Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-23 / 93. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 23. Vélemény És háttér 7 A tagállamok mindenütt igyekeznek védeni a helyi gazdákat, mezőgazdasági vállalkozókat Az uniós ugaron A napokon belül lejáró földvásárlási moratórium és a mai kormányülésre ezzel kapcsolatban benyújtott törvényjavaslat újra rávüágít az Európai Unió egyik legnagyobb gyengéjére. MOLNÁR IVÁN A 28 tagállamból álló gazdasági és politikai unió hangzatos elvekre épül, amelyek - legalábbis az uniós propaganda szerint - biztosítják a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Valójában azonban csak arra jók, hogy a nagyobb és szemfülesebb államok kíméletlenül érvényesíthessék nemzeti érdekeiket, mindent megtéve azért, hogy míg ők a maximumot hozzák ki a szabad piac adta előnyökből, mások elé áthághatatlan akadályokat gördítsenek. Az uniós elvek szerint az Európai Unió bármely polgára vásárolhat termőföldet az EU bármely tagországában. A tíz évvel ezelőtti csatlakozásunkkor azonban az uniós csúcsfejek is elismerték, hogy az új tagországok esetében ennek az elvnek az érvényesítése súlyos problémákat okozna, hiszen régiónkban a földárak jóval alacsonyabbak az európai átlagnál, így a külföldi vásárlók felverték volna az árakat, és a földbérleti díjak is elviselhetetlen mértékben nőttek volna. Ezért tették lehetővé az új tagországok számára, hogy az uniós csatlakozást követően 7+3 évre korlátozzák a külföldi állampolgárok földvásárlását. A moratórium e hónap végén lejár, így az összes érintett ország olyan törvénymódosításokon dolgozik, amelyekbe az EU nem köthet bele, ám valamilyen szinten továbbra is korlátoznák a külföldiek földvásárlását. Példa van elég, hiszen a nyugateurópai országok is mindent megtesznek azért, hogy a saját termőföldjeiktől távol tartsák az idegeneket. Ezt általában egy újabb hangzatos elvvel próbálják elfogadtatni, olyan szabályozást vezetve be, amely a helyi gazdákat, mezőgazdasági A kormány elé tetjesz- tett törvénytervezet alapfilozófiája, hogy földet csak az vegyen, aki megműveli. vállalkozókat védi a spekulánsoktól, spekulánsnak ldáltva ki mindenkit, aki befektetési céllal szeretne földet vásárolni. A földvásárlás során így azok élveznek előnyt, akik a földön gazdálkodni fognak. A külföldieket azonban ezzel sem lehet kizárni a szlovákiai földpiacról, mint ahogy a földvásárlási moratórium adta kiskapukat kihasználva a külföldiek már eddig is mintegy 100 ezer hektárnyi földre tettek szert Szlovákiában. Az egész így csak arra jó, hogy azok életét keserítsék meg, akik befektetésként tekintenek a földvásárlásra. A kormányülésre beterjesztett tervezet alapfilozófiája, hogy földet csak az vegyen, aki megműveli. Ha ezt az alapszabályt következetesen végigvinnénk, akkor autót csak az vásárolhatna, aki vezeti is, lakást az vehetne, aki abban szeretne lakni, aranygyűrűt pedig csak akkor vehetnénk, ha naponta felhúznánk az ujjúnkra. Hogy ez a józan ésszel és a szabad piac szabályaival is ellentétes? Természetesen, de csak annyira, mint az agrárágazatban bevezetett értelmetlen szabályok. Persze, aki hozzászokott az uniós logikához, semmin se lepődik meg. Lesz ez még rosszabb is.