Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-29 / 98. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 29. Kultúra 19 A kassai polgárok a Thália Színházban, Beke Sándor rendezésében Márai a színészek vállán A kassai Thália Színház Márai-drámát mutatott be - sok évtizedes adósság törlesztése. A darab megrendezését Beke Sándorra bízta - igazi és őszinte gesztus a színházalapítóval szemben. Az a néző, aki már régóta vágyott úgynevezett kosztümös darabra, és a Beke kézjegyét viselő darabokon szocializálódott, elégedett - amit várt, azt megkapta. Az a néző, aki A kassai polgárok segítő értelmezését várta - talán kissé csalódott. Esetleges hiányérzetéért a színészi játék kárpótolhatja. Petrik Szilárd (János mester) és Dégner Lilla (Genovéva) (Fotó: Thália Színház SZÁSZ1 ZOLTÁN Az 1942-ben bemutatott A kassai polgárok a hét évtizeddel ezelőtti színpadi és színészi játékmód elvárásainak megfelelően íródott. Márai szövege mestermunka, de nem könnyű színpadra állítani. Inkább monológok sora, mint párbeszédekre épülő, mozgalmasabb játékra lehetőséget adó mű. (Normális tempóban olvasva a tiszta játékidő akár a négyórás időtartamot is elérheti!) Ezt a hatalmas szöveganyagot két felvonásra, két óra játékidőre átdolgozni a mondanivaló, a tanulságok, a történet lineáris olvashatóságának megőrzése mellett nem könnyű feladat. Beke Sándor rendezőnek ebben Pásztó András és Forgács Miklós dramaturg volt a segítségére. Márai veretes és erkölcsi tanulságokkal teletűzdelt szövegének minden erénye megmaradt, sőt felerősödött. Maga a színpadi megfogalmazás azonban - feltételezem, éppen a szöveg súlya miatt - erősen statikussá vált. Színész/színészek színre lépnek, meghatározott helyüket elfoglalják, majd ott szövegüket elmondják. (Kísérletképpen a néző fél percre becsukja a szemét, „csak” hallgatja a játszókat. S bevallja magának, hogy így is fogni, érteni, élvezni tudja Márai szavait.) Az előadás - bár szövegcentrikus - mégis képes átütővé válni. Hála a színészeknek, akik nagyon intim megélésekből, belső érzelmi építkezésekből táplálkoznak. Nekik köszönhető, hogy Márai komor-komoly személyisége még ennyi idő után is képes hatni. A néző pedig végül is elfogadja - ha nem ért is egyet vele - a statikus előadásmódot, kárpótlásként remek színészi teljesítményeket kap. A János mestert alakító Petrik Szilárd szerepformálását hamleti mélységű monológjai, a szeméből tűzként izzó érzelmek, a tiszta színpadi beszéd, a helyzetektől, érzelmektől való elvonatkoztatás képessége, a kétkedő férfi és művész megformálása teszik emlékezetessé. Igazi társa ebben a játékban Varga Lívia, aki Ágnest, János mester feleségét éli (igen: éli!) a színpadon. Varga Lívia, az esen- dőségében, kiszolgáltatottsá- gában, szerelmében és féltékenységében vergődő nő ritka tiszta színházi jelenség. Dégner Lilla, aki Genovévaként debütál első kőszínházi szerepében, számomra ismeretlen okok miatt (csak nem rendezői elvárás?) merev mosolyra, beszédhangban pedig a felső regiszterekre van kárhoztatva. Ez nem túl előnyös, Márai ennél sokkal plasztikusabban írta meg Genovévát, aki egyszerre gyermeki és démonikusan nő. Talán majd legközelebb, más darabban. Talán zenés darabban. Mert Dégner Lilla énekhangja gyönyörű! Gál Tamás Albertusként, Márai alteregója- ként igyekszik a szerzőnek a darabba becsempészett énjét, a dokumentáló írót előhozni. Sok Színész/színészek színre lépnek, meghatározott helyüket elfoglalják, majd ott szövegüket elmondják. játékra nincs lehetősége, így Gál Tamás a szövegben keres megvalósulási és megvalósítási pontokat. Nádasdi Péter páterja már-már bigott, minden emberi feladatot az isteni gondviselésre bíz, arca, szeme, hangja, értelmezései erre utalnak, a színészi játék azonban nála is a szöveg