Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-16 / 89. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 16. Közélet 3 Mária Jedličková: Ha a pályázók betartják az érvényes előírásokat, nincs okunk módosítani az értékelő bizottságok javaslatait Marad az egy kisebbség - egy szavazat elv Mária Jedličková (Somogyi Tibor felvétele Tavaly nyári kinevezése óta többször kértünk tőle interjút, de nem kaptunk lehetőséget. Most írásban feltett kérdéseinkre írásban válaszolt, a kiegészítő kérdéseket azonban figyelmen kívül hagyta. Mária Jedličková megbízott kisebbségi kormánybiztossal leveleztünk. LAJOS P. JÁNOS A nemzeti kisebbségek szervezeteinek évek óta komoly problémát okoz, hogy megkésve kapják programjaikra a támogatást. Idén eddig úgy tűnik, hogy sikerült felgyorsítani az ügyintézést. Milyen intézkedéseknek köszönhető a támogatási program gyors lebonyolítása? Mivel az elmúlt években a folyamat általában késett, és a nemzeti kisebbségek képviselői ismételten panaszkodtak arra, a támogatás későn érkezik, a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságával is megvitatva, elhatároztuk, hogy a dotációs program prioritást élvez a kisebbségi kormánybiztos hivatalának munkájában. A vonatkozó törvényeknek megfelelően felgyorsítottuk és rugalmasabbá tettük a folyamatot. Többet kommunikálunk a pályázókkal és betartjuk a határidőket. Március végén megkezdtük a támogatások folyósítását. Tudja garantálni, hogy a kisebbségek képviselőivel közösen létrehozott értékelő bizottságok döntéseit nem módosítják, vagy pedig élni akar módosítási jogával? A beérkezett pályázatokat 15 bizottság értékelte - 2 a magyar, 12 a többi kisebbség projektjeit és egy a multikulturális projekteket ellenőrizte. A vonatkozó törvény értelmében ezek bírálják el és készítik elő a pályázatokat a további értékelési folyamatra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pályázóknak a megítélt összegnek megfelelően kell módosítaniuk a projekt költségvetését és a hozzá tartozó kommentárt. Ha a pályázók betartják az érvényes előírásokat, nincs okunk módosítani a bizottság javaslatát, én személyesen semmilyen módon nem avatkoztam bele a bizottságok munkájába. Meghatároztak konkrét időpontot a támogatások kifizetésére is? Mikor kaphatja meg az utolsó pályázó is a megítélt támogatást? Az első szerződéseket a pályázókkal már március végén aláírtuk, és a támogatások folyósítását is megkezdtük. Remélem, hogy a pályázók értékelik majd ezt, figyelembe véve, hogy a korábbi években az első szerződéseket legkorábban júliusban kötötték meg, és egyes támogatások csak decemberben érkeztek meg. Idén nem adhattak be pályázatokat cégek, vállalkozások. A magyar kiadók általában vállalkozások, miért akadályozták meg számukra a pályázást, amikor a törvény ezt lehetővé teszi számukra? A kulturális minisztérium is támogat szlovák, profitorientált könyvkiadókat. A kormányhivatalt a hazai törvények mellett köti az uniós jog is. A vállalkozások a II. felhívás alapján pályázhatnak majd, miután a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására nyújtott állami támogatás kerettervét. A II. felhívásról időben tájékoztatunk. A nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló legutóbbi, a 2012-es állapotokat lefestő jelentést átdolgozták, kihagyták belőle a magyar kisebbség képviselőinek véleményét, ajánlásait. A jelenleg készülő, a 2013-as évre vonatkozó jelentésben megjelenhet a magyar kisebbség képviselőinek álláspontja is? A jelentés hivatalos dokumentum, amelyet a kormány hagy jóvá. Tényszerűnek, objektívnak kell lennie, ellenőrizhető tényeken, pontos számokon, statisztikákon kell alapulnia. A nemzeti kisebbségek képviselői a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságában fejthetik ki álláspontjukat, amely évente három értékelő jelentést terjeszt elő: a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatásáról, a kisebbségi oktatásügy helyzetéről és a kisebbségi nyelvek használatáról. Itt is van tér arra, hogy a kisebbségek képviselői is elmondják véleményüket, javaslataikat. Sajnos a magyar kisebbség képviselői sem tavaly, sem idén nem használták ki teljes mértékben ezt a lehetőséget. A jelentésből és a hivatal munkájából ki akarjuk zárni a politikát, illetve el akarjuk kerülni, hogy a magyar nemzeti kisebbség egyes képviselői politikai tőkét kovácsoljanak a kisebbségek jogaival és társadalmi helyzetével kapcsolatban. Tavaly előkészítette, a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága pedig elfogadta azt az alapszabály-változtatást, amely minden kisebbségnek egy szavazati jogot ad. Igazságosnak tartja, hogy az 500 ezer fős kisebbségnek ugyanolyan súlya van a bizottságban, mint a néhány száz fős kisebbségnek? Ezt a kérdést nem lehet így megközelíteni. Az alapszabálymódosítást a bizottság egyik tagja javasolta - a szerb nemzetiség képviselője. A bizottság a vitát követően elfogadta a módosítást, a 13 kisebbségből 10 kisebbség képviselői támogatták. Ezzel a szavazatok égyenértékűek