalokról szólnak, és leg­alább annyira provokatívak, mint amilyen humorosak. Loli- to című könyve egy 15 éves fiú és egy háromszor idősebb nő vi­szonyáról mesél. Amikor Etgar megtudja, hogy első szerelme megcsalja, bánatában az inter­neten lel vigaszra Macy, az unatkozó háziasszony szemé­lyében. Kapcsolatuk eleinte ki­zárólag virtuális alapokon nyugszik, aztán kitalálják, hogy találkoznak. Egy hotelszobá­ban. Ez az esemény pedig fene­kestül fordítja fel az életüket. Ben Brooks: Lolito. Agave Könyvek, Budapest, 2014. (272 oldal) Mozi. Fliegauf Bence Csak a szél című filmdrámáját a 2008 júliu­sa és 2009 augusztusa között történt, romák elleni merény­letsorozat inspirálta. Az amatőr színészeket felvonultató film egy cigány Család egyetlen nap­ját mutatja be, kora hajnaltól ké­ső éjszakáig. Méltatói szerint ritkán jelennek meg a vásznon ilyen átélhetően, ugyanakkor árnyaltan, filmszerűen megraj­zolva a társadalmi és szociális kérdések. A mozgóképes alko­tást, amely 2012-ben megkapta a Berlinale második legrango­sabb díját, az Ezüst Medvét, a Színházi Intézet által rendezett Új Dráma fesztivál keretében ve­títik Pozsonyban. A Csak a szél című filmdrámát holnap 17 órától vetítik Po­zsonyban, aLumieremoziban CD. A közelmúltban jelent meg a Kiscsillag legújabb, immár negyedik albuma, a Szeles. A tagok szerint ezen a lemezen kevesebb a felhőtlen ikergitáros rockandrollozás, és több az erős, tömör dal; a stúdiómunká­latok közben bátrabban valósí­tották meg a hangszerelési ötle­teket. Ezzel együtt nem lesz nagy meglepetésben része an­nak, aki Lovasi András és csapa­ta eddigi munkáiból indul ki: az albumot a gitáralapú rock ural­ja, sok garázsrockos elemmel. A Szelesre felkerültek széljegyze­tek a magyar politika és társa­dalmi környezet jelenlegi álla­potáról (ilyen például a 2014 című szám vagy a Ki találja Kiscsillag: Szeles. MG Records, 2014. meg?), nem hiányozhatnak a bulikat beindító, táncosabb da­rabok (lásd a Melegszék, a Tánc vagy a 2. este), és feltűnik némi karcos líraiság (A kis óceán). Az új lemez meghallgatható a Kis­csillag Soundcloud oldalán is.

Next

/
Thumbnails
Contents