Új Szó, 2014. május (67. évfolyam, 100-124. szám)

2014-05-02 / 100. szám, péntek

14 Sport ÚJ SZÓ 2014. MÁJUS 2. www.ujszo.com Cristiano Ronaldo käszer talált a hálóba Münchenben, így az idei BL-sorozatban már 16 gólnál tart, ezzel megdöntötte Jósé Altafini (1962/63) és Lionel Messi (2011/12) 14 gólos csúcsát (SITA/AP) Labdarúgó Bajnokok Ligája, elődöntő, visszavágók: madridi fölény az elődöntőkben, létrejött a spanyol álomfinálé Alkalmazkodj okosan! Két paradigmatikus tré­ner is fájó vereséget szenvedett a labdarúgó Bajnokok Ligájában. A Guardiola vezette Ba- yem Münchent hazai pá­lyán ütötte ki 4:0-ra a Real Madrid, Jósé Mou- rinho Chelsea-jét pedig az Atlético győzte le 3:1 -re Londonban. Lisszabonban madridi házidöntő következik: Real-Atlético. KISS TIBOR NOÉ H tikitakája meg­vasni minden futballfórumon - igaz, ezeket a hangokat nem hallottuk, ami­kor a Bayern átgyalogolt a né­met mezőnyön, és szinte min­den létező rekordot megdön­tött, majd a BL-ben is leiskolá­zott két angol csapatot (Arse­nal, Manchester United). A ha­sonlóság viszont kísérteties a tavalyi és az idei BL-elődöntők között. Egy éve a szupergyors támadófocit játszó, Jupp Heynckes által irányított Ba­yern München verte ki 7:0-s összesítéssel a fásult Barcelo­nát, most pedig a gyilkos kont­rajátékot produkáló Real Mad­rid végzett a Bayernnel (5:0). A vesztesek (Barca, Bayern) ál­matag labdabirtoklása hatásta­lannak bizonyult a győztesek (Bayern, Real) tűpontos, gyors futballjával szemben. S közben azt se felejtsük, hogy válogatott szinten a spanyolok tavaly ugyancsak súlyos vereséget szenvedtek Brazíliától a Kon­föderációs Kupa döntőjében - az is hasonló felállás volt, a tíki- takát elsöpörték. S bár csak há­rom párharcról beszélünk, a tendencia jól látható. Pép Gu- ardiolára vár a feladat, hogy megújítsa azt a modellt, amellyel éveken át sikert siker­re halmozott a Barcelonával. Carlo Ancelottiról sokkal ke­vesebb szó esik, miközben nyilvánvaló, hogy ő korunk egyik legjobb futballedzője. Az olasz a kétezres évek közepén csúcsra járatta a Milant, amely a Barcelona sikereit megelőző években Európa talán legjobb csapata volt. Nem vallott szé­gyent a Chelsea-nél sem (első évében bajnoki cím + FA-kupa győzelem), és aranyéremre ve­zette a PSG-t is Franciaország­ban. Most pedig itt az újabb át­törés: a Real Madrid tizenkét év után játszhat ismét BL-dön- tőt. Ezalatt a madridiak tíz edzőt is elfogyasztottak (közte olyanokat, mint Fabio Capello, Juande Ramos vagy Jósé Mou- rinho), de egyiküknek sem si­került a bravúr. Ancelottinak igen, s ez alighanem a tréner alkalmazkodókészségét, intel­ligenciáját, személyiségét di­cséri. Ancelotti mindenütt ki­egyensúlyozott csapatokat épít. Sosem adja fel a támadó- futballt, amelynek stílusát az adott játékoskeret képességei­re szabja. A Seedorfra, Pirlóra épülő Milántól labdabirtoklás­ra és letámadásra épülő passz­ióéit láttunk, a Real Madrid vil­lámgyors focistáival eredmé­nyesen kontrázik; miközben a védőjáték megszervezéséhez is kiválóan ért. Csapatai, mint a jelenlegi Real, igazi közösség­nek tűnnek, játékosai tisztelik, nincsenek balhéi. Le a kalappal Ancelotti előtt. Jósé Mourinho sorozatban a negyedik BL-elődöntőjében maradt alul. A sors fintora, hogy 2010-ben az Interrel nyerni tudott a sorozatban - azóta viszont papíron sokkal erősebb játékoskerettel ren­delkező csapatokkal (2011-13 Real Madrid, 2014 Chelsea) bukik el a finálé kapujában. A mostani kudarca miatt nem fáj érte a szívünk, a Chelsea az At­lético elleni odavágón szégyen­letes antifutballt mutatott be. A londoni meccsen már támad­tak is a kékek, de a sorsdöntő pillanatban (l:l-nél Terry feje­sét bravúrral védte Courtois, majd az Atlético nem sokkal később tizenegyeshez jutott) a madridiaknak volt szerencsé­jük. Mourinho óriási edző, ko­moly (bár ellentmondásos) ka­rakter, de mostanában nem gyűjti az aranyakat. A 2010 óta eltelt négy évben mindössze három trófeát szedett össze (spanyol bajnokság, spanyol Király-kupa és spanyol Szuper­kupa a Real Madriddal), ami, valljuk be, nem Special One- szintű teljesítmény. Mourinho talán túl sok fronton harcol - nem csak a futballpályán. Diego Simeone a másik győztes madridi hadvezér. Já­tékosként kíméletlen középpá­lyás volt, s karrierje során nem sok minden utalt arra, hogy si­keres edzőként látjuk viszont. Európában először 2011-ben tűnt fel, a Catania kispadján, ahol nagy bravúrt végrehajtva sikerült az élvonalban tartania a szicíliai csapatot. Az Atlético Madridnál nagyobbak voltak az elvárások, és az argentin ennek megfelelt. 2012-ben Eu­rópa Liga-győzelmet, tavaly pedig spanyol Király-kupa-cí- met szerzett a csapattal. Idén ezt is túlszárnyalhatja, hiszen még meglehet a spanyol bajno­ki cím (1996 után először) és a klub történetének első BL-győ- zelme is. Az Atlético éppen olyan kőkemény, mint amilyen játékosként Simeone volt, s az általa gyakran használt orto­dox 4—4-2 ellenére (Ancelotti- hoz hasonlóan) ő is az alkal­mazkodásban látja a sikerek kulcsát. „A futball folyamato­san változik, a futballigazságot senki sem ismerheti. Mind­annyian tudjuk, hogy fontos a játékosokkal való napi munka, és a játékstílus megfelelő kiválasztása” - nyüatkozta a Chelsea elleni visszavágót megelőzően. Igaza lett, még ha Londonban némi szerencséje is volt a csapatának. A FORDULÓ JÁTÉKOSA Sergio Ramos (Real Madrid) Két gólt szerzett a Bayem elleni mérkőzésen - ezzel lényegében el is döntötte a párharc sorsát. Jól is véde­kezett: élete meccse volt a müncheni. PR-CIKK Szombaton szívvel és ésszel kell játszani! ELŐZETES Régen fordult elő Somoiján, hogy a szombat délután fél öt­kor kezdődő STK 1914 Šamo- rín-ŽP Šport Podbrezová II. li­gás labdarúgó-mérkőzés egyértelmű esélyese a vendég­csapat. A zólyombrézóiak ugyanis toronymagasan veze­tik a tabellát, eddig a tavaszi idényben csupán egyetlen pontot veszítettek (Bardejov- ban 0:0). „A foci azért is szép, mert a papírforma olykor nem érvényesül, és az esélytelen­nek kikiáltott együttes győzni tud. Mi is elszántan erre törekszünk” - nyilatkozta la­punknak Sánka László csapat- vezető. E cél érdekében a Miroslav Hýll-Medgyes József edzőpáros hétfőn főleg a fe­jekben igyekezett rendet te­remteni, valamint a játékosok megtépázott önbizalmát hely­rebillenteni. „Nem száraz ke­nyeret, hanem pecsenyét és kivételesen sört is kaptak a fi­úk, mellé szakmai tanácsokat, hogy miként lehetne végre ki­rántani a kátyúból a tavasszal eléggé elsüllyedt hazai szeke­ret. Holnap egy pontot is csak úgy szerezhetünk, ha minden­ki szívvel és ésszel játszik, nem pedig hitehagyottan lézeng a pályán. Egyszóval nagyot kell Mezovský sérülése miatt még nagyobb feladat hárul majd a két hete kiváló teljesítményt nyújtó ifi. Pinte Attilára (kék­fehér mezben) (Ory Tibor felvétele) küzdenünk az éllovas ellen” - tájékoztatott az utóbbi szak­ember. Aki elmondta azt is, hogy Hector Tubonemi már felépült, pályára léphet előző csapata ellen. Ismét hadra fogható Andrej Špánik, viszont Ľubomír Mezovský izomhúzó­dást szenvedett a hétfői edzé­sen, emiatt hiányozni fog. Jaroslav Kentoš, a vendég­csapat mestere bizakodva, de nem elbizakodottan várja a szombati találkozót: „Ha be­húzzuk a három pontot, s a Tatran Prešov kikap Vág- sellyén, akkor már pezsgőt is bonthatunk, mert üldözőink­nek matematikai esélyük sem lesz letaszítani bennünket a trónról. De mi nem számolga­tunk, hanem holnap is haj­tunk teljes erőbedobással, mert az élvonalbeli rajtig, s még tovább is szeretnénk megőrizni, tovább fokozni a csúcsformánkat. A Corgoň Li­gába nem retúrjeggyel készülünk!” - közölte megke­resésünkre. Örömmel állapí­totta meg, hogy egészséges versenyszellem alakult ki a ke­retben, szinte senkinek sincs bérelt helye, még a Somoijáról igazolt Igor Lezsaicsnak is meg kell küzdenie azért, hogy pá­lyára léphessen. Ráadásul a múlt héten a tizenhét eszten­dős, a felnőttcsapatban bemu­tatkozó rimaszombati szárma­zású Tomáš Galo tovább nö­velte a csapaton belüli versen­gést. Értesüléseink szerint a közép-szlovákiai együttest kü- lönbusszal ezúttal is népes szurkolóhad kíséri el. Ezért is fontos lenne, ha a hazai druk­kerek minél nagyobb számban látogatnának ki a pomléi sta­dionba, mert a kedvenceiknek nehéz helyzetükben különö­sen nagy szükségük van a lel­kes és kitartó biztatásra. Csak így lehet esélyük a hazaiak­nak arra, hogy több hidegzu­hany után végre eredménye­sen szerepeljenek. (Sz.JO Van miért örülniük a madridi futballistáknak, az Atlético negyven év után jutott be a legrango­sabb kupasorozat döntőiébe (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents