Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-25 / 95. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 25. Közélet 3 A kisebbségi bizottság magyar tagjai tavaly felfüggesztették az együttműködést a kormányhivatallal, a jelentés előkészítésében sem vettek részt Kisebbségi jelentés: így látja a kormány A jelentés említést tesz a peredi népszavazás eredményének elutasításról, ám nem ítéli el (Somogyi Tibor felvétele) Mi bajuk a kisebbségeknek a közoktatási törvénnyel? Miért tüntettek tavaly több százan a parlament előtt? Miért mondott le tavaly a kisebbségi kormánybiztos? Mit szóltak a magyarok ahhoz, hogy a kisebbségi bizottságban tavaly ötről egyre csökkentették szavazati jogukat? A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogállásáról szóló kormányjelentésből a fenti kérdések közül egyikre sem kapunk választ. VERES ISTVÁN A nemrég tárcaközi egyeztetésbe utalt jelentés egyik fő baja, hogy csak ténymegállapításokat tartalmaz, véli Petőcz Kálmán, a kormány emberi jogi és kisebbségi tanácsának tagja, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke. „Nagy része olyan adatokból áll, amelyeket máshol is megtalálhatunk, illetve benne vannak más, korábbi jelentésekben. Nem találom benne a hozzáadott értéket” - mondta lapunk kérdésére Petőcz. Puszta megállapítások A jelentés az utóbbi időszak legfontosabb kisebbségvédelmi intézkedésének az anti- diszkriminációs törvény elfogadását említi. Petőcz szerint ez kevés. „Egy ilyen jelentéstől azt várnám, hogy nemcsak konstatál, hanem leírja, mit tesz vagy mit tenne a kormány ennek gyakorlati megvalósítáÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány e heti ülésén elfogadott, a külföldiek földvásárlását nehezítő törvénytervezetbe az utolsó pillanatban egy olyan elemet is beemeltek, amely jelentős változás az eredeti javaslathoz képest. Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter szerint a jogszabály várhatóan június elsejei hatályba lépését követően Szlovákiában csak az a magánszemély vásárolhat termőföldet, akinek legalább tíz éve itt van az állandó lakóhelye, a jogi személyeknél a földvásárlást legalább tízéves regisztrációhoz kötik. Előnyben a hazaiak Ha a jogszabályra a parlament is rábólint, a termőföldek adásvételénél azok a gazdák élveznek majd előnyt, akik legalább három éve vállalkoznak a mezőgazdaságban. Feltételként szabják meg azt is, hogy a földvásárlásnál elővételi joguk lesz azoknak a sáért, gondolok itt arra, hogy például milyen modelleket kínál fel az önkormányzatoknak vagy a magánszférának, hogy a nemzetiségi alapú megkü- lönbözetést csökkentse” - fejtette ki Petőcz. A jelentés bevezetőjében egyébként megemlíti, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatalának egyik feladata a jelentéssel éppen ez lenne. „Nyomon követi, elemzi és kiértékeli a kisebbségi jogok betartását” - mutat rá a szöveg. Ajelentés a kisebbségeket érintő tavalyi törvénymódosítások közt említi a közoktatási törvény módosítását, amelynek egyik következménye, hogy minimális osztálylétszámokat határoznak meg az iskolákban, így azok az iskolák, gazdáknak, szövetkezeteknek, mezőgazdasági cégeknek, akik, illetve amelyek azon településen vállalkoznak, amelynek kataszterébe az eladásra kiszemelt földek tartoznak. Ha ezek nem mutatnának érdeklődést a földek iránt, a második körben a szomszédos településeken amelyekben kisebb létszámú gyereket íratnak, nem nyithatnak osztályokat. Az intézkedés sok kisiskola létét veszélyezteti, ezért tavaly ősszel a Szlovákiai Magyarok Kerékasztala, a Híd és az MKP tüntetést tartottak Pozsonyban, a parlament előtt, amelyen szimbolikusan eltemették a kisiskolákat. A jelentés mindezek ellenére sem a tiltakozásokról nem tesz említést, sem arról, milyen hatással lehet az említett törvénymódosítás a kisebbségi iskolarendszerre. Civilek és joghézagok kizárva A kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törgazdálkodókat részesítenék előnyben, a harmadikban pedig a szlovákiaiakat. Csak ha ők sem igényelnék a földeket, akkor jöhetnének szóba a többiek. Mindez nem vonatkozik a kertekre, azon mező- gazdasági földekre, amelyek a települések belterületén találhatók, és azokra sem, amevény nincs összhangban - a vasúttársaság egyebek mellett ezért nem hajlandó eleget tenni azoknak a kéréseknek, amelyek a magyar vasúti helynévtáblák elhelyezését követelik. A szükséges törvénymódosítás javaslatát a Híd tavaly benyújtotta a parlamentbe, a kormányzó Smer viszont nem támogatta, ezért lemondatták A. Nagy László kisebbségi kormány- biztost. A jelentés ugyan megemlíti A. Nagy távozását (mint Írják: saját kérésére mentették fel hivatalából), azt viszont nem, hogy egy kisebbségi jogokkal kapcsolatos probléma miatt távozott. A joghézag ugyanakkor feszültséget okoz a társadalomban - ezt jelzik a civil táblaállító akciók, amelyekből tavaly jó néhány eset volt (például Ekelen). Az aktuálpolitikai eseményeket a kisebbségek helyzetéről szóló jelentés nem hagyhatja figyelmen kívül, véli Petőcz. ,Azért született annak idején egy ilyen feladat, hogy a jelentés valós képet adjon a szlovákiai kisebbségek helyzetéről” - magyarázta. Azt is hiányolja, hogy a jelentés nem értékeli a kisebbségi miniszterelnök-helyettes posztjának megszüntetése óta eltelt kétéves időszakot, amelyben a kisebbségi kormánybiztos vette át a jogkörök egy részét. A jelentés ajánlásokat sem tesz az egyes állami szerveknek a kisebbségijogokkal kapcsolatban. Hiányzó magyar vélemény Ajelentés a legnagyobb szlovákiai nemzetiség szakértői nélkül készült. Ennek két fő oka van: a kormánybiztos hivatalában nem dolgozik magyar kisebbségi.szakértő, a kisebbségi bizottság öt magyar tagja pedig tüntetőleg nem vesz részt hasonló munkában. A nemrég tárcaközi egyeztetésbe utalt jelentésen látszik, hogy a kormány szempontjai és igényei szerint készült, véli Petőcz Kálmán. Nincsenek benne ajánlások, csak ténymegállapítások. „Talán az lenne a korrekt, ha megmondanák, hogy ez csak a kormány álláspontját tükrözi, mert úgy tesznek, mintha a kisebbségeket bevonták volna a munkába, de ez nem igaz” - szögezte le Petőcz. A bizottság öt magyar tagja azóta nem működik együtt a kormányhivatallal, mióta szavazati jogukat egyre csökkentették, így a testületben a majd félmilliós magyar kisebbség küldöttei ugyanakkora súllyal rendelkeznek, mint a néhány száz fős szerb vagy az alig nagyobb orosz vagy morva kisebbség küldöttei. Nyilvánvaló, hogy a jelentés rossz, de nehéz megítélni, helyes-e a magyar bizottság hozzáállása. „Egyrészt kifejezésre juttatják, hogy nem hajlandók ilyen játékszabályok szerint játszani, másrészt, ha senki nem szól hozzá, akkor az olyan, mintha egyetértenénk vele. Ez elég faramuci helyzet” - véle- kedikPetőcz. Újabb találgatások Róbert Bezák nem találkozik Ferenc pápával Pozsony. Tegnap ismét felröppent a hír, mely szerint Ferenc pápa hamarosan audiencián fogadja Róbert Bezák leváltott nagyszombati érseket. Osztrák aktivisták a pozsonyi nunciatúrán 3500, Bezákot támogató aláírást akartak átadni a Vatikán nagykövetének, ám nem fogadták őket. Az aktivisták szerint júniusban beszélget el a pápa a volt érsekkel. Értesüléseink szerint a hír légből kapott, Bezák lapunknak azt mondta: a mai napig semmilyen információt sem kapott a Szentszéktől, s nem úgy fest, hogy a közeljövőben fogadja őt a szentatya. Áz osztrák aktivisták - akikkel Bezák nem tartja a kapcsolatot -, már korábban is azt állították, hogy „heteken belül” létrejön a találkozó, ám végül az a hír sem bizonyult igaznak. Másfél hónappal ezelőtt Miroslav Vlk nyugalmazott prágai érsek is úgy nyilatkozott: ha Bezák vezekelni fog, Ferenc pápa fogadja őt. (MSz,vm) Simon Zsolt (Híd) szerint az intézkedések hatására csökkenhet a termőföld értéke, nehezebb lesz az értékesítés Korlátozza a kormány a földvásárlást, a bérlést nem SÉP Nehezebb lesz eladni a termőföldet (Vladimír Šimíček felvétel) lyek 2 ezer négyzetméternél kisebbek. Hirdetni kell Szigorúbb szabályokat vezetnek be az eladással kapcsolatos tájékoztatásban is. Aki 2 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű termőföldet kíván majd eladni, annak ezt legalább 15 napra közzé kell tennie a földművelésügyi tárca honlapján. Ha 10 ezer négyzetméternél kisebb földet kínál eladásra, ezt az adott település és a szomszédos települések hivatalos tájékoztató tábláin is közzé kell tennie. A 10 ezer négyzetméternél nagyobb földek eladását ráadásul még legalább egy helyi lapban is meg kell hirdetnie. A földművelés- ügyi tárca így újabb adminisztratív és anyagi terheket ró mindazokra, akik szeretnének megválni a földjeiktől. Vásárlás helyett bérlet ,A kormány korlátozza a külföldiek földvásárlását, amit helyesnek tartok, ám a parlament elé kerülő törvény- tervezet mindössze néhány, földszerzésre feljogosított személyt részesít előnyben, 1,5-2 millió tulajdonost pedig korlátoz azzal, hogy megszabja, kinek adhatják el a földjüket” - nyilatkozta Simon Zsolt, a Híd parlamenti képviselője, volt földművelés- ügyi miniszter, aki szerint a javaslat a föld értékének csökkenését és a tulajdonjog elértéktelenedését idézi elő. Az e héten elfogadott javaslatot Simon szerint a kormány által korábban életbe léptetett változások tükrében kell értelmezni, amikor is tavaly teret engedtek a föld 25 évre szóló bérbe adásának. A külföldi és a hazai érdeklődők vállalkozás céljából nem vásárolhatnak földet, csak bérbe vehetnek 25 évre. Ez az időtartam aztán automatikusan 50 évre hosszabbodik meg. ,A 25 vagy 50 évre szóló földbérlet pedig szinte egyenértékű a birtoklással” - vallja Simon, (mi, TASR)