Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)
2014-05-12 / 107. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 12. www.ujszo.com Irán: nem lesz korlátozás Teherán. Irán vallási és politikai vezetője ostobának nevezte azokat a nyugati reményeket, hogy Irán korlátozni fogja rakétaprogramját - adta hírül az ÍRNA iráni hírügynökség. Ali Hamenei ajatollah egyúttal arra utasította az iráni forradalmi gárdát, kezdjen bele rakéták tömeggyártásába. (MTI) Kiszabadultak a túszok Hága. Kiszabadultak Nigériában azok a holland túszok, akiket az ország déli részében, egy olajban gazdag vidéken raboltak el egy héttel korábban - jelentette be a holland külügyminisztérium. A túszok e- gyike a NOS állami televízió rendezője volt, társaival és nigériai kísérőikkel, köztük egy környezetvédelmi aktivistával együtt az afrikai országról szóló műsoron dolgozott. (MTI) Elnökválasztás Litvániában Vilnius. Elnökválasztás volt tegnap Litvániában, a voksolás egyértelmű esélyesének a jelenlegi államfőt, Dalia Grybauskaitét tartották. A hat másik jelölt közül kettőnek tulajdonítottak még komolyabb esélyeket, a szociáldemokrata Zigmantas Balcytisak és Ar- turas Paulauskas munkáspárti parlamenti képviselőnek. Grybauskaite függetlenként indult a voksoláson. Ha egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, másodikforduló lesz. (MTI) Százezer szíriai menekült Bejrút. Százezer ember menekült el Deir ez-Zór szíriai tartományból, ahol heves harcok folynak rivális iszlamista szélsőségesek között. A harcokat az al-Ka- ida szíriai szárnya, az an- Nuszra Front, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam vívja a Szíria északkeleti részében fekvő tartomány birtoklásáért. (MTI) Negyvenen megfulladtak Tripoli. Elsüllyedt egy menekülteket szállító hajó Líbia partjainál; legkevesebb negyvenen a tengerbe fulladtak, ötvenegy embert azonban sikerült kimenteni - mondta tegnap Rami Kaal, a líbiai belügyminisztérium szóvivője. Líbia immár általánossá vált tranzitútvonal a fekete-afrikai régiókból Európába igyekvő beván- dorlókszámára. (MTI) Az ukrán törvények értelmében sincs jogi ereje a kelet-ukrajnai referendumnak Magyarázatot kérnek Inkább káosz, mint népszavazás boSimS Moszkva. Nagy lendülettel zajlott tegnap a népszavazás a kelet-ukrajnai Donyeckben és Lu- hanszkban a két keleti megye önállóságáról. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Roman Ljahin, a „donyecki népköztársaság” választási bizottságának elnöke arról számolt be, hogy „kivételesen magas” volt a részvétel a referendumon. Előző nap ukrán médiajelentések szerint szaka- dárokat fogtak el, akiknél mintegy 100 ezer, előre kitöltött szavazólapot találtak. Helyszíni beszámolók szerint automata gépkarabélyokkal felfegyverzett szakadárpk őrizték a választási bizottság épületét a megyeszékhelyeken. A Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban - ahol pénteken súlyos, halálos áldozatokat követelő harcok robbantak ki a biztonsági erők és szakadár fegyveresek között - szemtanúk beszámolója szerint nem a választói névjegyzék alapján, hanem személyigazolvánnyal szavazhattak már pénteken. Néhány hét alatt több mint 3 millió szavazólapot nyomtattak és 1200 szavazókört készítettek elő a referendumra. Egy illetékes elmondta, hogy nehezen tudták előteremteni a szükséges papírmennyiséget. A népszavazás költségeit állítólag magánszemélyek állták. Denisz Pusüin, a „donyecki népköztársaság” egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a népszavazáson nem a terület autonómiájáról vagy függetlenségéről, hanem a szuverenitásról kérdezik az embereket. „Szuverenitás alatt az önrendelkezéshez való jogunkat értjük” - tette hozzá. A népszavazáson arra a kérdésre kellett válaszolniuk a szavazásra jogosultaknak, hogy támogatják-e a donyecki, illetve a luhanszki „népköztársaság” állami önállóságát.,Arról később lesz döntés, hogy egy föderáció keretében vagy más formában képzeljük el a régió jövőjét” - mondta Pusilin. Azt is elmondta, hogy „a népszavazás után megszállónak fogunk tekinteni minden ukrán fegyveres erőt”. A kelet-ukrajnai megye önállóságáról tartott referendum után mihamarabb saját állami szerveket és hadsereget hoznak létre. Az RT orosz televízió rámutatott, hogy Donyeck és Luhanszk saját kormányt szeretne, amely önállóan dönt a térség külkapcsolatairól, e- zenkívül jogot formálnak arra is, hogy saját kezükbe vegyék pénzügyeik intézését, nem fizetnének több adót Kijevnek, a pénz helyben maradna. Ugyancsak hivatalosan elismernék az orosz nyelvet az orosz többségű két megyében. Donyeck megyében egyébként a „donyecki népköztársaság” önállósága mellett még 3 kérdésben kérték ki a helybeliek véleményét: Ukrajna egységéről, Donyeck, Luhanszk és Dnyipropetrovszk megye egy régióban való egyesüléséről, továbbá egy brit üzletember kezdeményezésére a régió Nagy-Britanniához csatlakozásáról. Az ukrán törvények értelmében egyik népszavazásnak sincs jogi ereje. A Harkiv megyei szakadárok nem tartották meg a népszavazást a megye státusáról, mert nem tudtak megegyezni a donyecki és luhanszki szakadá- rokkal abban, milyen kérdést tegyenek fel a választóknak. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azt javasolta a keletukrajnai szakadároknak, hogy halasszák el a népszavazásukat. