Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-15 / 88. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 15. Közélet 3 Aki nem tájékoztat következetesen szlovákul, az ne kapjon támogatást a kormányhivataltól, javasolja a kulturális tárca Keveslik az államnyelvet a községi honlapokon Pozsony. Nem megy a kétnyelvű tájékoztatás az önkormányzatoknak. Az |CA utóbbi években civilek és pártok a kevés magyar nyelvű információ miatt egyaránt próbálták kétnyelvű kommunikációra ösztönözni a déli járásokban fekvő falvak és városok vezetését, közben a kulturális minisztérium szerint a magyar nyelv ezen a területen lenyomja a szlovákot. VERES ISTVÁN Eléágedetlen a magyar önkormányzatokkal a kulturális minisztérium A tárca az államnyelv állapotáról és használatáról szóló jelentésben azt kifogásolja, hogy az önkormányzatok internetes oldalain sok olyan információ található, amelyeket a település vezetése csak magyar nyelven tesz közzé.,A vizsgált települések csaknem fele (47,5%) megszegte az információk közlésével az államnyelvtörvényt, mivel nem tették ezeket az információkat szlovák nyelven is elérhetővé” - áll a jelentésben. Főleg kulturális, egyházi és egyéb közösségi eseményeket érintő információkról volt szó, de olyanokról is, amelyek az önkormányzatok tevékenységéről vagy a fenntartásukban levő, önálló jogalanyisággal rendelkező intézményekről tájékoztatnak - állítja a minisztérium. Ez utóbbiakkal az önkormányzatok az információkhoz való szabad hozzáférést előíró jogszabályt is sértik - teszi hozzá a tárca. Csak a legmagyar abb járásokra jutott idő Az önkormányzatok weboldaláit tavaly decemberben vizsgálták, de csak a Dunaszer- dahelyi és a Komáromi járást vették nagyító alá, mint írják: a szűk időkeret és a korlátozott személyi lehetőségek miatt (a szűk időkeret kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ilyen jelentés csak kétévente készül). A jelentésnek ez a része tehát nem az országos (sem egy átfogó dél-szlovákiai) állapotot tükröz. A Komáromi és a Duna- szerdahelyi járás ugyanis az ország két olyan járása, ahol a magyarok aránya a legnagyobb. A többi járásban egyébként sok, magyarok által is lakott falu nem is rendelkezik magyar, csak szlovák nyelvű internetes oldallal, vagy ha van is ilyen, a kisebbségi nyelvű információt a minimálisra korlátozzák. Szintén tavaly ősszel készült a Pro Cívis Polgári Társulás felmérése, amely kimutatta, hogy az alapinformációkon (hol található a község, ki a polgármestere, milyen stílusban épült temploma) kívül alig található magyar nyelvű tájékoztatás a délszlovákiai magyarlakta települések önkormányzatainak hivatalos weboldalain. Pro Cívis 2012 őszén mérte fel először az önkormányzatok virtuális tereinek kétnyelvűségét. A tavalyi kutatás eredményei alapján nem sokat javult a helyzet. Az 512 déli település - melyekre vonatkoznak a kisebbségi (Somogyi Tibor felvétele) nyelvtörvény rendelkezései - közül 2012-ben 186-nak volt magyar nyelvű weboldala, egy év alatt ez a szám 208-ra nőtt. A weboldalak viszont az esetek többségében továbbra is kevés információt tartalmaznak magyarul. Még mindig sok az olyan kistelepülés is, amelynek nincs honlapja, vagy ha van, minimális információ található rajta. Ha tehát a kulturális minisztérium nem csak a két „legmagyarabb” járás önkormányzati honlapjait vizsgálta volna meg, nagy valószínűséggel jóval alacsonyabb százalékban talált volna olyan községi honlapokat, amelyeken az információk magyarul ott vannak, de államnyelven nem. A kétnyelvű tájékoztatás egyébként nem fakultatív jellegű, elmaradásával az önkormányzatok ugyanúgy több törvényt Kevés a kétnyelvű emléktábla Továbbra is sok a szlovák nyelvű szöveget nem, csak magyart tartalmazó emlékmű és emléktábla, figyelmeztet a kulturális tárca. .Azokon a táblákon, amelyek 1995 után készültek, ki kell egészíteni a szöveget a szlovák fordítással” - áll a jelentésben. A „kiegészítésre” megszabott türelmi idő 2011 őszén lejárt. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy sok esetben a szlovák fordítás feltüntetése a tábla vagy az emlékmű mérete miatt kivitelezhetetlen. Egyes helyeken inkább átvésették a készítés dátumát egy 1995 előtti évszámra, mert azokra az államnyelvtörvény nem vonatkozik. megsértenek, mint a minisztérium által idézett esetekben. Más dolog, hogy bírságolni ezért nem lehet az önkormányzatokat, csupán abban az esetben, ha életveszéllyel vagy más veszélyhelyzettel kapcsolatos információkat hallgatnak el államnyelven. Támogatás feltétellel Az államnyelven történő következetes tájékoztatásra a kisebbségi kulturális támogatások rendszerén keresztül lehetne rákényszerítehi az önkormányzatokat, vélekedik a kulturális tárca. ,A kisebbségi kulturális támogatások merítésének ellenőrzésénél figyelni kellene az államnyelv betartását” - áll a jelentés végén, az .Ajánlások” címszó alatt. A minisztérium szerint ildomos lenne ezen kívül képzéseket tartani a polgármestereknek és az ön- kormányzati hivatalok alkalmazottainak az államnyelv használatáról, illetve növelni az államnyelvtörvény betartását ellenőrző hivatalnokok számát. A kormányhivatal ne adjon kulturális támogatást olyan pályázóknak, amelyek nem tájékoztatnak következetesen államnyelven, javasolják a kulturális szervezetek tevékenysége kapcsán. ,A rendezvények közül néhány a kormányhivatal anyagi támogatásával valósult meg” - állítja a jelentés. A tárca „ellenőrei” politikai reklámokat is találtak szlovák szöveg nélkül, példákat nem említenek. Az államnyelv állapotáról és használatáról szóló jelentést április elején utalták tárcaközi egyeztetésre, így heteken belül a kormány elé kerülhet. Júniustól a kétezer eurósnál alacsonyabb tartozás esetén a végrehajtók ingatlant vagy a mozgássérültek gépjárműveit nem foglalhatják le A Smer előbb javította, majd rontotta a fogyasztóvédelmi törvényt ^ icw _ r ä 02/65 44 °5 ubriku PÚŽIČ* * " ’Gšfony Win te róva 7 tei /fav ______________M'irrrc N éhány esetben megszűnhet a zaklatás ' é ■* * MM (Vladimír Šimíček felvétele ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Alig két hete fogadta el a parlament az uzsoraellenes törvényt, máris a módosításán gondolkodnak, ugyanis hiba csúszott bele. A polgári törvénykönyv módosító tervezetén keresztül bújtatva a képviselők a nemrég jóváhagyott fogyasztóvédelmi normát is enyhítették, minek következtében az uzsorások ezentúl is bármikor zaklathatják ügyfeleiket. Ki zaklathat, ki nem Március végén a honatyák új fogyasztóvédelmi jogszabályt fogadtak el, mely szó szerint kimondja: „Az eladó vagy az a személy, aki a hitelező vagy saját nevében behajtja a fogyasztói szerződésből adódó kinnlevőségeit, a tartozás behajtása vagy érvényesítése kapcsán a fogyasztót nem keresheti fel személyesen az otthonában, sem a munkahelyén. E célból tilos bármüyen módon felvenni a kapcsolatot a fogyasztóval vagy zaklatni őt ünnep- és munkaszüneti napokon, valamint 18 óra után munkanapokon is.” A szélhámos cégek és az uzsorások gyakori módszere a manipuláció és a nyomásgyakorlás, a pénzügyi szolgáltatóktól felvett kölcsön miatt a behajtók kimondottan zaklatják az embereket. „Vannak, akik képesek 15 percenként, éjjel-nappal, hétvégén is telefonálni az adósaiknak. Az ilyen pszichikai nyomásra sokan rö- vidzárlatosan reagálnak, minek következtében a problémájukat újabb hitellel orvosolják, s végül egész vagyonukat elveszítik” - nyilatkozta a Pravdának Štefan Dudko, a HOOS fogyasztóvédelmi társulás munkatársa. „Alkalmazási gyakorlat” A gazdasági minisztérium műhelyéből származó javaslat ennek a zaklatásnak akart véget vetni júniustól. E védelem még életbe sem lépett, a parlament a polgári törvénykönyvön keresztül máris enyhítette, közvetve ugyanis a fogyasztó- védelmi törvénybe iktatták, hogy az említett zaklatási tilalom nem vonatkozik az ügyvédekre, jegyzőkre és a végrehajtókra. Dudko szerint ezentúl az uzsorások nem személyesen vagy gyanús kinézetű embereik révén hajtják majd be a tartozást, hanem ügyvédet fogadnak, s az végzi el helyettük a piszkos munkát. Otto Brixi smeres honatya, a zaklatási tilalmat enyhítő indítvány elő- teijesztője azzal védekezik, hogy a változtatásra az „alkalmazási gyakorlat” miatt volt szükség, az ügyvédeknek pedig nem szabadna visszaélniük a nagyobb hatáskörökkel. „Célunk az volt, hogy megvédjük az embereket az adósságok vastagnyakú behajtóival szemben” - jegyezte meg Anton Martvoň (Smer), az uzsoratörvény társszerzője. Megtévesztett ellenzék A fogyasztóvédelmi törvényt módosító bújtatott indítványt több ellenzéki politikus is megszavazta. A zaklatá- si tilalommal kapcsolatos ellentmondásokra Miroslav Beblavý független képviselő hívta fel a figyelmet. Ő is megszavazta az uzsoratörvényt, a hibát utólag vette észre. Szerinte a Smer mindenkit félrevezetett, a Brixi által beterjesztett módosító indítványból első ránézésre nem derül ki, hogy az a zaklatási tilalomra vonatkozik. „Az uzsorásokkal szembeni igyekezetükkel elnyerték sokak bizalmát, amivel az utolsó pillanatban visszaéltek” - mondta Beblavý. Vannak pozitívumok A polgári törvénykönyv egyébként előrelépést jelent az uzsorásokkal szembeni harc terén: júniustól a kétezer eurósnál alacsonyabb tartozás esetén a végrehajtók ingatlant vagy mozgássérültek gépjárműveit nem foglalhatják le; ha késik a törlesztőrészlet, erről a hitelező 15 napon belül írásban vagy sms üzenettel köteles figyelmeztetni az adóst; a kormánynak lehetősége lesz rendelettel meghatározni a legális kamat felső határát. Az utóbbi intézkedés miatt Tomáš Borec igazságügyi miniszter különösen elégedett a törvénymódosítással, a gazdasági tárca azonban nemtetszésének adott hangot a fogyasztóvédelmi norma bújtatott enyhítése miatt. Ha az államfő aláírja a törvény, valószínűleg életbe lépése előtt a hibát eltávolí- tandó ismét megpróbálják módosítani, (sza, etrend)