pontos, értelmező elmondására korlátozódik. Ahogy Reiter Zoltánnál is, aki viszont pazarul cinikus, majd megbocsátó, s közben a vén, kéjenc lánykérő beszédmodorába bújva hátborzongatón izgalmas figurája, egyben a megalkuvás szimbólumaként fontos szereplője az előadásnak. A többi színpadra lépő, majd ott álló, szövege elmondása után távozó színész, így Havasi Péter, Bo- csárszky Attila, Pólós Árpád, Illés Oszkár, Nagy Kornélia (az ő alakításában láttam a dajkát, más szereposztásban Kövesdi Szabó Máriajátssza), Madarász Máté teszi a dolgát, erős támaszként. A díszlet, Bényei Miklós munkája inkább teret foglal, mint teret ad. Tévéjátékhoz illőbb, mint színházi előadáshoz. Molnár Gabriella jelmeztervező kosztümjei igyekeznek stilizáltnak, pompásnak mutatni. Szándékosan hagytam a végére Beke Sándort. Aki hű maradt önmagához. Kassai Márai-rendezése adósságtörlesztés. Némi hiányérzetem mégis maradt az előadás után. Talán maibbá, átértelme- zettebbé lehetett volna tenni a szerző mondanivalóját. Az mégis megtörtént, hogy a hűségről, erkölcsről, küldetéstudatról szóló Márai-drámát újragondolta, az eredetileg himnikus tablóként megírt darabból egy feszesebb ívet mutató, a személyes tragédiákra összpontosító előadást állított színpadra. Isten veled, Egy-két hete kaptam a telefont, hogy Tankó Laci valami súlyos heveny bajjal kórházba került, de már otthon fekszik. Hogy hol, nem tudtam, mert több otthona is volt. Felhívnom sem sikerült, mert az utóbbi évtizedekben rejtőzködő életet élt. Senkivel sem barátkozott, már a pozsonyi református templomot is hanyagolta. Évek óta küszködött a bajaival, főleg a szívével. Egyszer az istentisztelet perceiben kizuhant a pádból, mentők száguldottak vele a klinikára. Ifjan sohasem így képzeltük el a hajlott - hajló? - kor dolgait, de aki például a nyolcvanhoz közeledik, mint e sorok írója, vagy a nyolcvan küszöbére lépett, mint ő, tudja, hogy ez az élet rendje, hogy a test romlandó, a lélek maradandó. És ez vigasztal bennünket. Öt évig voltunk egyetemi évfolyamtársak Pozsonyban, két évig kollégiumi szobatársak, két évig távoli bajtársak a megboldogult csehszlovák néphadseregben - ismertem hát Lacit kívülről-belülről. Pályánk párhuzamosan futott, mindketten a szlovákiai magyarság szellemi-kulturális érdekét szolgáltuk, ő a tanügyben, magam az irodalomban és kapcsolt területein, de nem pendültünk egy húron. Őt természetszerűleg kötötte hivatala, a Szlovák Pedagógiai Kutatóintézet magyar osztályának ideológiai vasfegyelme, míg engem táplált a hamiskás tudat, hogy mint könyv- és irodal- milap-szerkesztő bizonyos kényszerű korlátok között szabadon gondolkodhatom és cselekedhetem. Neki szolgálnia kellett, ahogy tehette, a felvidéki magyar tanügyet, a szlovákiai magyarok jövőjét. Szolgálta is becsülettel, a legszigorúbb oktatáspolitikai ellenőrzés alatt. Á kommunista párt a pedagógusokat is ideológiai szövetségesének, amolyan tiszteletbeli párttagoknak tekintette, s minden elhajlóra lesújtott. Á tankönyveket is ebben a szellemben Tankó Laci! kellett megformálni. A tan- könyvkiadó fölött az ő intézetük gyakorolta a szakmai és ideológiai ellenőrzést. Laci hívő református fiatalemberként került húszévesen Rimaszombatból az egyetemre, református keresztyén elkötelezettségét tanúsíthatom, de hitét magába kellett fojtania, felekezetemek kultuszaiban nem vehetett részt. Laci meghasonlott a világgal és magával. Első generációs értelmiségiként nem azt kapta a világtól, amit joggal, de naivul elvárt tőle. Ha valaki elindul egy egyetemi oklevéllel szentesített szellemi pályán, egy más, egyszerűbb törvényekkel szabályozott közegből, nem számol tehetsége esetleges korlátáival, sem azokkal, amelyeket az épp adott társadalmi rendszer és az alázatos szolgálók