lettek, kiegyensúlyozottá vált a döntési folyamat. A bizottságban csak az elnöknek és a kisebbségek képviselőinek van szavazati joga. Ne keverjük össze a szavazati jogot a magyar kisebbség súlyának vagy jogainak csökkentésével. A szavazati jog változása csak a Szlovákiában élő 13 nemzeti kisebbség azonos társadalmi pozíciójának elvét hangsúlyozta. A bizottságnak ön az elnöke. Elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi állapot, vagyis egy kisebbség - egy szavazat a jövőben megváltozhat? Csak megismételni tudom, hogy nincs mandátumom és nem is szólok bele azokba a javaslatokba, amit az egyes kisebbségek képviselői előterjesztenek. Ebben az esetben mi szükség arra, hogy a magyar kisebbséget például öten képviseljék a bizottságban, amikor csak egy szavazatuk van? Ki szavazhat majd közülük? Ezt a kisebbségi képviselők maguk között dönthetik el. A szavazati joggal rendelkező képviselő nevét 48 órával az ülés előtt írásban el kell juttatni a bizottság elnökének. Ha ezt nem teszik meg, akkor a bizottság elnöke dönti el, hogy közülük kinek van szavazati joga. Ön megbízott kormánybiztosként tölti be tisztségét. Meddig marad ezen a poszton? A „megbízott kormány- biztosi” pozíció megfelelő motivációt biztosít ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldását szolgáló tartós, rendszer- szerű megoldásokon dolgozzon? Rendelkezik információkkal arról, hogy a kormány tervezi-e állandó kormány- biztos kinevezését? A kormánybiztos valamennyi feladatának elvégzésével megbíztak, vagyis a hivatal teljes értékű munkát végez. Ez nehéz és felelősségteljes munka, de nagyon motiváló. A mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatal munkájának dinamikusabbá tételét jól fogadták a kisebbségek képviselői is. A hivatal megteremti a törvényi lehetőséget arra, hogy a kisebbségek egymás közt megoldják problémáikat. Mindent megteszünk azért, hogy biztosítsuk a támogatási program gyors és problémamentes megvalósítását, és hogy ennek segítségével segítsük valamennyi nemzeti kisebbség nyelvének, kultúrájának fejlődését, hagyományaik megőrzését. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja a köztársasági elnök hatásköreinek szűkítését, a Smer azonban ragaszkodik hozzá, a KDH hallgat Nem egyezett meg az alkotmánymódosításban a Smer és az ellenzék ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer továbbra is kitart a köztársasági elnök jogköreinek szűkítése mellett, derült ki tegnap a tervezett alkotmánymódosításról tartott egyeztetésen. A javaslat szerint az államfő már nem nevezhetne tagokat az Igazságszolgáltatási Tanácsba, ezzel szemben a kormány és a parlament a jelenlegi 3-3 helyett 4—4 tagot delegálhatna a testületbe, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökét is választja. ,A Smer állítja, hogy ez számára elvi jelentőségű kérdés, akárcsak a bírók biztonsági átvilágítása” - jelentette ki a megbeszélést követően Lucia Žitňanská (Híd) parlamenti képviselő. Ez a javaslat azonban A Smer halasztaná a módosítást? (SITA-felvétel) a Híd és a többi ellenzéki párt - a KDH kivételével - számára elfogadhatatlan. A megbeszéléseket április 25-én folytatják. Žitňanská szerint kulcsfontosságú lesz, hogy a javaslatok előterjesztői, a Smer és a KDH, hajlandók lesznek-e engedni az elnöki hatáskör szűkítéséből. Az elnök jelenleg 3 tagot jelölhet a tanácsba. Róbert Madej (Smer), a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke megerősítette Žitňanská szavait. „Ez a KDH és a Smer tárgyalásainak eredménye” - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a javaslat még az elnökválasztás előtt született. A KDH tegnap nem mondott határozott véleményt. „Van tér és akarat a további tárgyalásokra. Meggyőződésem, hogy meg tudunk majd egyezni” - jelentette ki Pavol Hrušovský, a párt napokban lemondott frakcióvezetője. Arra a kérdésre, hogy elfogadhatónak tartja-e a köztársasági elnök jogköreinek szűkítését, nem válaszolt. Az ellenzék nem tartja elfogadhatónak sem az államfői jogkörök csorbítását, sem a bírók egységes biztonsági átvilágítását. Pavol Frešo (SDKÚ) olyan elképzelésről is hallott, hogy az alkotmánymódosítást a parlament májusi üléséről a júniusira halasztaná a kormánypárt. „Az előterjesztők mintha már kevésbé akarnák a alkotmány módosítását” - jelentette ki az SDKÚ elnöke. A Híd számára ugyanúgy elfogadhatatlan az a módosítás, amely szerint az Igazságszolgáltatási Tanács tagjai miniszterek is lehetnek. Az ellenzék és a kormányoldal azonban egyetért abban, hogy külön kellene választani a Legfelsőbb Bíróság elnöki és az Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztjait. Jelenleg mindkét posztot Štefan Harabin tölti be. Az módosítás másik része a hagyományos házasság alkotmányba foglalását tartalmazza, ami viszont a KDH számára fontos. A javaslat szerint a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, amivel a keresztény- demokrata párt a homoszexuális párok hivatalos státuszának bevezetését szeretné megakadályozni. (lpj, TASR)
