Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-08 / 82. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 8. Vélemény És háttér 7 Annyi ködösítés után a hatóságoknak most elő kell állniuk a bizonyítékokkal A nyolcadik év Szintet lépett az ügyészség Malina-Žák Hedvig ügyében: úgy gondolta, elegendő bizonyítékot gyűjtött össze, és megkezdődhet a hamis tanúzás vádjával indított bírósági eljárás, megtörtént a hivatalos vádemelés. TOKÁR GÉZA Furcsamód ez a második legjobb dolog, ami Maiina Hedviggel történhetett, ugyanis a hatóságoknak a nyolcadik éve tartó ködösítés után végre fe- ketén-fehéren elő kell állniuk azokkal az állítólagos bizonyítékokkal, amelyek alátámasztják, miért zaklatták folyamatosan Hedviget. Robert Fico kormányfő és Róbert Kaliňák belügyminiszter 2006-os elhíresült sajtótájékoztatója felfoghatatlan károkat okozott. Aligha akad más példa arra, hogy egy ország két csűcspolitikusa személyesen tegye tönkre egy állampolgár életét bizonyíthatatlan állításokkal, féligazságokkal, rosszindulatú célozgatásokkal, melyeket élőben közvetít a televízió. Ezek az állítások azóta a szlovákiai legendárium részévé váltak. „Valami történt, de nem úgy, ahogy a lány elmesélte”, „mindenkinek vaj van a fején” - általában ezeket a félinformációkat hangoztatják azok, akik még hitelt adnak a belügyminiszter szavainak vagy középutas kompromisszummal próbálják megmagyarázni a történteket. A bírósági eljárás során ugyanakkor feketén-fehéren be keíl mutatni, voltaképpen mivel is vádolják Hedviget, mennyiben van jelentősége a Dunaj-Dunai „elírásnak”, mi a helyzet az állítólag postán visszaküldött levéllel és a „visz- szaragasztott bélyeggel”, rajta a lány DNS-ével, vagy hogy kivel beszélt és kivel nem Hedvig a támadás előtt. Itt már nincs helye a roszindulatú sejtetés- nek, ha Kaliňák szerint Hedvig hazudik, akkor papírja lesz róla -vagy nem. A hatóságoknak a nyolcadik éve tartó ködösítés után végre elő kell állniuk azokkal az állítólagos bizonyítékokkal. A törvényesség határát átlépő ügyészségi nyomozás pokoliá tette Hedvig életét, a hatósági zaklatás és az eljárási szabályok rosszindulatú, homályos kijátszása kellett ahhoz, hogy a fiatalasszony és családja külföldre meneküljön. Egy olyan államban, ahol az igazságszolgáltatás normális módon működik, nem lett volna kérdés, hogy a vádemelésig nem jut el az ügy, Szlovákiában azonban más a helyzet. Most jön a bírósági eljárás. Pletykák és híresztelések helyett kiderül végre, mit tart perdöntő bizonyítéknak az ügyészség, mire jutottak a hatóságok több mint hét év alatt - ott sorjáznak majd az évekkel később készített orvosi jelentések, a grafológus szakvéleménye, azok a bizonyítékok, melyeknek köze nem lesz ahhoz, amit Fico és Kaliňák annak idején nagy hangon világgá kürtőit. Hedvignek végre megvan az esélye, hogy nyilvánosan felol- dozást kapjon - ez lenne a helyzet egy olyan államban, ahol az igazságszolgáltatás normális módon működik. De ez itt Szlovákia. (Ľubomír Kotrha rajza) Kelet-Európábán még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie „Orbán belépett a történelembe” MT1-F1GYELŐ Elsősorban Orbán Viktor érdeme a Fidesz választási sikere- állítja egybehangzóan a cseh sajtó, amely nagy terjedelemben foglalkozik a magyar választással. Rengeteg más külföldi lap is foglalkozott a választások eredményével. „Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon, és harmadszor lesz miniszterelnök” - írja a Lidové Noviny. Ugyanakkor megjegyzi, a választás az Orbán által kialakított új rendszer szerint zajlott. A konzervatív újság Orbán- egy