Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-04 / 79. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 4. Közélet 3 A lakosság többsége még mindig kormányváltást szeretne, pedig aligha lesz ilyen Egy biztos: tarolni fog a Fidesz A legerősebb pártok támogatottsága márciusban Medián Ipsos Tárki Századvég Nézőpont Fidesz 47 48 51 51 48 „Kormányváltó" baloldal 23 31 21 25 19 Jobbik 21 15 20 18 11 LMP 3 4 6 5 2 » Forrás: ügynökségek, adatok százalékban Az egyik nem ígér semmit, a másik költekezne Mindegy, ki nyer, nem sok jó várható a folytatástól A vasárnapi országgyűlési választás előtti utolsó felmérés is komoly Fidesz előnyt mutat. A Medián mérése szerint a biztos pártválasztók körében 47 százalékot szerezne a kormányzó párt. A kérdés szinte csak az, hogy újra meglesz-e a kétharmad. ÖSSZEFOGLALÓ A március 21-25. között 1200 fő személyes megkérdezésén alapuló felmérés eredménye azt mutatja, hogy a baloldali kormányváltó szövetség (MSZP, Együtt-PM, DK, MLP) inkább a Jobbikkal versenyez - a második helyért -, habár a Medián szerint még 2 százalékponttal a baloldal vezet. Kérdés, hogy bejut-e a parlamentbe a Lehet Más a Politika (LMP) mivel az utóbbi hónapban ugyan már mérték 5 százalék - vagyis a bejutási küszöb - felett is, a Medián szerint azonban jelenleg 3 százalékon áll. Az eredményt befolyásolhatja a részvétel, általános vélekedés szerint a több szavazó inkább az ellenzéknek kedvez. A választások közeledtével a szavazói aktivitás jelentősen erősödött: nagyjából két héttel a voksolás előtt a válaszadók 62 százaléka biztosnak gondolta, hogy elmegy szavazni, vagyis többen, mint akár a 2010-es, akár a 2006-os választásokat megelőzően, véli Hahn Endre a Medián vezetője. A két említett választás előtt ugyanennyi idővel csak 56 és 59 százaléknyi „biztos” szavazót mutatott ki a Medián, és az előrejelzés így lényegesen elmaradt a tényleges első fordulós részvételtől (64, illetve 68 százalék). A mostani mozgósítottság különösen annak fényében mondható magasnak, hogy a ciklus közepén sokáig riasztóan alacsony, 2012 májusában mindössze 38 százalékos, volt a részvétel mellett elkötelezettek aránya. Az új választási rendszer a kormányváltásra törekvő pártokat egyértelműen nehéz helyzetbe hozta, már csak azért is, mert a kampányban hirtelen felbukkant - és meglepetésre országos listát állító - pártok nem elhanyagolható mértékben vehetnek el tőlük szavazatokat. A Medián szerint az újonnan, a választások előtt felbukkant pártokra adná a voksát a választani tudók 7 százaléka, ezek a szavazatok elvesznek. A baloldali közös listát jelenleg a választók 23 százaléka támogatja, ám további 2 százaléknyi szavazó adná a voksát - valószínűsíthetően tévedésből - az „Együtt 2014 Pártra”, amelyet nem sokkal a választások előtt jegyeztek be, feltehetően éppen a félrevezetés céljából. A sok regisztrált párt miatt maradhat ki a parlamentből az LMP is: jelenleg a biztos pártválasztók 3 százaléka támogatja, tehát enyhén szólva bizonytalannak látszik, bejut-e a következő parlamentbe, míg az eddig ismeretlen Zöldek Pártja talán épp az LMP-től vesz el 1 százaléknyi voksot. Amennyiben persze a kampány hátralévő napjaiban a baloldali ellenzéknek sikerül önmagát a potenciális szavazói szemében egyértelműbben azonosítania, a most mértnél jobb eredményt érhet el. A lakosság többsége azonban még mindig azt szeretné, ha a választások kormányváltást eredményeznének. A megkérdezettek 49 százaléka örülne egy új kabinetnek, míg a Fi- desz-kormányzás folytatását 41 százalék látná szívesen. A végső előrejelzéshez a felmérésben kapott nyers százalékokon túl számos további szempontot érdemes figyelembe venni, véli Hahn Endre. Az egyik a gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek jelentős része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Ebben bízik a baloldal is, állítva, hogy az