seregei állítanak alkalmanként köréje. Sem magánélete válságaival. A gondok, ütközések egymást követik, egynémely gondunk megoldhatatlan, s jön a nagy összesített válság, a meghasonlás. Ezt éreztem Tankó Laci fájó, keserű, magányos, sebzett lelkében. A sebzettséget, a meghasonlást, a magányt. Megboldogult barátunk Rimaszombatban született 1934. december 21-én. Az elemi és a polgári iskolai osztályokat Rimaszombatban, a gimnáziumot Füleken végezte el. Aztán következtek a pozsonyi egyetemi évek magyar-szlovák filológia szakon. Pozsonyban doktorált, Budapesten kandidátusi fokozatot szerzett. A szlovákiai magyar ki kicsoda (AB ART, 2001) 19 munkáját sorolja föl. Köztük a Magyar-szlovák és szlovákmagyar szótár érdemel általánosabb figyelmet. Ezt a munkáját Chrenka Edittel kö- zösenjegyezte. Minden pályatárs nevében suttogom: Isten veled, öreg harcos, Tankó Laci. Találkozunk! Roncsol László Tankó László búcsúztatása pénteken 11 órakor lesz a pozsonyi krematóriumban. Az idei fesztivál egyik kiemelt vendége a Felvidék - az érdeklődők megismerhetik a népzenénket, a néptáncainkat és a gasztronómiánkat Ma kezdődik a 24. Mediawave a komáromi Monostori Erődben AJÁNLÓ Komárom. Nemzetközi film- fesztivállal, Szabados-emlékesttel, különleges koncertekkel és műhelyekkel, képzőművészeti és irodalmi eseményekkel várja látogatóit a ma kezdődő 24. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlét. A május 3-áig tartó fesztivál számos programja ingyenes és a hosszú hétvégén a családok számára is kikapcsolódást nyújt. Az idei fesztivál kiemelt vendége a Felvidék népi kultúrája, népzenéje, néptánca és gasztronómiája. Ehhez kapcsolódik a felvidéki népi műhely, ahol az érdeklődők megismerhetik a térség népzenéjét és táncait. A különböző tájegységek táncait Csallóköztől Gömörig felvidéki táncoktatók tanítják. Bemutatják Herman Ottó Magyar halászat című könyvének illusztrációit, és a tudósra emlékezve tanösvénnyel és játszóházzal is találkozhatnak a Mediawave látogatói. A Duna- parti majálison, a folyó menti fasornál a Kiscsőszi Jószágkarám állatsimogatója rackákkal, bárányokkal, szamarakkal és kecskékkel fogadja az érkezőket. A záró napon főzőverseny lesz, a jelentkezőknek a Kárpátmedencében termelt növényekből és egyéb hozzávalókból kell készíteniük az ételeket. Grencsó István együttesével, az utóbbi évek egyik legerőteljesebb Az érdeklődők szabadon látó- improvizatív csapatává összeérett Grencsó Kollektívával a nagy gathatják a különböző asztalo- előd, Szabados György előtt tiszteleg • (Képarchívum) kát egy dalra és kóstolóra is: a Romungro Gipsy Band asztalánál például cigánylecsót, a palásti asztalnál sóskás rétest, a csallóközinél szerdahelyi fogásokat kóstolhatnak. A 119 filmből álló versenyprogramban 88 külföldi és 31 magyar filmet vetítenek. Idén először rendezték meg a Úton Online Filmfesztivált, amelynek közönségdíjas filmjei és a zsűri válogatása is bekerült az Együttlét programjába. A fesztiválon bemutatják Kocsis Tibor Magyarok a Barcáért című dokumentumfilmjét, amely a katalán sztárcsapat történetében jelentős szerepet betöltött magyar futballisták pályafutását eleveníti fel. A zenei program részeként az Occupy Mediawave projektben a zenészek az erőd elhagyatott akusztikus tereit foglalják el rendhagyó koncertjeikkel, a résztvevő muzsikusok a kazamatarendszer eldugott pontjain ad hoc formációkban koncerteznek. Grencsó István együttesével, az utóbbi évek egyik legerőteljesebb improvizatív csapatává összeérett Grencsó Kollektívával a nagy előd, Szabados György előtt tisztelegve korai időszakának legfontosabb darabjait, a legendás Esküvőt, az Adytont és a Fohászt adja elő. Részletes információk a programokról a rendezvény honlapján (mediawavefestival.hu) találhatók. (MTI)