férfi, aki megváltoztatja Magyarországot címmel portrét közöl a magyar miniszterelnökről. „Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie” - írja a lap. A Hospodárské Noviny szerint Orbánnak a hazai politikai színtéren nincs egyenrangú ve- télytársa, s a következő négy év kulcsszava a konszolidáció lesz. A Corriere della Sera című olasz konzervatív napilap Orbán Magyarország ura, de a szélsőjobb nem tört át címmel közölt beszámolót. A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus „furcsa receptjével” magyarázva megjegyezte, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-for- rást „kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozza”. Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál kiemelte Orbán beszédéből azt a részt, amelyben megállapította, a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van. Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt - olvasható a hírportál tudósításában. A Wall Street Journal című amerikai politikai-üzleti napilap szerint egyelőre nem látható, hogy a Fidesz az újjáválasz- tás nyomán békét akar-e kötni külföldi üzleti körökkel, amire szüksége lesz ahhoz, hogy felpörgesse a nélkülözhetetlen beruházásokat a gazdasági növekedésért. Negyedszázad alatt Orbán liberálisból konzervatívvá, nacionalistává vált - írta a Kommer- szant című orosz gazdasági napilap. Orbán megtestesülése annak a folyamatnak, amelyet sokan az európai modell alkonyának tekintenek, míg mások éppen ellenkezőleg, egy új modell hajnalának. Huszonöt évvel ezelőtt a kompromisszumot nem ismerő, liberális Orbán Viktor élharcosa volt azoknak, akik Magyarország európai jövőjét akarták, és küzdöttek a szovjet örökség ellen. Negyedszázad alatt ő és pártja konzervatívvá, nacionalista erővé vált. Bírálja az EU-t, alternatív lehetőségeket keres Keleten - Kínától az arab világon át Azerbajdzsánig és Oroszországig - állapítja meg a lap. Orbán kétségbe vonja az integráció majd minden tételét. A nemzeti államok megerősítésének szükségességéről, a belső folyamatok feletti ellenőrzésről beszél. Fellép az ellen, amit ő a külföldi bankok és a befektetők túlerejének tekint. Korlátozza a szólásszabadságot, átalakítja a jogrendszert, hogy az jobban szolgálja az állam érdekeit. A RIA Novosztyi szakértőket kérdezett, akik úgy vélekedtek, előnyös Oroszországnak a Fidesz győzelme, mert érvényben marad a paksi atomerőmű közösprojektje . KOMMENTAR Kétharmad másodszor... NAGY ANDRÁS a A magyar lakosság relatív többsége úgy gondolta, hogy az ország jó irányba halad, s Orbán Viktor politikája viszi leginkább előre Magyarországot. AFidesz dominanciája megkérdőjelezhetetlen, jogosan vezeti újabb négy évig az országot. Orbánt vasárnap éjszakai beszéde előtt egy pillanatra igazán őszintének láthattuk, amikor könnyeivel küszködött. Megérdemelte a győzelmet. A közel negyvenöt százalékos eredménnyel a világ legtöbb választási rendszerében parlamenti többséget szerezne, ám kevés olyan választási rendszer van, mint a magyar (amelyet az előző kétharmados parlamenti ciklusban a maga kedvére alakított át), s így az eredmény újra kétharmadot jelent a Fidesznek. De nézzük a konkrét számokat: aFidesz mintegy 650 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint négy éve, mégis szinte hajszálra azonos többsége lesz. Politikai ellenfelei, a baloldali összefogás és a Jobbik viszont több szavazatot szerzett, ám a nem hivatalos végeredmény szerint mindkét párt rosszabbul jár, mint 2010-ben. Természetesen ha más szerzettvolna akkora támogatottságot, mint a Fidesz, most ő lenne ilyen erőfölényben, de egy