Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-05 / 80. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 5. www.ujszo.com Az elmúlt hónap sikerkönyvei: Kezdjük a végén. Mi e könyvek tanulsága? Egy: a polip csápjai mindenüvé elérnek. Kettő: fontos dolgainkat lehetőleg ne telefonon, s ne is e-mailekben intézzük. Három: ha közszereplők vagyunk, barátkozzunk meg a gondolattal: a titkosrendőrség mindent tud rólunk. Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban Kinek a javaslatára jött létre a kommunista Magyarországon az Államvédelmi Osztály (ÁVO), majd utódszervezete, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH)? Kikből verbuválták a besúgóhálózatot? Mi volt a házmesterek és házmegbízottak szerepe? Mit jelentett az, ha valakiért eljött a „fekete autó”? Kiket hurcoltak az Andrássy út 60. kínzókamráiba? A vizsgált időszak: 1945- 1956, a kommunista terror, az ideológiai ellenfelekkel való kíméletlen leszámolás ideje. A besúgók szorgosan jelentettek, a „munkásosztály ökle” pedig odacsapott. A „belső ellenséget” és az „antidemokratikus elemeket” megverték, megkínozták, fájdalmas fizikai tortúrának vetették alá. De volt az erőszaknak egy kevésbé direkt formája: a totális ellenőrzés, a privát szféra teljes felszámolása. Az államvédelem lehallgatta a telefonokat, „bepoloskázta” a lakásokat, az irodákat, a hotelszobákat, megfigyelte az „ellenséges tevékenységgel” gyanúsított személyeket, a postahivatalok cenzúraosztályain pedig gőzöléssel nyitották fel a leveleket. Ilyen levélfelbontó részlegen dolgozott egy időben Tamáska Mária is, Kádár János későbbi felesége... Müller Rolf könyvéből kiderül: ha az ÁVH funkcionáriusain múlott volna, akkor a magyar labdarúgó-válogatott aligha nyer aranyérmet az 1952-es helsinki olimpián; néhány túlbuzgó illetékes ugyanis még azt is meg akarta akadályozni, hogy a „politikailag megbízhatatlan” futballisták (név szerint: Grosics, Lóránt, Bozsik, Czibor, Puskás és Kocsis) külföldre utazhassanak. Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban Jaffa, Budapest, 2012 Terjedelem: 240 oldal Lejáratás és bomlasztás Ami a Rákosi-rendszerben elkezdődött, az a Kádár-korszakban folytatódott, csak szofisztikáltabb és aljasabb módszerekkel. Az államvédelmi szervek elsősorban a véleményformáló réteget igyekeztek ellenőrzésük alá vonni: tudósokat, tanárokat, művészeket, újságírókat. Akin nem találtak fogást, arról manipulativ szándékkal hamis információkat terjesztettek el, aláásták az erkölcsi hitelét, társadalmilag ellehetetlenítették. (A módszer ma is létezik, karaktergyilkosságnak nevezik.) Gál Éva Lejáratás és bomlasztás tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében <* ~ . frr' {& f? \ ' ’ *3#^" Müller Rolf || nm i t 11# n i fP r 1' * POLITIKA ■#sr jr • m>? r 7 RENDŐRSÉG # ■ 1 (t J - A RÁKOSI-KORSZAKBAN Cow' «■ Nagy isme Alapítván DiXi vé. Vtai»“ PETER TOTH KRYCIE MENO Môj pribeh spravodajského dôstojníka Ex libris Gazdag József olvasónaplója (3.) Négy könyv a titkosszolgálati játszmákról és a politikai elit gaztetteiről Szalai Sándor szociológusprofesszor nagy műveltségű, nemzetközi hírű tanár volt. Az 1956-os forradalom alatti tevékenysége miatt került a titkosrendőrség célkeresztjébe. Kompromittálása gondosan kidolgozott operatív terv szerint zajlott: néhány beépített ügynök azt az információt hintette el értelmiségi körökben, hogy Szalai besúgó, a belügy beszervezett embere. Általában ennyi is elég volt ahhoz, hogy a gyanakvás és a bizalmatlanság légköre megfertőzze az addig szorosnak hitt baráti kapcsolatokat, s egymás ellen hangolja az ellenzéki értelmiség vezető alakjait. Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a titkos- rendőrség látókörében. Corvina, Budapest, 2013 Terjedelem: 388 oldal Fedőneve: Futó Peter Tóth a kilencvenes években a SME újságírójaként vált ismertté, bátor cikkeiben a Mečiar-Lexa-tandem sötét ügyeivel foglalkozott. Megfenyegették, megverték, autóját felgyújtották, családját zaklatták (felesége várandós volt, amikor a titkosszolgálat a nyitott ablakon keresztül patkányt eresztett a lakásukba). Tóth újságíró maradt a Mečiar-kormány 1998-as bukása után is, de ez, mint utóbb kiderült, onnantól kezdve már csak fedősztori volt. Valójában a szlovák titkosszolgálatnak (SIS) dolgozott, 2003-ban például a belső elhárítás igazgatójaként. Dekonspirációja (nyilvános leleplezése) nagy médiavisszhangot váltott ki. Az újságíró feladata ugyanis az igazság keresése, a titokszolga feladata viszont néha - ha az államérdek úgy kívánja - az igazság elfedése, eltorzítása, gyakran éppen a sajtóban tálalt dezinformációk révén. Éppen ezért a két hivatás kizárja egymást. Peter Tóth nem így gondolta. Átverte a kollégáit, átverte az olvasókat. Éveken át. Ezért nem adhatunk hitelt a szavainak. Pedig amit a Mečiar- kormány gaztetteiről, a párhuzamosan működő titkos- szolgálatokról, ifjabb Michal Kováč elrablásáról vagy Róbert Remiáš meggyilkolásáról ír, az tanulságos és megdöbbentő. Csak éppen... „Nem tudhatjuk, Peter Tóth könyve milyen arányban tartalmaz féligazságokat és hazugságokat” - figyelmeztet bennünket a SME egykori főszerkesztője, Martin M. Šimečka. A könyvből kiderül, Tóth mentora a titkosszolgálatnál Igor Cibula volt. Ismerős a név? Néhány éve Cibula számítógépéről küldték el a felvidéki autonómiát követelő Harmónia AT polgári társulás alapszabályzatát. Titkosszolgálati játszma volt, Cibula rendezésében? Azóta sem derült ki. Maiina Hedviggel szemben akkor indult büntetőeljárás, amikor 2006 őszén két magán- személy feljelentést tett ellene hamis tanúzásért. Az egyik feljelentő - egy vágsellyei férfi - később öngyilkos lett. A másik feljelentő, Peter Korček egykori SIS-tag akkoriban Peter Gabura kereszténydemokrata parlamenti képviselő asszisztenseként dolgozott. Miért érdekes ez? Mert Gabura tanácsadói közé tartozott Peter Tóth, Igor Cibula és Dobroslav Trnka főügyész felesége, Zuzana Trnková is. Roman Kvasnica ügyvéd szerint a jelek arra utalnak, ebben a „műhelyben” kell keresnünk a Hedvig-ügy értelmi szerzőit. Peter Tóth: Krycie meno Bežec. Môj príbeh spravodajského dôstojníka. Dixit, Pozsony, 2013 Terjedelem: 352 oldal A Gorilla-ügy A „Gorilla” fedőnevű titkos- szolgálati akció lehallgatási jegyzékei először 2011-ben jelentek meg az interneten. Az iratokból egy korrupt rendszer működési mechanizmusa tárult fel, a politikai és a gazdasági elit összefonódása. E nagy volumenű ügyről Tom Nicholson szlovák-kanadai oknyomozó újságíró írt könyvet, azt szemléltetve, a befolyásos oligarchák hogyan irányítják a politikát, hogyan manipulálják a törvényhozást, s hogyan vásárolnak szavazatokat a parlamentben, adott esetben milliós nagyságrendű összegekért. Akiknek pedig mindezt hivatalból meg kellene akadályozniuk, azok vagy cinkosok és bűnsegédek, vagy ugyanúgy üzletelnek a kompromittáló információkkal, mint a maffia. A könyv két éve jelent meg. Mi történt azóta? Felelősségre vontak bárkit is a Gorilla-ügyben? Ugyan, dehogy; hiszen ez itt Közép-Európa, errefelé a nyomozó hatóságok a zsebtolvajokon statuálnak példát, a fehérgalléros bűnözők és a milliárdos csalók előtt meghajolnak. Tom Nicholson: Gorila Dixit, Pozsony, 2012 Terjedelem: 240 oldal
