Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-03 / 78. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 3. Hasznos tanács 11 Az új törvény szabályozza a bérlők és a bérbeadók jogait és kötelességeit Ki fizeti a szerelőt? A bérleti szerződés megszűnik, ha: 1 letelik az ■ idő, a menynyire kötötték 2 a szerződő ■ felek valamelyike felmondja 3 valaki ■ visszalép a szerződéstől 4 megszűnik ■ a bérbeadás tárgya ÖSSZEFOGLALÓ A rövid távú bérbeadásról szóló törvény szabályozza a bérbeadók és a bérlők jogait. Kinek kell megjavítatnia, ha elromlik valami a bérbe adott lakásban, és ki köteles állni az ezzel összefüggő költségeket? A bérbeadó köteles olyan állapotban rendelkezésre bocsátani a bérbe adott ingatlant, hogy azt a rendeltetésének megfelelően lehessen használni. Ha a bérleti szerződésben nem állapodnak meg másképpen, a lakás karbantartásával és az apró javításokkal összefüggő költségeket az állja, aki a meg a 6,64 eurót. Ha a javítás ennél többe kerül, s a bérlő a tulajdonos előzetes beleegyezése nélkül megjavíttatja, a bérbeadó nem köteles ezt utólagjóváhagyni, kifizetni. Ha olyan mértékben megrongálódik a lakás vagy valamelyik berendezése, hogy ott képtelenség tovább lakni, illetve a bérlő nem tudja teljes mértékben érvényesíteni jogait, a bérlőnek erről azonnal tájékoztatnia kell a tulajdonost - például csőtörés volt, beázott a fal stb. Ha a bérbeadó nem távolítja el a hiányosságokat, a bérlő is hívhat szerelőt, s a költségeket hat hónapon belül be kell hajtani a tulajdonoson, utána már nem követelheti. UgyanA nagyobb javításokhoz kell a bérbeadó beleegyezése (Kuchta-fotó) lakást használja, vagyis a bérlő. Azt, hogy mi számít apró javításnak, a 87/1995-ös kormányrendelet és melléklete részletezi. Eszerint például ha csöpög a csap, eldugul a vécé, a lefolyó, lepotyog a vakolat, elromlik a szekrényajtó, ki kell cserélni a villanykörtét, légteleníteni kell a radiátort, elszakad a redőny stb., a bérlő nyugodtan hozzányúlhat, nem kell a tulajdonos engedélyére várni. A kormányrendelet szerint a tűzhelyet, sütőt, mosógépet és egyéb berendezéseket is meg lehet javíttatni, ám általános szabály: a bérlő saját szakállára csak olyasmit vállaljon el, aminek a költsége nem haladja akkor a bérbeadó is jogosan kérheti, hogy a kisebb javításokat a bérlő automatikusan végezze el. Például télen a havat is takarítsa el a ház előtt. Ami az építészeti átalakításokat illeti, a bérlő kizárólag a bérbeadó engedélyével végezheti. Vagyis saját szakállára a bérelt lakásban senki ne újítsa fel a fürdőszobát, vécét, ne cserélje ki az ablakokat stb.! Ha a lakás tulajdonosa úgy dönt, felújítja az ingatlant, abba a bérlőnek is bele kell egyeznie, viszont azt csak nagyon komoly okból utasíthatja el. Ha a tulajdonos felmondja a bérleti szerződést, milyen gyorsan kell elhagyni a lakást? Ha a bérbeadó személy hirtelen bejelenti, szüksége van a lakásra, a bérleti szerződés felmondását érdemes írásban kérni. Az írásos felmondásnak tartalmaznia kell a pontos okot, hogy utólag ne lehessen módosítani, félremagyarázni a dolgot. A felmondási időt a bérleti szerződés szabályozhatja, legalább három hónap szokott lenni, de nem lehet rövidebb egy hónapnál - kivételes, rendkívüli esetekben lehet csak 2 hétre rövidíteni. A felmondási idő egy nappal azután kezdődik, hogy a tulajdonos közölte, távozni kell az ingatlanból. Ha a felmondás oka az, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévő bérlő nem fizeti rendesen a lakbért, ám a védelmi idő lejárta előtt kifizeti tartozását, esetleg írásban megállapodnak a törlesztés módjában, megszűnik a felmondás oka, vagyis a bérlőnek nem kell kiköltöznie. Ha valaki nem akar távozni a bérelt lakásból, a bérleti szerződés felmondását a kézhez vételétől számított 3 hónapon belül megtámadhatja a bíróságon. Ez esetben meg kell várni a bírósági döntést, addig biztosan nem kell kiköltözni az ingatlanból. Milyen gyorsan kell kiüríteni a lakást? A bérlő a saját költségén köteles kiüríteni az ingatlant, s megfelelő állapotban kell átadnia a tulajdonosnak. Ha a bérlő a bérleti szerződés lejárta után legkésőbb 10 napon belül nem hagyja el és nem üríti ki a lakást, a bérbeadó a saját kinnlevőségei biztosítása céljából visszatarthatja a bérlő ingó vagyonát - kivéve azokat a dolgokat, melyekre a végrehajtó is igényt tarthat. Vagyis ha a bérlő tartozik a lakás tulajdonosának, s a megadott időn belül nem költözik el, az ott maradt holmikat a bérbeadó értékesítheti, hogy azokból fedezze az esetleges károkat, (sza) A bérlő felmondhatja a bérleti szerződést, ha: ■ a bérbe vett lakás nem alkalmas a kijelölt célra, és ezt az állapotot nem a j bérlő idézte elő \ • megszűnt a bérlő munkaviszonya, “'"l szolgálati ideje, állami alkalmazotti S státusza [ ■ a bérlő jogosulttá vált szociális lakásra j ■ a bérleti szerződésbe foglaltak egyéb ! lehetséges felmondási okot ...................................................................................:: ............. i A tulajdonos felmondhatja a bérleti szerződést, ha: ■ a bérlő vagy a vele együtt élő személy, illetve olyasvalaki, aki a bérlő engedélyével a lakásban tartózkodik, | az előzetes írásbeli figyelmeztetés ellenére a lakást vagy annak berendezését, a lakóház közös részét megrongálja, vagy más módon sérti a jó erkölcsöt, illetve annak a háznak a belső házirendjét, melyben a | lakás található ■ a bérlő két hónapra visszamenőleg nem fizette ki rendesen és időben a bérleti díjat ■ a bérlő a bérbeadó személy írásos felszólítására sem egészítette ki a kauciót az eredetileg megállapodott ! összegre ■ a bérlő nem rendeltetésszerűen használja az ingatlant ■ a bérleti szerződésbe foglaltak egyéb lehetséges felmondási okot BEJELENTKEZES AZ ADÓHIVATALBA ♦ Aki ingatlant ad bérbe, a bérbeadástól számított 30 napon belül jelentkeznie kell az adóhivatalban és bérbeadóként regisztráltatnia kell magát. Az is köteles regisztráltatnia magát, aki az ingatlannak csak egy részét - például egy szobát - ad ki, vagy aki bérelt ingatlant ad bérbe további albérlő(k)nek. ♦ Akit az adóhatóság már korábban adóalanyként regisztrált, annak elég csak tájékoztatnia a hivatalt arról, hogy bérbe ad valamilyen ingatlant - a telkeket kivéve. ♦ A bejelentkezést az állandó lakhely szerint illetékes adóhivatalban kell megtenni, a pénzügyminisztérium által jóváhagyott formanyomtatványon. A nem vállalkozó magánszemélyeknek elég mellékelniük a bérleti szerződést. + Elektronikus úton is regisztráltathatja magát a www.financnasprava.sk honlapon. ♦ Az adóhivatal kérheti az adatok helyesbítését vagy kiegészítését. ♦ Aki nem tesz eleget időben vagy egyáltalán az adóhatóság felszólításának, a hivatal a regisztrációt elutasító határozatot ad ki, ami ellen nem lehet fellebbezni. ♦ Aki nem regisztráltatja magát az adóhivatalban, s erre valamilyen módon az adóhivatal rájön, azt felszólítja kötelessége azonnali teljesítésére, azaz hogy regisztráltassa magát. Aki nem akar együttműködni, nem teljesíti kötelességeit, a bérbeadásból származó jövedelméből nem adózik stb., eljárást indíthatnak ellene, s akár 20 ezer eu- rós bírságot is kiszabhatnak. ♦ Az adóhivatal a bejegyzett bérbeadónak azonosító számot ad, a regisztrációról egy bizonylatot állít ki. + Ha módosulnak a bejegyzéskor megadott adatok, tények (pl. változik a vezetéknév, titulus, lakcím), esetleg megszűnik az adófizetési kötelezettség, azt az adóhivatalnak attól a hónaptól számított 30 napon belül kell jelenteni, amelyikben az adatok megváltoztak. ♦ Ha olyan esemény következik be, mely maga után vonja a regisztráció megszüntetését (valamilyen okból nem tudja vagy nem akarja tovább bérbe adni az ingatlant), 30 napon belül kell tájékoztatni az adóhivatalt. Az adóhatóság írásban értesíti a bérbeadót, ha megszüntette regisztrációját. A határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül vissza kell adni az adóhatóságnak a regisztrációról szóló bizonylatot, (sza) 4 A Varga házaspár osztatlan közös tulajdonát képezi egy lakás, melyben már csak Júlia lányuk lakik. ■ Júlia nem fizet lakbért vagy valamilyen bérleti díjat a szüleinek, bérleti szerződést sem kötöttek vele. Ilyen esetben is fel kell venni a kapcsolatot az adóhivatallal? Ha nem létezik bérleti szerződés a szülők és az utód között, nem beszélhetünk bérleti viszonyról, és a szülőknek nem kell az adóhivatalt értesíteniük arról, hogy ily módon segítik a lányukat. 5 A Molnár házaspárnak van egy családi háza, de már elköltöztek onnan, s noha papíron még az ő tulaj- ■ donukban van, átengedték Péter fiuknak, aki a ház egy részét bérbe adja. Kinek kell regisztráltatnia magát az adóhivatalban? Mindig annak kell felvennie a kapcsolatot az adóhatósággal, aki valamit bérbe ad. A szülők nem kötöttek senkivel bérleti szerződést, a fiukkal sem. A ház egy részét Péter adja bérbe, neki van ebből haszna, adóznia is neki kell. 6 István bérbe adja a lakását, amiből évente legalább 6000 euró jövedelme van, így be kell jelentkeznie az ■ adóhivatalban. A regisztrációs nyomtatványhoz kell a bérleti szerződés is? Ha nem vállalkozó, akkor is ki kell töltenie a bejelentkezési űrlap mellékleteit? Az ingatlant bérbeadó természetes személy a kötelező adóhivatali regisztrációhoz szükséges űrlaphoz mellékeli az eredeti bérleti szerződést is. Miután az adóhivatal ellenőrizte az adatokat, a szerződést visszaadja. A nem vállalkozó természetes személyek a regisztrációs jelentkezési lapon csak az adózással kapcsolatos alapvető adatokat és a nyilatkozatot töltik ki, az űrlap mellékleteit nem. (sza, p-a)