emberek a kérdezőbiztos előtt sem merik vállalni véleményüket. Hahn szerint az utóbbi időben erősödött a válaszmegtagadási arány, amely nem is olyan régen még ritkán haladta meg a 30 százalékot, most márciusban 40 százalékos volt. „Az ő voksaik 2-3 százaléknyi többletszavazatot jelentenek a baloldalnak, sőt a többletből a Jobbiknak is juthat” - véli Hahn. A választás előtt két héttel készült felmérés nem ad választ arra a kérdésre, hogy a Fidesznek meglesz-e a kétharmados többsége. Hahn szerint a becsült 40 százalék körüli listás szavazatarány a kétharmadnál kicsivel több, de kevesebb mandátumot is eredményezhet, ráadásul az egyéni választókerületi eredmények országos felmérés alapján nagyon nehezen hatá- rozhatóak meg. „A baloldal és a Jobbik versenyfutásából alighanem a »kormányváltók« kerülnek ki győztesen, az LMP parlamentbe jutása viszont kevéssé látszik valószínűnek” - véli a Medián közvéleménykutató ügynökség vezetője, (lpj, hvg.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nehéz helyzetben van az a magyarországi választó, aki a pártprogramok alapján kívánja eldönteni, hogy kire is adja voksát. A Fi- desznél ilyen dokumentumot nem készítettek - vagy ha igen, akkor nem hozták nyilvánosságra. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a programjuk egy szóban összefoglalható: „Folytatjuk”. Majd helyesbített: „Folytatni szeretnénk”. Gazdasági elemzők szerint az új Fidesz-kormány újra a Nyugattal szemben próbálja majd magát meghatározni, vagyis folytatódik az „unor- todox”, matolcsysta gazdaság- politika, ami nem sok jót ígér. „Az alacsony hazai kamatkörnyezet tartós fennmaradása és gazdaságpolitika által megcélzott forintleértékelődés javítani tudja a kis- és középvállalkozások egy részének a versenyképességét” - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Negatívumnak tartja azonban, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája szembemegy a piacgazdaság logikájával és igényeivel, a rövid távú politikai érdekeknek rendeli alá a gazdaságpolitikát, figyelmen kívül hagyja a legjobb nemzetközi gyakorlatot és az állam gazdasági szerepének növelését célozza. Duronelly Péter közgazdász szerint az új Fidesz-kormány alatt folytatódik majd a központi akarat érvényesítése, és még erősebb lesz a klientúra jövedelemkoncentrációja. Vagyis a Fidesz- közeli cégek, vállalkozók tovább gazdagodnak. Ádám Zoltán közgazdász a jelenlegi kormány legnagyobb pozitívumának azt tartja, hogy Magyarország még mindig a Nyugat része maradt. „Mindannak dacára, ami az elmúlt négy évben történt, Magyarország a nyugati világ része maradt, és van rá esély, hogy ez a következő négy évben is így legyen - véli Ádám. - Az Európából kifelé mutató intézményi változások, az államilag irányított, a tulajdonviszonyok radikális átrendezését magában foglaló új gazdasági modell teljesítőképessége korlátos.” Tardos Gergely, az OTP bank elemzője lassú növekedést vár a következő években. „Ez stabü egyensúly és csökkenő külső eladósodás mellett igencsak lassú, 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést vetítene előre, szemben a régiótól várható, 3,5-4 százalékkal” - véliTardos. A gazdasági és szociális program prezentálását a baloldal sem vitte túlzásba, Mester- házy Attila MSZP-elnök csak úgy mellékesen, a kampány finisében jelentette be az összefogás ígéreteit. Ugyan kicsi az esélye a baloldali kormányváltók győzelmének, de az általuk tett ígéretek megvalósítása is több százmilliárd forintba kerülne. Mesterházy Attila, a kormányváltók miniszterelnök-jelöltje 250 ezer új munkahelyet ígért négy év alatt, ami az Origó számítása szerint akár 1100 milliárd forintba is kerülhet, ha a kormány közvetlen támogatásokkal akarja ezt létrehozni. A hírportál számításai szerint ha a baloldali kormányváltók összes ígéretét teljesítenék, több ezer milliárd forinttal nőne a költségvetési hiány. Hasonlóra már volt példa 2002-ben, amikor az MSZP a jóléti rendszerváltás programjával nyert, s ezt jórészt meg is valósította - elemzők szerint ekkor került az ország gazdasága a lejtőre, (lpj, origo.hu, hvg.hu) Egyre kevesebben akarnak a nemzetiségi listákra szavazni; legalább 20-25 ezer szavazat kell ahhoz, hogy nemzetiségi listáról bejusson valaki Nem lesznek kisebbségi képviselők a magyar parlamentben ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nagy változást nem remélhetnek a magyarországi kisebbségek a hétvégi parlamenti választástól. Nemrég ugyanis kiderült, hogy a 13 magyarországi nemzetiség közül, amelyik listát állított, egyik sem lesz képes saját, szavazati joggal is rendelkező képviselőt juttatni az Országgyűlésbe. A becslések szerint legalább 20-25 ezer szavazat kell ahhoz, hogy egy nemzetiségi listáról legalább az első helyezettből képviselő legyen. Ennyien viszont egyik nemzetiség esetében sem regisztráltak (még a 600 ezres cigányság köréből is csak alig 16 ezren). Visszavont regisztrációk A szavazási regisztrációs statisztikákból ráadásul kiderül, hogy azok közül is sokan visszavonták regisztrációjukat, akik korábban nemzetiségi listákra regisztráltak'. Az új magyar választási rendszer szerint ugyanis, aki nemzetiségi listára szeretne szavazni, az már pártlistára nem szavazhat, csak egyéni pártjelöltre. Az országos politikára tehát az ilyen választó nem lehet akkora hatással, mint azok, akik pártlistára és egyéni jelöltre is leadhatják voksukat. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy az utóbbi hetekben többen meggondolták magukat, és inkább visszavonták nemzetiségi listás regisztrációjukat. A valasztas.hu hivatalos választási weboldal szerint tegnap 14 271 volt azoknak a száma, akik a roma nemzetiségi listára regisztráltak, 15 209-en a németre, 1623-an a horvátra és 1317-en a szlovákra. Március 25-én viszont még ezen nemzetiségek esetében több regisztrált választót jegyeztek: 19 857 romát, 15 389 németet, 1630 horvátotés 1319 szlovákot. A magyarországi nemzetiséAz Országház ülésterme geket az Országgyűlésben az úgynevezett nemzetiségi szószólók képviselik majd. Az ilyen szószóló megválasztásához egyetlen nemzetiségi voks is elegendő. A szószóló viszont nem rendelkezik szavazati joggal a plénumban, csupán az Országgyűlés nemzetiségi bizottságában, amelynek automatikusan tagjává válik. Csak szószóló lesz A helyzet miatt tiltakoztak például a magyarországi szloNemzetiségi listákra regisztrált személyek száma Nemzetiség Névjegyzékbe vettek száma Német 15 209 Roma 14 271 Horvát 1623 Szlovák 1317 Román 647 Ruszin 611 Ukrán 502 Szerb 349 Szlovén 199 Örmény 184 Görög 140 Lengyel 133 Bolgár 104 • Forrás: valasztas.hu vákok képviselői. A kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása nem történhet úgy, hogy közben megkurtítják a kisebbségi választók általános választójogát, figyelmeztet Imrich Fühl, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke. „Ez nem tiszta játszma. Papíron mindent megkaphatunk, de gyakorlatban semmit” - mondta a Pravdának. Sérelmezi azt is, hogy a választók a nemzetiségi lista névsorát nem befolyásolhatják (nem karikázhatnak), így az kerül szószólóként az Országgyűlésbe, aki a lista első helyén szerepel. A szlovákok esetében ez vélhetően Ján Fűzik lesz, aki jelenleg az Országos Szlovák Önkormányzatot vezeti. Ő szintén hibásnak tartja az új rendszert, de azt is hangsúlyozza, hogy a szószóló segíthet előmozdítani ügyüket. Fő feladata szerinte a jelenlegi rendszer átdolgozása kell, hogy legyen „Ha egyetlen nemzetiség sem képes képviselőt választani, akkor hibás a rendszeri’ - érvel Fűzik. 15 éve ugyanis hasonló szószólót kínáltak nekik, de akkor elutasították, ami talán hiba volt, ezért szerinte most a nemzetiségeknek el kell fogadniuk a rendszer kínálta lehetőséget. (vps, TASR)
