Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-02 / 77. szám, szerda
10 Régió -Csallóköz és mátyusföld ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com AJANLO Április 2. (szerda) Pozsony - 16.00: a volt kassai iparisták találkozója a Magyar Intézet Café Nappalijában. (ú) Április 4. (péntek) Galánta - 8.00: ingyenes egészségügyi kivizsgálás a kultúrház bábtermében, (va) Április 4. (péntek) Diószeg -14.30: Morána égetése a régi kultúrháznál, a városi hivatal épülete mellett. (va) Április 5. (szombat) Galánta -17.00: Mikulov szórakoztatja Galántát - borkóstoló a kultúrház eszt- rádtermében. (va) Április 5. (szombat) Nagyfödémes - esztrád- csoportok területi seregszemléje a- kultúrházban. 9.00: nagyfödémesi Mákvirágok: Ez+Az; 10.15: veze- kényi Görbe Tükör: Csak- (árenyi) történetek; 11.30: tallósi esztrdádcsoport: Járjad a ritmust!; 14.00: ne- meskajali Szín- és jácccókör: Családi képeslapok; 15.15: vágkirályfai Féktelen Komédiások: Veszélyes viszonyok; 17.00: a szakmai zsűri értékelése; 19.00: Gyáli Kaleidoszkóp Színpad: Vidámság és romantika; Becsületszó; Gyilkosság a Maxim utcában; 20.30: eredményhirdetés, díjkiosztás, (va) Nem volt nekik hideg a 11 fokos víz Bősön zárták az idényt a jegesmedvék ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bős. Vasárnap fejezte be a „fürdőzési” szezont a Jegesmedvék Polgári Társulás a bősi csárdánál. A harminc szívós Jegesmedve” kellemes tavaszi időben mártózott meg a 11 fokos vízben, majd 500, illetve 1000 métert úszott le a Duna régi medrében. „A víz egyáltalán nem volt hideg a mi edzett tagságunknak” - mondta Magdaléna Chudá, a polgári társulás titkára a TASR hírügynökségnek, majd hozzátette, idén különböző korosztályok vettek részt a mártózáson. „A legidősebb tagunk hamarosan betölti a 72. életévét, a legfiatalabb 14 éves”-közölte. A titkárnő szerint tevékenységük nagyon jó hatással van az egészségre, kiválóan erősíti az immunrendszert. „Az edzések által az ember megszokja a hideget, a hidegebb időjárás nem idegesíti, és a szervezete ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben” - nyilatkozta Magdaléna Chudá, s hozzátette, tevékenységüket pozitív értelemben egyfajta drognak is lehet nevezni. A szezont minden év novemberében kezdik, minden vasárnap kimennek úszni. A társulás legfiatalabb tagja a dunaszerdahelyi Mészáros Máté. „Az első mártózásom a hideg vízbe katasztrofális volt, de idővel hozzászoktam. Most már örülök, ha belemehetek a jeges vízbe. Ma szinte meleg volt a víz az ideális hőmérséklet számomra a 4-6 °C” - mondta Máté. Ugyanígy vélekedett Makai József pozsonyi orvos is, aki egy héttel korábban Finnországban az északi sarkkörön részt vett a szívósak világversenyén, és második helyezést ért el. „Ott a víz -1,5 °C fokos volt. Tudom, hogy ez nem logikus, mert 0 fok alatt megfagy a víz, de a szervezők idén vágtak egy medencét a folyó jegébe, és kompresszorral hajtották a vizet” - nyilatkozta Makai. „Bár az emberek úgy vélik, az idei tél nem volt igazán hideg, gyakorlatilag az volt. A tavak megfagytak, majd újra felolvadtak, így a víz mindig hideg volt. Igaz, ez a tél valamivel később kezdődött az előzőekhez képest, de úgy gondolom, jó szezont zártunk” - fejtette ki Magdaléna €hudá. (TASR, szcs) A jegesmedvék állítják, a hideg víz jót tesz a szervezetnek, erősíti az immunrendszert (Bartalos Éva illusztrációs felvétele) Hamarosan elkészül a hulladékgyűjtő udvar, a közmegvilágítás is energiatakarékos Fákat ültettek a hodosi gyerekek A természet védelmére való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni (A szerző felvétele) Hodos. A községben nagy hangsúlyt fektetnek a természetvédelemre és a környezet kímélésére. Március 26-án a község óvodásai és iskolásai kanadaijuharfákat ültettek a helyi sportpályán. SZABÓ CSILLA Az 500 kanadaijuhar-cse- metét egy jólelkű, természet- barát hodosi lakostól kapta az önkormányzat, 80-at a sportpálya mellett ültettek el az óvodások és iskolások. A fák mellett egy táblán az ültető gyermek nevét is feltüntetik. A fennmaradó több mint 400 fát pedig a helyi vadászszervezet ülteti ki a falu külterületén. ,A gyerekek nagyon örültek az ötletnek. Kiskoruktól arra tanítjuk őket, mennyire fontos, hogy a környezet tiszta, ápolt legyen. Megbeszéltük a gyerekekkel azt is, hogy rendszeresen kijárunk öntözni, ápolni a fákat. Ezzel a faültetéssel pedig szépítjük is a falut” - mondta Suska Szilvia, a helyi alapiskola igazgatónője. „Nagyon sok ember nagyon