Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-26 / 96. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 26. Közélet 3 Ahhoz, hogy az unió 28 tagállama bármiben közös nevezőre juthasson, bonyolult intézményrendszert kellett kiépíteni EP-választás: 28 ország, 28 nézet, 28 érdek Pozsony. Nem egész egy hónap múlva lesznek az európai parlamenti vá­lasztások, Szlovákia is­mét 13 képviselőt küld­het Brüsszelbe. Az eddigi választásokat az ala­csony részvétel jellemez­te Szlovákiában. Csak kevesen érdeklődnek az európai események iránt, holott Brüsszelben gyakran döntenek olyan jogszabályokról, melyek a hétköznapjainkat is be­folyásolják. Tudják, mi­lyen intézmények alkot­ják az Európai Uniót? DEMECS PÉTER EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2014 FRANCIAORSZÁG ÍRORSZÁG 18 ! ! 21 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 18 SVÉDORSZÁG CSEHORSZÁG FINNORSZÁG ÉSZTORSZÁG >|21 PORTUGÁLIA J* 21118 SPANYOLORSZÁG 18 Talán az egyik leggyakoribb kritika, amelyet az Európai Unióval kapcsolatban hallani, hogy túl bürokratikus, az egész rendszer működtetése renge­teg pénzbe kerül, és a döntés- hozási folyamat túl lassú. Igen, részben igaza van annak, aki ezen a véleményen van. Csak ritkán volt példa arra, hogy egy jogszabályról Brüsszelben két évnél rövidebb idő alatt dön­töttek. Másrészt viszont tuda­tosítani kell, hogy az EU 28 tagállamból áll, 28 különböző ország érdekeit és nézeteit kell összhangba hozni ahhoz, hogy valamilyen konkrét döntés szü­lessen. Ezért ha bürokráciáról vagy az elhúzódó döntéshozás­ról beszélünk, arról sem szabad megfeledkezni, hogy például az Európai Parlamentben (EP) jelenleg 766 képviselő szavaz­hat, mondhat véleményt, s míg ennyi képviselő megegyezik valamin, az eltart egy ideig. A Európai Uniót három in­AVÁLASZTÁS NAPJA 23-24 MÁJUS [21 s s% UTVAN1A X n 'S s% 21 LENGYELORSZÁG X 51 'S 5“ä 21 » 13|21 'S 5% : MAGYARORSZÁG j » >118 ; VSU 123 \ 'S 5% BULGÁRIA 18 'S Kötelező szavazás Választási küszöb Minden tagállamban a 18. életévüket betöltő állampolgárok szavazhatnak, . kivéve Ausztriát, ahol 16 év a korhatár. V 1! «Sn, y X 17'21 OLASZORSZÁG MÁLTA ■ /1 f \ ■ NINCS X 73 j 25 X oj 18 í %}' # CIPRUS S 4% NINCS i, 6J25 i >/ 1,8% 'vr~5. SZLOVÉNIA HORVÁTORSZÁG j # AUSZTRIA # GÖRÖGORSZÁG _ EURÓPAI T SSfow-, PARI AMENT X 8118 X i 1 j 18 X 18(18 X 21)25 NINCS <SS% ■ 'S 4% \ v 'S i% »Fonás: Európai parlament sajtóosztálya egyetlen olyan európai intéz­mény, amelynek képviselőit közvetlen az állampolgárok vá­lasztják meg, ötéves megbíza­tási időszakra. A világon a má­sodik legnagyobb demokrati­kus választási rendszere épp az EU-nak van, hiszen a voksolá­son több mint 400 millió ember vesz részt. A Lisszaboni Szer­ződés aláírása után ráadásul a parlament idén először fog tézmény mozgatja: a paria-. dönteni arról, ki kerül az EU ment csak az egyik, a rendszer végrehajtó és ellenőrző képvi­ugyanis az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa nél­kül aligha lenne működőképes. Az Európai Parlament Nem árt tudni, hogy az EP az seleti szervének, az Európai Bi­zottságnak az élére. Horvátország 2013-as csat­lakozása után a képviselők száma 766-ra nőtt, a májusi vá­lasztás után viszont csak 751 képviselője lesz a parlament­Brüsszeltől Strasbourgig Bár Brüsszelt emlegetik az Európai Unió fővárosaként, a végső szavazások jelentős része Strasbourgban történik. A bizottsági munkák Brüsszelben folynak, itt tartják a politikai csoportok üléseit is. Az EP havonta csak 4 napot tölt Strasbourgban, ekkor vannak a végső plenáris szavazások. A többi plenáris ülést Brüsszelben tartják. nek. Azt, hogy mennyi képvise­lőt küldhet egy ország az EP-be, a lakosság száma határozza meg, viszont egyetlen ország­nak sem lehet hatnál kevesebb és 96-nál több képviselője. A parlamentnek rendkívül fontos szerepe van a jogalko­tásban, hiszen például a kör­nyezetvédelemmel, a közleke­déssel, a fogyasztóvédelem­mel, a mezőgazdasággal kap­csolatos európai jogszabályok csak és kizárólag a parlament beleegyezésével léphetnek ha­tályba. A képviselőknek ugyanakkor beleszólásuk van az EU gazdál­kodásába és pénzügyeibe