Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-12 / 86. szám, szombat

UJSZO 2 014. április 12., szombat, 8. évfolyam, 15. szám Amerikanizálódik az Alexanderplatz Az 1969-ben felállított Világóra (Fotó: Wikimedia/Mihael Grmek) Háttérben a városháza vörös épülete (Fotó: Wikimedia/Dguendel) Hip-hop az,Alexen" (Fotó: Wikimedia/dalbera) Lassan amerikanizá­lódik az Alexander­platz, az egykori Kelet-Berlin főtere, a kommunista rend­szer kirakata, és itt épül fel Németország legnagyobb felhő­karcolója is, amelyet a luxuslakásairól is­mert amerikai Frank Gehry tervezett. A városközpontban álló és a második világ­háború alatt szinte teljesen lerombolt tér, amely az 1805-ben Berlinbe látogató I. Sándor cárról kapta ne­vét, az NDK-s időkben a szocialista építészet stílusában épült újjá. Közpond épülete a tévétorony, ahonnan az egész város panorámája megcsodálható. Az „Alexet” a Né­met Demokratikus Köztársaságban nagy tömegrendezvényekre tervez­ték. Innen indul a Karl Marx Allee, az ország legnagyobb sugárútja, amelyen évente díszszemlét tartott a kommunista hadsereg. „A kapitalista városoktól eltérően az Alexanderplatz nem dologtalan gazdagok játszótere, hanem a dol­gozók szabadidejét szolgálja” - ma­gyarázta a munkákat az 1970-es években felügyelő Joachim Nächter építész. Berlin közlekedési csomópontja­ként az „Alex” elég rossz hírű hely, az NDK romjain szerveződő ban­dák találkahelye lett. Röviddel a berlini fal leomlása előtt jelentek meg az első neonvilágítások. Nappal sétálók és turisták gyülekez­nek az 1969-ben felállított Világórá­nál, amelyen több nagyváros nevét tartalmazó térkép látható. Az 1997- es felújítás során pontosították is a térképet: így Leningrádot Szentpé­tervár váltotta fel, és 20 újabb város - közöttük Jeruzsálem és Tel-Aviv - neve is felkerült, Izraelt a múltban ugyanis „a marxizmus-leninizmus ellenségének” tekintették. A világóra közelében áll a „Népek barátságának kútja”. Más, a kom­munista időszakban emelt épüle­tek, így a Sajtóház, a keletnémet utazási irodának és az Interflug légitársaság irodáinak helyt adó Utazások Háza, valamint a Taná­rok Háza fennmarad a jövőben is. Az Egészség Házának sorsa azonban, ahol 1948 óta az egész városnegyed lakóit ellátó rendelő- intézet működött, bizonytalan. Az intézménynek a város keleti szélére való kiköltöztetésére vonatkozó, a szociális teherviselés és a modern önzés közötti harc jelképévé váló terveket számos tiltakozás után részben befagyasztották, annál is inkább, mert az itt ellátott mint­egy 100 ezer páciens 90 százaléka mozgáskorlátozott. A romok helyén épül fel várható­an 2017-től az amerikai-kanadai építész, Frank Gehry tervei szerint Németország legnagyobb lakó toronyháza. A 150 méter magas, négylevelű lóhere formájú, 39 eme­letes épület alsó részén szálloda, a felső szinteken pedig 300 luxusla­kás kap helyet. Az 1989-ben az építészet Nobel-dí- jának számító Priztker-díjjal kitün­tetett Gehry tervezte a spanyolor­szági Bilbaóban álló Guggenheim Múzeumot. A berlini építkezés költségét - 200 - 250 millió eurót - a Hines amerikai befektetési cég finanszírozza. A térnek a fal 1989-es leomlása után kezdeményezett átépítési terve jóval nagyszabásúbb volt: 1993- ban Hans Kollhoff berlini építész tíz, 150 méter magas ház építésére nyújtott be tervet. Befektetők híján azonban Kollhoff tervét felfüg­gesztették Gehry tervének konk- retizálódásával azonban visszatérni látszik a remény. „Ügy vélem, az Alexanderplatz ismét vonzó lesz, irodaházak építését tekintve is” - mondta egy interjúban. A Berliner Zeitung című fővárosi lap felmérése szerint az olvasók 61 százaléka támogatta más fel­hőkarcolók építését is a téren, 74 százalékuk be is vallotta: jelenlegi állapotában nem tetszik neki az „Alex”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents