Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-30 / 99. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 30. Közélet 3 A szöveg nem tükrözi a szlovákiai kisebbségek valós helyzetét, vélik a magyar pártok és civil szervezetek A kisebbségi jelentés fényezi a semmit Maďarič az államnyelv használatáról szóló jelentésében a szlovák nyelvű tájékoztatást hiányolja, Federicék kisebbségi jelentése szerint minden szép és jó (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Keményen kritizálják a 2013-as kisebbségijelentést a hazai magyar pártok és civil szervezetek. A kisebbségi kormánybiztos hivatala által elkészített, 50 oldalas szöveg rengeteg tényt elhallgat, ezért nem tükrözi a szlovákiai kisebbségek valós helyzetét, véli a Híd, az MKP és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. VERES ISTVÁN A kisebbségi kormánybiztosnak a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló jelentése csak igazolja, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, mely Igor Federič (a kormányhivatal vezetője) felügyelete és bábáskodása alatt formálisan működik, teljesen képtelen feladatainak ellátására, vélekedik Bukovszky László, a Híd kisebbségpolitikai szakértője. Az anyag szerkezetében ugyan másolja A. Nagy László tavaly lemondott kormánybiztos hivatalának múlt évi anyagát, tartalmilag azonban merőben különbözik tőle, emlékeztet lapunk kérdésére Bukovszky. ,A száraz, csúsztatásoktól sem mentes tényfelsorolás csak fényezi a Smer semmittevését a kisebbségpolitika terén” - állítja a kormánybiztos hivatalának volt főosztályvezetője. Hiányzik az aktualitás Az ajánlások mellett az aktuális, kisebbségeket érintő folyamatokat is kifelejtették a jelentésből, mutat rá Berényi József, az MKP elnöke. A népszámlálási adatok jelentős fogyást jeleznek a magyaroknál, emlékeztet. „Ezt a kérdést a jelentés megkerüli, gondolom nem véletlenül, mert ha ezt megtennék, még inkább rámutatnának, hogy nem foglalkoznak azzal, hogyan lehetne a folyamatot megállítani és megfordítani” - fejtette ki a politikus. A kormányhivatal egyértelműen kevesebb energiát fektetett a jelentés elkészítésébe, mint tavaly, véli Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője. A szöveg szerinte nagyon általános, és óvakodik attól, hogy a nevén nevezze a dolgokat. „Hogy ez mennyire volt szándékos lépés, és mennyire tudható be a professzionalizmus hiányának, más kérdés, mind a kettőt el tudom képzelni ebben a pillanatban” - jegyezte meg kérdésünkre. A civil emyőszervezet szerint az anyag a kívánalmaknak nem felel meg, ezért mindenképp szeretnék hivatalos formában is véleményezni, mielőtt a kormány elé kerül. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy készüljön egy ámyékjelenés is, amely a hazai kisebbségek helyzetét és problémáit alaposabban bemutatja. Megtévesztheti a külföldi laikust Az MKP tavaly óta saját monitorozó jelentéseket készít a kisebbségekről, amelyet rendszeresen elküld az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak, emlékeztetett kérdésünkre Berényi. A mostani jelentés széles tárházát mutatja be az intézményeknek, így a külföldi vagy a laikus szemlélő számára még elégségesnek is tűnhet, véli az MKP elnöke. „De ha a magyarok fogyását nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy ezek az intézmények és törvények nem elégségesek a fogyás megfékezésére” - nyilatkozta. Az elmúlt évben tovább szűkültek a kisebbségi jogok, a kormány nem tartotta be a status quot, sem a kisebbségek közügyekben való részvételében, sem a kisebbségi nyelv- használat gyakorlati alkalmazásában, sem a kulturális támogatások területén és a közoktatási törvény módosításával a kisebbségi oktatásban sem, ez viszont a jelentésből nem derül ki, figyelmeztet Bukovszky László. ,A kormány- hivatal és a többi központi államigazgatási szerv passzív, alibista hozzáállása a kérdéshez teljes mértékben aláássa az elmúlt időszakban elért eredményeket’ - mutat rá. Mivel a jelentés a kisebbségi politika egyetlen egy területén sem fogalmaz meg ajánlásokat a mai helyzet javítására, ezért az elfogadhatatlan a Híd számára. A jelentésben egyébként az áll, hogy mivel tavaly készült először ilyen, és ezért értelemszerűen átfogóbb képet igyekezett adni a kisebbségek helyzetéről, idén a hivatal azokra a mozzanatokra koncentrált, amelyeknél változás történt. Megkérdeztük a kormányhivataltól, milyen magyar kisebbségi szakértőkkel dolgoztak együtt a jelentés megírásánál, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Miről szól a jelentés ♦ Szlovákia jogszabályai és a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmények ♦ A kisebbségekhez tartozó személyek bekapcsolódása a közügyek intézésébe ♦ A kisebbségek identitás-megőrzésének és kultúrájának támogatása és fejlesztése ♦ A kisebbségi oktatás helyzete ♦ A kisebbségi nyelvhasználat helyzete Nemcsak a munkavállalókat, hanem az egyéni vállalkozókat és a megbízási szerződésre dolgozókat is érinteni fogja a változás Elszámoltatná a