sok helyen elmondta már, hogy a természet a legfontosabb, amit az életünkhöz kaptunk. De nem elég beszélni róla, a tettek többet jelentenek. Fontos, hogy az egészen kicsi gyerekeknél kezdjük ennek az oktatását” - véli Balódi László, Hodos polgármestere. Balódi László elmondta, amióta polgármester, Hódosban minden évben ültetnek fákat a helyi szervezetek bevonásával. Az új lakónegyedben tavaly 40 fát ültettek, a közeljövőben további 2000 fát terveznek kiültetni a falu külterületeire. „Dolgozni kell azon, hogy megtanuljuk óvni a természetet. Ez nemcsak arról szól, hogy fákat ültessünk, hanem arról is, hogy ne dobjuk a földre a csokoládéspapírt se” - jelentette ki a polgármester. A község a szelektív hulladékgyűjtésre is figyel, évente bővítik a külön-külön gyűjtött tételeket, kétszer - tavasszal és ősszel - lomtalanítást is végeznek. „Minden háztartásban keletkezik az év folyamán olyan szemét, amelyet nem lehet a kommunális hulladékhoz tenni. Az emberek hozzászoktak a lomtalanításhoz, kiteszik a házak elé a szemetet, az ön- kormányzat pedig elszállíttatja” - közölte a polgármester. Balódi László elmondta, a község hamarosan hulladékgyűjtő udvart létesít, ahol a természetes és konyhai hulladékot fogják újrahasznosítani, kom- posztot készítenek belőle. Hódosban a közmegvilágítás sem hagyományos, az új negyedben energiatakarékos lámpákat használnak. „Norvégiában gyártották őket, Szlovákiában ehhez hasonló még nincs máshol. Rádióhullámon lehet irányítani, a fény erőssége is állítható. Ez teszt, mi nagyon elégedettek vagyunk vele” - magyarázta Balódi László. A kivitelező céggel már következő projektet is tervez az önkormányzat: az új lakónegyedben egy kogenerátort építenek, amely a lakóházak és családi házak villamos- és hőenergia-szükségletét fogja ellátni. Bartos Erika dunaszerdahelyi mesematinéján zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme Szivárványmászás és gombócevő verseny POLGÁR ANIKÓ Dunaszerdahely. A zsúfolásig megtelt kultúrházban mutatkozott be Bartos Erika, a népszerű Bogyó és Babóca- mesék szerzője, a könyvek illuszt- rálója március 24-én. A pedagóguskísérettel érkezett iskolás- és óvodáscsoportok mellett számtalan kisgyerekes család volt kíváncsi a népszerű írónő vetítéssel egybekötött előadására, s a szülők egy részének már csak állóhely jutott. A rendezvényt Győry Attila, a Családi Könyvklub vezetője nyitotta meg, a rövid bevezető műsort pedig a Komenský utcai óvodások szolgáltatták, akik Bartos Erika verseit szavalták. Az írónő a kivetített rajzok segítségével hat mesét mutatott be, köztük két egészen újat, melyek még nem jelentek meg könyv alakban. A Vendel és Baltazár gombócevő versenyét megjelenítő Gombócok című mese az előkészületben levő Bogyó és Babóca gurul című kötet része lesz, a veszekedés értelmetlenségét és a kibékülés örömeit ecsetelő Kavicsok a Bogyó és Babóca rajzol című köteté. A mesékhez játékos rejtvények és feladatok is társultak, melyek megoldásába lelkesen kapcsolódtak be a gyerekek. A meseprogram végén a gyerekek Bartos Erika egy-egy kifestőjét kapták ajándékba. ,A szivárvány című mese tizennégy évvel Mindenki imádja Bogyót és Babócát (A szerző felvételei) Minden gyerek kapott kifestőt Bartos Erikától ezelőtt íródott, amikor ti még talán nem is éltetek” - mondta Bartos Erika előadásában. Valóban, a jelenlévők többsége nemcsak tizennégy, hanem tíz év alatti volt, sőt, sokan még a negyedik életévüket sem töltötték be. A gyerekek olykor bájosan nagyra törő, beteljesíthetet- len vágyait jelképező epizódnak, melyet az írónő elsőként vetített le és magyarázott a közönségnek, a főhőse Bogyó, a csigafiú, akinek nem sikerül feljutnia egy szivárványra. A Bogyó és Babóca-sorozat meséi lassú tempójukkal, apró- cseprő konfliktusaikkal, biztonságot adó derűjükkel, sőt, még az epizódokban felbukkanó járművekkel és technikai eszközökkel is a mai középkorú generáció gyerekkorának rajzfilmjeit idézik. A szereplők er- dőn-mezőn élő, emberszabású állatkák, főként rovarok. A meséket író és rajzoló Bartos Erikára Marék Veronika művei mellett gyerekkori kedvence, a Moha és Páfrány volt hatással. Az ő mesealakjai az óvódások kedvencei, ehhez hozzájárult a mozikban vetített, majd a televízióban is sugárzott rajzfilmsorozat és az Alma együttes zenéje is. A szülők, óvónők, könyvtárosok és könyvterjesztők tanúsíthatják, hogy a kortárs magyar meseirodalomból Bartos Erika könyvei a legolva- sottabbak a szlovákiai magyar gyerekek körében.