is, hi­szen hosszú távú, hétéves idő­szakra szóló költségvetés-ter­vezetről is döntenek. A parla­mentnek viszont nincs törvény- alkotás) joga, mivel ez az Euró­pai Bizottság hatáskörébe tar­tozik - s ez az egyik legfonto­sabb különbség a nemzeti és az európai törvényhozás között. Az Európai Bizottság Az EU végrehajtó szerve, amely a jogalkotásért felelős, pontosabban egyfajta jogalko­tás-kezdeményező hatásköre van. Tehát csak a Bizottság fo­galmazhat meg jogszabályo­kat, s terjesztheti elő ezeket. A parlament is felkérheti a bi­zottságot bizonyos jogszabá­lyok kidolgozására. A Bizottság készíti el az EU költségvetésé­nek a tervezetét, felelős annak végrehajtásáért, például fel­ügyeli az uniós programokat és pénzalapokat. A Bizottságot az európai integráció moteljának is tekintik. A jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagor­szága van az uniónak, minden tagállam egy biztost küld a tes­tületbe. A Bizottság munkáját 30 000 fős adminisztratív csa­pat segíti. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, ezen belül ő a felelős az uniós politikáért. Ehhez külön szak­tárcát kap legfeljebb 6 fős ka­binettel. A Bizottság tagjai függetle­nek a tagállamoktól. Nem ve­hetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasítá­sait, az EU összes állampolgá­rának az érdekeit kell képvi­selniük. Az Európai Unió Tanácsa A parlament mellett az uniós törvényhozás másik felét jelen­ti - mindkét intézmény együtt dönt a Bizottság által előter­jesztett jogszabályokról. A Ta­nácsnak minden tagállamból egy miniszter a tagja, de az összetétel szakterületenként változik. Jogilag ugyanis a Ta­nács egy önálló szerv, de gya­korlatilag több különböző ta­nácsra van osztva, mindegyik­nek saját működési területe van és a tagországok megfelelő miniszterei vesznek részt a munkájában. Jelenleg 9 testület működik, a legfontosabb talán az általá­nos ügyek és külső kapcsolatok tanácsa (GAERC), az általában havonta egyszer megtartott ülésén a tagállamok külügymi­niszterei vesznek részt. A gaz­dasági és pénzügyek tanácsa (ECOFIN) pedig a gazdasági és pénzügyminiszterekből áll. A parlamentben a képvise­lők képviselőcsoportokban üléseznek, amelyekbe politi­kai - és nem nemzeti - hova­tartozásuk alapján tömörül­nek. Az EP-ben 7 csoport van. Egy képviselőcsoport létreho­zásához legalább 25 képviselő szükséges, akiknek a tagálla­mok legalább egynegyedét kell képviselniük. Európai Néppárt (ÉPP) Jobbközép politikai párt. Ke­reszténydemokrata pártok ala­pították 1976-ban. Az ÉPP je­lenleg a legnagyobb európai párt, a parlamentben 275 kép­viselővel rendelkezik. Szocialisták (S&D) A Szocialisták és Demokra­ták Progresszív Szövetsége az unió szocialista és baloldali pártjainak képviselőit tömöríti. A frakció 1953 óta létezik. Je­lenlegi nevét 2009 júniusában vette fel. Az 1999-es választá­sokig volt a parlament legna­gyobb tömörülése. Liberálisok (ALDE) A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képvise­lőcsoport 85 taggal a harmadik legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, azonban mére­te jelentősen eltér az első két nagy frakciótól, ennek követ­keztében nem tud komoly befo­lyást gyakorolni az európai po­litikára. Zöldek (Greens/EFA) A Zöldek/Európai Szabad Szövetség a parlament egyik csoportja. A 2009-es európai parlamenti választásokon 58 helyet szereztek az EP-ben. Konzervatívok (ECR) Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport­nak a parlamentben 56 képvi­selője van jelenleg. Baloldaliak (GUE/NGL) Az Egységes Európai Balol­dalnak és az Északi Zöld Balol­dalnak 35 kommunista, balolda­li és szocialista képviselője van. Demokraták (EFD) A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport a leg­kisebb csoport az Európai Par­lamentben 33 képviselővel, en­nél csak a függeden képviselők száma kevesebb (22). (dp) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK SZÉKHELYE fiz Európai Bizottság központja a belga fővárosban, Brüsszelben fiz EP épületei Brüsszelben (balra) és Strasbourgban (jobbra) Az Európai Unió Tanácsának brüsszeli épülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents