Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-05 / 80. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2014. ÁPRILIS 5. INTERJÚ 15 itikába Segolene Royal, aki 30 évig élt Francois Hollande-dal. Négy gyermekük van. (Fotók: SITA/AP) Szibériai folyam Müller helyesel Energia­termelő blokkok Sofőr­képző névbetüi Látható aórülé­Nayy bagoly Titkon figyel Pityereg A foszfor vegyjele Nigériai törzs Létezem Medál ► loptak Kérdő­szócska Vakbuz­góság Köszö­rül Szintén nem Alföld Bakonyi betyár Hasra­vógódott Semmi ócska, vacak ► holmi Etc magyarul múzsa Utcára tesz ü QHc -TL * É; 1 Vasakarattal vagyok képes küzdeni a boldogságért Május végén egy közleményben tudatta a világgal Détár Enikő és Rékasi Károly, hogy 28 év boldogság után vége a házasságuknak. Nem sokkal később kiderült: Rékasi bele­szeretett egy másik nőbe, a kétgyermekes Pikali Gerdába. A 38 éves színésznővel a történtekről beszélgettünk. néni vásárolt be nekem. Kari pedig még keményebb támadásokat volt kénytelen átélni, amit egy lesifotós gépe bánt. Ebből rendőrségi ügy is lett, és a páromnak adtak igazat, ami azt jelenti, hogy az eljárást szinte azonnal le is zárták. Ön már elvált? Az én válásom is folyamatban van. Sajnos a férjem mindent megtesz annak érdekében, hogy a hiva­talos válásunkat húzza, mint egy rétestésztát. Hiába akarok vele mindenben békésen megegyezni, ő mindig újabb és újabb követelé­sekkel áll elő. Az ügyvédem is azt mondja, hogy ilyen emberrel még nem találkozott a praxisában. Két pici gyermeke van. Gondo­lom, ők szenvednek a legtöbbet ebben a cirkuszban. Ez ellen sajnos semmit nem tu­dok tenni. Kari nagyon szereti a gyerekeket, és ez azért több mint orvosság a gyerekeimnek. Az ap­juktól nem akarom őket elszakí­tani, ezért a válóper végéig egy hetet nálam, egy hetet pedig az apjuknál vannak. N em szeretném a következő kér­désemmel meg­bántani önt, de meglátásom szerint Pikali Gerdát a Rékasi Károllyal kialakult kapcsolata miatt ismerhette meg a közvéle­mény. Erről mi a véleménye? Sok ember szinte ugyanezt a számomra meglepő és sértő vé­leményt osztja. Sajnos nagyon sok ember nem jár színházba, és magyar filmeket sem néz meg a moziban. Legutóbb, igaz, aránylag régen volt, az Üvegtigris 3-ban én alakítottam a Fanni nevű hölgyet. De említhetném akár a szinkro­nizált filmeket is, mivel sok-sok filmben az én hangomon szólal meg egy-egy sztár. Játszom az Új Színházban, a József Attila Szín­házban és a Thália Színházban is. Büszkén mondhatom, hogy nem statisztaszerepekről van szó, ha­nem címszerepekről. Remélem, hogy meggyőztem. Teljes mértékben, de sok em­bernek mégis a bulvár jelenti a hírforrást. Ez sajnos valóban így van. Amió­ta Karival vagyok, szinte naponta üldöznek a fotósok, de nemcsak engem, hanem őt is. Ez szégyen és gyalázat. Ebben március 15-től történtek változások, mert például a paparazzók mozgástere alapo­san le lett szűkítve. Ez azt jelen­ti, hogy hiába készítenek rólunk „lesifotókat”, azok közléséhez ne­künk is hozzá kell járulni. Mikor ismerkedett meg Rékasi Károllyal, vagy pontosabban mikor kezdődött a kapcsolatuk? Karival személyesen már régen ismerjük egymást. Barátságunk akkor kezdett igazán komolyabb­ra fordulni, amikor a József Atti­la Színházban több darabban is együtt játszottunk. Mind a ketten hatalmas lelki, pontosabban csa­ládi válságban voltunk. Mind a ketten éhesek voltunk és vágytunk a szeretetre, szerelemre. A sok kö­zös próba, közös szereplés aztán kipattintotta a szívünkből azt a bizonyos szikrát, amely a szerelem fellobban tásához kell. Komoly bírálatok is érték önö­ket a szerelmük miatt. Ez miért lehetett? Csak azért, mert ismert emberek vagyunk. A kegyetlen és mindenre képes bulvár pedig ránk akaszko- dott. Szinte minden lépesünket fényképészek hada kísérte. Volt olyan időszak a kapcsolatunk kez­detén, hogy féltünk kimenni az ut­cára, és ha nem játszottam éppen aznap a színházban, a szomszéd Rékasi Károly és Pikali Gerda. Már régen ismerik egymást. Ön túl van egy komoly betegsé­gen is. Hogyan sikerült legyőz­nie? Hetedikes voltam, amikor sokat vérzett a fülem, és gyakran fájt a fejem. A vizsgálatok megállapí­tották, hogy daganat nőtt a fü­lemben. Ezt aztán minden évben újra és újra kioperálták a hód-- mezővásárhelyi kórházban. Eb­ben az időszakban megtanultam fogcsikorgatva küzdeni, és türe­lemmel várni. Betegségem aztán félelmetes lett, ugyanis a daganat az agyamra húzódott. Amikor elvégeztem a színművészetit, az orvosok már csak egy évet jósol­tak nekem. Ekkoriban kezdtem., rádöbbenni az élet igazi értékeire. Volt időm gondolkodni, hiszem 13 éven keresztül küszködtem a visszanövő tumorral, és sok időt kellett kórházban töltenem. Vé­gül egy ötórás, nagyon komoly műtéttel sikerült kiirtani a daga­natot. Évente kell kontrollra jár­nom, de szerencsére már nyoma _ sincs a tumornak. Talán ez a be­tegségem is közrejátszott abban, hogy nagyon megbecsülöm a boldogságot, és vasakárattal képes vagyok küzdeni is érte. .Amióta Karival vagyok, szinte naponta üldöznek a fotósok, de nemcsak engem, hanem őt is" (Fotók: a szerző) Albert József Régóta ismerem Détár Enikőt, és nem olyan régen már önt is. Talán meglepi az észrevételem: Pikali Gerda olyan, mint Détár Enikő! Most én lepem meg akkor önt. Ezzel nem mondott újat. Vala­mennyi közös ismerősünk észre­veszi ezt. Fogalmam sincs, hogy ez miért van. Csak a véletlennek köszönhető, de azért érdekes dolog. Kari még azt is hozzá szokta fűzni, hogy Enikőéhez hasonlóak a mozdulataim és a szokásaim is. Engem ez egyálta­lán nem zavar.

Next

/
Thumbnails
Contents