pénzügyminisztérium a járulékokat JARULEK-ELSZAMOLAS ♦ a pénzügyminisztérium már jövőre tervezi a bevezetését ♦ az első elszámolást 2016-ban készítené el a Szociális Biztosító ♦ az új rendszertől 56 millió euró pluszbevételt vár a kabinet ♦ az elszámolást nem a biztosított, hanem a Szociális Biztosító végezné ♦ nem érinti azokat, akiknek a havi bevétele egyeden hónapban sem haladja meg a 4025 eurót ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre már a Szociális Biztosító számolja ki minden ügyfelének a társadalombiztosításijárulék összegét. Ezenfelül éves járulék-elszámolásra is fel kell készülnünk. A kormány így szeretné elkerülni a „trükközést”, évente mintegy 56 millió euró plusz- bevételre számít. A pénzügyminisztérium a társadalombiztosítási járulékok rendszerének reformjára készül, ennek keretében akarja bevezetni - az egészségbiztosítási járulékok elszámolásának mintájára - a társadalombiztosításijárulékok elszámolását is. Az elszámolást a Szociális Biztosító végzi majd az adóbevallások alapján. Kiszűrnék a spekulánsokat A pénzügyminisztérium azt várja az intézkedéstől, hogy ezzel kiszűrhetőek lesznek a spekulánsok. Ugyanez volt az indok az egészségbiztosítási járulékok bevezetésekor is, amellyel egyes cégek ugyancsak trükköztek. Ha ugyanis havonta számolják el a járulékokat, akkor megéri az év folyamán alacsonyabb fizetést adni - például minimálbért, amiből csak nagyon alacsony járulékokat kell fizetni - és év végén egy összegben magas prémiumot fizetni az alkalmazottnak. A járulékok esetében ugyanis létezik a kivetési alap felső határa, ami felett már nem kell járulékot fizetni. Ezer eurós bruttó fizetés esetén ezzel a módszerrel éves szinten több mint 1400 euró járulék takarítható meg - teljesen legálisan. Peter Kažimír pénzügyminiszter éppen ezt a „rést” szeretné betömni azzal, hogy jövőre már bevezetné a járulékelszámolást. A 2015-ben fizetett járulékokat ugyanis 2016-ban már éves szinten számoltatná el a Szociális Biztosító, így elkerülhető lenne, hogy az egyszeri magas jutalmak után csökkentett mértékben fizessen járulékot az alkalmazott. Az előbb említett példa az évi 12 ezer euró bruttó bérrel rendelkező alkalmazottra vonatkozik, akit év közben minimálbéren vezetnek, vagyis 11 hónapon át havi 352 euró bruttó fizetést kap. Ez összesen mintegy 3870 eurót jelent, a 12. hónapban azonban egyszerre kapja meg éves fizetése nagyobbik részét - több mint 8100 eurót. Mivel azonban a járulékokra vonatkozó kivetési alap felső határa 4025 euró, az e fölé eső összegből már nem kell járulékot fizetnie. Mivel a tervek szerint 2015-ben már éves szintű lesz az elszámolás, mindegy lesz, hogy havonta elosztva, vagy egy összegben kapja meg fizetését, az egész összegből járulékot kell majd fizetnie, legkésőbb a 2016-ban esedékes elszámolás során a Szociális Biztosító behajtja majd a be nem fizetett összeget. Az egyéni vállalkozókra is vonatkozni fog Ugyanez vonatkozik majd az egyéni vállalkozókra és a megbízási szerződés alapján dolgozókra. A pénzügyminisztérium azonban még nem döntötte el, hogy el kell-e számolniuk a járulékokkal a. szerzői törvény alapján dolgozóknak és a vállalat nyeresége alapján járó jutalmakból. A pénzügy szerint még több változaton dolgoznak, ezért nem akarnak végleges válaszokat adni. A vállalkozók és munkaadók szövetségei egyelőre óvatosan nyilatkoznak, a rendszer szerintük lehet jó is, de rossz is. „Természetes, hogy a kormány minél több járulékot szeretne beszedni, de az alkalmazottnak sem rossz, ha magasabb társadalombiztosítási járulékot fizet, mivel így magasabb ellenszolgáltatást várhat a szociális rendszerből, például magasabb lesz a nyugdíja” - mondta a Pravdának Rastislav Machun- ka, a Munkaadói Szervezetek Szövetségének (AZZ SR) vezetője. A társadalombiztosításban ugyanis az egészségbiztosítástól eltérően jelen van a rá- szolgáltság elve, vagyis aki többet fizet be, többet is kaphat vissza. Az említett nyugdíj mellett magasabb táppénzre, anyaságira vagy munkanélküli segélyre számíthat. Az ellenzék sincs ellene A kisvállalkozók szerint az lehet az új rendszer előnye, hogy a biztosítótól pontos tájékoztatást kapnak majd arról, hogy mennyi járulékot kell fizetniük. Viera Kromerová, a Szlovák Kisiparosok Szövetségének titkára szerint az egyéni vállalkozók túlnyomó többségét nem érinti majd hátrányosan a változás. „Korrektebb lesz a kapcsolatunk a Szociális Biztosítóval” - véli Kromerová. Nem tartja rossz ötletnek az éves elszámolást Jozef Mihál (SaS), korábbi szociális ügyi miniszter sem, viszont kifogásolja, hogy elhamarkodva vezeti be ezt a minisztérium. „Miért nem az Umitas projekttel együtt vezetik be a járulékelszámolást” - kérdezi Mihál. A kormány ugyanis már régen tervezi az egységes adó-, vám- és járulékrendszer kiépítését, amelynek keretében a járulékokat is egy helyre fizetnék az emberek. Úgy véli, hogy az Unitas nélkül nagyon nehézkes lesz a rendszer és nagy drága is. (lpj, pravda) Jövőre már ők számolják ki (SITA-felvétel)