olyan választási rendszernél, melyet egy párt maga hoz létre, majd ekkora parlamenti fölényt biztosít neki, j oggal merülnek fel kételyek. Ezek nem a választás tisztaságát kérdőjelezik meg, hanem azt a rengeteg körülményt, mely magát a választást befolyásolta. Talán az egyik ellenzéki politikus foglalta össze legjobban a történteket: „Míg a Fidesz százméteres síkfutásban, az ellenzék négyszáz méteres gátfutásban versenyzett.” Az állami és a jobboldali média óriási aránytalanságban részesítette előnyben a kormányzó erőt, és hallgatta el az ellenzéket, kivéve, ha a baloldal negatív ügyeiről kellett beszámolni. A választás furcsa részlete a határon túli magyar szavazatok története. A Magyarországgal szomszédos országokban legalább 2,2 millió magyar él. Félmillió vette fel a magyar állam- polgárságot, közel kétszázezer regisztrált a választásokra, de a végén csak 63 ezer érvényes szavazat érkezett, 95 százaléka a Fideszre. Leegyszerűsítve: bár a határon túli szavazatok nem befolyásolták különösebben az eredményt, de csak és kizárólag a Fidesz malmára hajtották a vizet. Ennek a történetnek a végén csak szimbolikus jelentősége lett, de amikor például a kétharmad egy mandátumon múlik, ez a 63 ezer szavazat is sokat jelent. Nyilvánvaló, hogy a határon túli magyarok is jóval színesebben gondolkodnak a magyarországi politikáról, mint azt az eredmény mutatja, ám végső soron csak azok kapcsolódtak be az egyébként rettenetesen túlbonyolított rendszerbe, akik a Fideszt támogatták. Ennek okát érdemes volna mélyebben elemezni, de bennünket, szlovákiai magyarokat a Fico-féle ellentörvény miatt végső soron alig érint. Mivel a rendszer és a szavazók optimális elosztása a Fidesznek meghozta a várt eredményt, kérdéses, hogy az új Orbán-kor- mány visszavesz-e eddigi retorikájából, változtat-e politizálásán. A baloldal nem volt képes a megújulásra, a Jobbik erősödött, de nem túl látványosan, nem jelent közvetlen veszélyt a Fideszre. Szinte csak Orbánon múlik, mi fog történni Magyar- országon: konszolidál, vagy folyamatosan új abb frontokat nyit. Es ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogyan változik az új kormány politikája a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Most teljes bizonyossággal kijelenthetjük: sehogy. TALLÓZÓ A különbség Míg a szlovákiai államfőválasztás azt mutatta, hogy a társadalom valamiféle útkeresés időszakában van, addig a magyarországi a beletörődés megnyilvánulása - írja a Respekt című cseh hetilap. ,J\ szlovákok megbizonyosodtak, hogy 16 évvel Mečiar veresége után is megtartották a választók demokratikus ösztöneiket. Hálásak lehetnének Ficónak, hogy élete legnagyobb tévedésével, az elnök- választáson való indulással, ezt az önvizsgálatot lehetővé tette.” Orbán Viktor a Respekt szerint ezt a hibát nem követte el. „Politikai jövőjét a választási törvény módosításával, a hatalom koncentrációjával, beleértve az 1989 utáni, Közép-Európában példa nélküli médiahatalmat, előre bebiztosította.” Normális körülmények között beérhetnénk azzal, hogy a magyaroknak egyszer elegük lesz Orbánból. A Krím annektálása után azonban nincsenek térségünkben normális körülmények, s Orbán nem egy sziget, hanem egy EU-tagállam vezetője. Hazai népszerűségét Brüsszel és a Nyugat bírálatára építi, míg Putyin au- toriter rendszere iránt megértéssel van, tízmilliárd eurót kölcsönöz tőle, s ellenzi az EU Moszkva-ellenes szankcióit. „Orbán Magyarországa ezzel legalábbis ideológiai téren Oroszország szövetségesévé vált - állítja a lap. - A magyar társadalom megadta magát az egyetlen vezérnek.” (-kés)