- Van egy jó ügyvédje, vele kötötték a legtöbb zsebszerződést! (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Kétnyelvű reklám VERES ISTVÁN Még utóbb oda jutunk, hogy feltételként szabják a kisebbségi kulturális támogatásra pályázónak, hogy államnyelven is reklámozza magát, pontosabban az akcióját vagy művét, amelyet a kormányhivatal anyagi támogatásával „állított elő”. Az államnyelv helyzetéről szóló jelentés felpanaszolja, hogy bizony délen, ahol jobbára magyarul beszélnek, nemegyszer olyan plakátokat találni, amelyeken csak magyarul reklámozzák a programokat, méghozzá olyan pr- gramokat, amelyek megvalósításához az állam is anyagi segítséget nyújtott. Éppen ezért tessenek már feltételként megszabni a támogatás kiosztásánál, hogy szlovákul is írják ki, mikor lesz a rárós- mulyadi pogácsafesztivál, ahol sztárvendég a Bikini. A kulturális tárca nem árulja el, konkrétan milyen eseteken kapta fel a vizet, a kormányhivatal meg azt mondja: elképzelhető, hogy feltételként szabják meg Elena Kačalová nyelvrendőr néni javaslatát, aki Maďaričnál az államnyelvi főosztályt vezeti (jóformán Antonín Zápotocký elvtárs ideje óta). Mit hozhat mindez? A szlovákok majd örülnek, hogy végre nem kell gondolkodniuk, ugyanis ki lesz írva, hogy Festival pagáčov v obci Mula: hviezdny hosť: Dvojdielne plavky (HU), a magyarok meg szencségelnek, mert megint összefogtak ellenük vagy mi. Közben talán kevesen sejtik, hogy ismét egy nem létező problémáról folyik a vita. Először is tételezzük fel, hogy a hazai magyar kultúrszervezők nem hülyék. Ha ez így van, igyekeznek minél több embert elcsalogatni a rendezvényeikre. Vagyis ha olyan akciót szerveznek, amelyen a magyarul nem beszélők is jól szórakozhatnak, nyilván kiírják szlovákul is, mert ha nem, magukkal tolnak ki. Ha meg a Sári bíró jön, vagy ne adj isten a Kárpátia, akkor vajon mi a jóistennek imák ki szlovákul, mikor úgyse érdekli a szlovákokat? Vagyis az egészet szépen rá kéne bízni a gyakorlatra. Ezt üzenjük az államnyelvőröknek. A kultúr- szervezőknek pedig azt, hogy ha tehetik, ha kisebb betűkkel is, de a plakátokra szlovákul is írják rá, mi lesz jövő pénteken a kultúrházban. Nem azért, hogy a nyelvrendőr nénik megnyugodjanak, hanem mert a-cél egy korrekt, kétnyelvű kommunikáció meghonosítása. Hogy ne az legyen a természetes Pozsonytól Nagykaposig, hogy egyesek félelemből csak szlovákul írják ki, mások meg truccból csak magyarul, hanem úgy, hogy mindenki megértse. KOMMENTÁR Ha Harabin, akkor a Smer MARIÁN LEŠKO Megalapozott a gyanú, hogy Ivan Gašparovič elnöki jogköreinek gyakorlását a megbízatása horizontján túlra is ki akarja terjeszteni, mégpedig Štefan Harabin érdekeit kiszolgálva. Hiszen egyszer már megtette ezt: megkérdőjelezhető módon funkciójához segítette a Legfelsőbb Bíróság elnökét. 2009. május 22-én a Bírói Tanács megválasztotta Harabint, Gašparovič pedig tüstént másnap ki is nevezte. Ennek a hihetetlen gyorsaságnak hihetetlenül egyszerű magyarázata volt - meg akarta akadályozni, hogy az Alkotmánybíróság esetleg semmisnek mondja ki a főbíróválasztást, úgy, mint 2003-ban. A Bírói Tanács 2003-ban is Harabint választotta meg, és a sikeréhez saját maga is tevékenyen hozzájárult. A Bírói Tanács szavazásra jogosult tagjaként a hiányzó tizedik voksot Harabin adta le - saját magára. Ellenfele beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, azt kérve, semmisítse meg az eredményt, hiszen azzal, hogy az egyik jelölt saját magára szavazhatott, sérültek az esélyegyenlőség versenyszabályai. Hogy ez még egyszer ne ismétlődhessen meg, 2009-ben Gašparovič villámgyorsan kinevezte Harabint - köztudott volt ugyanis, hogy akkori ellenfele is az Alkotmánybírósághoz akart fordulni. A fő érv pedig az volt, hogy az Alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökévé csak a bíróság tagját választhatják meg, Harabin viszont akkor szüneteltette a poszt betöltését, mert igazságügyi miniszter volt. Gašparovič 2009-ben, biztos ami biztos alapon járt el: inkább érvényesüljenek Harabin érdekei, mint ne adj isten, az alkotmány szelleme. Ha ezt most megismétli, úgy vonul majd ki a politikából, mint aki kétszer is funkcióba segítette azt az embert, aki a legtöbbet árt a szlovák igazságszolgáltatásnak. A Smer képviselői pártelnökük kijelentéseinek szellemében nyilatkoznak a főbíró megválasztásával kapcsolatban. Né- hányuk egyetért Robert Fico kijelentésével, hogy Harabin megosztja a bírói társadalmat, ezért már nem kellene pályáznia. A többiek pedig egyetértenek Robert Fico kijelentésével, hogy „a bírói hatalom belső ügye, hogyan válassza meg vezetőit”. Mindenesetre alapjaiban hamis és képmutató az a magatartásuk, hogy a Smernek ugyan semmi köze nem lesz ahhoz, hogy ki lesz a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A Bírói Tanácsnak 18 tagja van - Harabin most nem szavazhat magára az Alkotmánybíróság 2003-as döntése nyomán. Megválasztásához 10 szavazatra van szüksége a 17-ből. 2012-ben a megüresedő helyekre a Harabin által javasolt jelöltek közül csak négyen lettek beválasztva a Bírói Tanácsba. További kilenc jelöltet a Smer választott ki - hármat a kormány, hármat a smeres többségű parlament. A fennmaradó három jelöltet Gašparovič választotta ki - aki saját szavai szerint a Smer tagjának érzi magát. Világos, hogy a Smer kilenc jelöltjének támogatása nélkül Hrabin nem tud tíz szavazatot szerezni. Nem az a lényeges, hogy mit mind Fico Harabinról, hanem az, hogy hogyan szavaznak majd a Bírói Tanácsban a Smer jelöltjei. Ha újraválasztják a jelenlegi elnököt, az igazságszolgáltatás további harabinizálódásáért Ficót terheli majd a felelősség. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Engedély kell a kínai lagzihoz A kínai korrupcióellenes kampány részeként a hivatalnokoknak engedélyt kell kérniük esküvők vagy temetések megrendezésére - jelent meg egy kínai jogi szaklapban. Tíz nappal a nagyobb családi összejövetelek, esküvők, születésnapok, temetések előtt az eseményt be kell jelenteni a helyi korrupcióellenes hivatalnál. Az állami dolgozóknak emellett nyilatkozniuk kell, a rendezvényre mennyi pénzt kívánnak költeni, és évente írásos jelentést kell adniuk arról, hogy mennyit áldoztak ilyen összejövetelekre. A szabályok mindenkire vonatkoznak: hivatalnoki hierarchia legalsóbb, falusi vezetői szintjétől a legfelsőbb tartományi vezetőkig. A 2012 végén hirdetett országos korrupcióellenes kampány része a hivatali takarékosság, a közpénzekkel való visszaélések megtorlása, munkahelyi bankettek és fogadások visszafogása. Korrupció és hivatali visszaélés miatt több mint 180 ezer főt büntettek meg tavaly, indokolatlan költekezésen pedig több mint 20 ezer főt kaptak rajta Kínában. (MTI)