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő elutasítóan fogadta Putyin javaslatát, azt üzenve neki, hogy az „üres fecsegés” nem illik hozzá, mint egy „nagy ország elnökéhez”. Emlékeztette arra az orosz államfőt, hogy nem az ukrán törvényeknek megfelelően kezdeményezték a népszavazásokat, tehát hivatalosan semmilyen referendum nem lesz május 11-én Ukrajnában, így nincs is mit elhalasztani. Közben az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy a Donyeck megye északi részén folyó terrorellenes művelet keretében szakadárok útellenőr- ző pontjait semmisítették meg Szloyjanszk, Kramatorszk és Krasznij Liman városoknál. A közlemény szerint sem a biztonsági erők tagjai, sem civil lakosok nem sérültek meg a műveletben. Kijev/Moszkva/Bukarest. Az ukrán külügyminisztérium tegnap „a fantázia szüleményének és olcsó provokációnak” nevezte Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes előző napi állítását, mely szerint azért tért vissza Moszkvába menetrend szerinti járattal, mert az ukrán hatóságokmegtiltottákazőtszál- lító különgép belépését az ukrán légtérbe. A politikus a május 9-i, győzelem napi katonai parádé alkalmából látogatott a Moldo- vából kivált Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába, Tiraszpol- ba. Rogozin egy Twitter-üzenet- ben azt írta, hogy repülőgépét - útban Moszkva felé - az ukrán hatóságok nem engedték át légterükön, akárcsakRománia. Az ukrán tárca azt közölte, hogy ez nem felel meg a valóságnak. A Rogozint szállító repülőgép önként fordult meg Ukrajna területe fölött, majd visszatért Chisinauba. Moszkvába érkezése előtt az orosz miniszterelnök-helyettes ugyancsak a Twitteren közölte, hogy Románia, az Egyesült Államok követelésének engedve ugyancsak lezárta a légterét kü- löngépe előtt. Rogozin hozzátette, hogy a tiltás ellenére el fog repülni Moldovából, és - mint írta -„legközelebb TU-160-as bombázóval fogok odarepülni”. A román külügyminisztérium magyarázatot kér a moszkvai hatóságoktól arról, hogy az orosz kormány hivatalos álláspontját képviselte-e Rogozin a NATO- és EU-tag Romániával szemben, amikor a bombázóval fenyegetőzött. Rogozin azt is közölte a Twitteren, hogy a Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz való csatlakozását támogató aláírásokkal teli gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába. Előzőleg a moldovai titkosszolgálatok mintegy 30 ezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket koboztak el arról a repülőgépről, amelyen kísérete szombaton távozott volna Chisinauból. (MTI) Az ellenzék kifogásolta, hogy nem lehet tudni semmit sem a kormányprogramról, sem az új kabinet tagjairól Újraválasztották miniszterelnöknek Orbán Viktort MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Újraválasztotta miniszterelnöknek a magyar parlament szombaton Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. Igennel szavaztak a Fidesz és a KDNP képviselői, nemmel pedig az MSZP, a Jobbikés az LMP frakciója, valamint az Együtt-PM négy, továbbá a Liberálisok egy független képviselője. ADK négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott, valamint az ülést vezető Kövér László házelnök sem. „Minden magyart képvisel” Megválasztásával a kormányfő hivatalba lépett. Orbán Viktor a történelmi zászlók előtt letette esküjét. Az MSZP - ahogy előre jelezte - a szavazás után elhagyta az üléstermet. A kormányfő beszédében hangsúlyozta: a nemzeti e- gyüttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd harmadik kormányának politikája. A következő négy évről szólva úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, „az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk”. Azt mondta: a most megalakítandó kormány mindig „a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd”. Szélsőségesnek és veszélyesnek nevezett minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni. Kettős állampolgárság, autonómia Európa- és külpolitikájukról Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy azt a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd. Ä nemzetpolitikával kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségijogok és az autonómia. Közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében. Orbán a parlamentből kormánypárti képviselőtársaival közösen a Kossuth Lajos térre, a Fidesz-KDNP nagygyűlésére vonult. Itt elmondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai parlamenti választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire. Úgy fogalmazott, akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok most Brüsszelben akarják ugyanezt. A kormányfő szerint „a bukott baloldal” mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítson. Olyanokat se engedjünk Brüsz- szelbe, akik „fejjel mennének a falnak”, akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van-tette hozzá. Egymillió új magyar állampolgár A nagygyűlésen felszólalt Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese, a KDNP elnöke is, aki azt ígérte: a következő ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár, akik tudják, ez a nemzet a nemzetük, ez a haza a hazájuk. „Nem” szavazatok Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője a parlamenti ülés előtt tartott tájékoztatóján azzal indokolta a szocialisták „nem” szavazatát és kivonulásukat, hogy nem akarnak asszisztálni ahhoz, hogy az Országgyűlés pusztán pártpolitikai paraván, kiüresített díszlet legyen egy pártrendezvény felvezetéseként. Kifogásolta, hogy nem lehet tudni semmit sem a kormány- programról, sem az új kormányzati szerkezetről, sem az új kormány tagjairól. Vona Gábor, a Jobbik elnökfrakcióvezetője a parlamenti ülés után tartott sajtótájékoztatóján uniós kampánybeszéd-; nek nevezte a kormányfő par-j lamenti felszólalását. Az LMP frakciója közleményt adott ki a kormányfő megválasztása után; kifogásolták, hogy a Fidesz nem hozott nyilvánosságra választási programot. Az emberek hosszú sorokban álltak a szavazóhelyiségeknél, a választási bizottságok teljes kapacitással működtek (SITA/AP-felvétel)
