Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-01 / 76. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 1. Kultúra 13 Új regényének párizsi megjelenésével ma ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Milan Kundera Az értelmetlenség művészete Kundera most először tört borsot a franciák orra alá (Képarchívum) Nyolcvanadik születés­napjára, 2009-ben Talál­kozás címmel jelentette meg párizsi kiadója, a Gallimard Milan Kunde­ra esszékötetét. Öt év telt el azóta. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kundera, a kortárs irodalom talán legironikusabb, legcini- kusabb, de minden bizonnyal leginkább antiromantikus alak­ja, aki történelmi helyzeteket, véletleneket és törvényszerű­ségeket vizsgál szakszerű fel- készültséggel, s mindezek tük­rében önmagát is kritikus elemzés alá veti, az ember meg­ismerését tartja a legfontosabb feladatának. Ezt a kutatómun­kát folytatja francia nyelven holnapután megjelenő új regé­nyében, Az értelmetlenség ün­nepében is. A nyolcvanötödik életévét ma betöltő író ezúttal egy kicsit borsot tört a franciák orra alá. Azóta ugyanis, hogy műveit - Csehszlovákiából való 1975-ös távozása óta - a Gallimard adja ki, ez az első eset, hogy francia olvasóihoz csak azután jut el friss regénye, hogy egy másik, ráadásul közeli országban is­merik. Az értelmetlenség ünne­pe ugyanis tavaly látott napvi­lágot Olaszországban. Kundera ebből természetesen nem csinál nagy ügyet. ,A szerzőnek joga van eldönteni - védi pozícióját hogy hol, milyen nyelven je­lenjen meg először a műve, vagy hogy milyen nyelven ne je­lenjen meg egyáltalán.” Kijelen­tésének eme fájó része épp a csehekre vonatkozik, hiszen még mindig tartja magát ahhoz a kijelentéséhez, hogy francia nyelven született regényei (Las­súság, Azonosság, Nemtudás) nem jelenhetnek meg fordítás­ban egykori hazája könyvpia­cán. Kétségtelen, hogy ez a sors vár Az értelmetlenség ünnepére is, amelynek első kiadását kriti­kusai szerint azért engedélyezte az olaszoknak, mert ellent­mondásokkal teli egyesítése és lassú modernizálása okán Olaszország nagyon is sok ta­pasztalatot szerzett az értelmet­lenség terén. Ez a regény tehát náluk találhat igazán nagy visszhangra. Hét fejezetből áll a mű: A hő­sök bemutatkoznak, Bábszín­ház, Alain és Charles gyakran gondol anyjukra, Mindenki jó kedvre vágyik, A tollpihe a mennyezetig száll, Angyalok bukása, Az értelmetlenség ün­nepe. A négy főhős négy jó ba­rát. Egyikük a női test erogén zónáiról elmélkedik. A com­bokban a romantikus megköze­líthetetlenséget, a fenékben a vidám és a közönséges brutali­tást, a keblekben az anyaságot látja. „Mindegyiknek eme női aranyhelyek közül erotikus küldetése van. De milyen eroti­kus küldetést közvetít a köldök? Elhallgatott és azt mondta: Egy dolog világos - ellentétben a combokkal, a fenékkel és a keb­lekkel, a köldök semmit nem közöl a nőről, akié, helyette ar­ról beszél, ami nem az övé.” „Miről? A magzatról.” „Az emb­rióról természetesen.” Mire Ala­in: ,A szerelem az individuali­tás ünnepe volt valamikor, az utánozhatatlanságé, annak az ünnepe, ami egyedi, ami gyűlöli az ismétlődést. De a köldök nem hogy nem lázad az ismétlődés ellen, felhívás az ismétlésre. Évezredünkben a köldökjegyé- ben fogunk élni. Ebben a jegy­ben mindannyian egyformán a szex katonái vagyunk, ugyan­azzal az előreszegett tekintettel ugyanarra a hasközépi lyukra nézünk, amely minden erotikus vágy egyetlen értelme, egyetlen célja, egyetlenjövője.” Négy hőse van a történet­nek, mind a négyen máskép­pen törődnek bele az értelmet­lenségbe. Halálos betegnek ad­ja ki magát az egyik, a másik, az egykori színész, aki pincérként dolgozik különböző esteken, eljátssza, hogy pakisztáni. Leg­jobb haverja a cinkosa ez ügy­ben. És itt van Quaquelique, a legnagyobb nőcsábász. Mód­szere egyszerű: minden össze­jövetelen, ahol a férfiak zöme pompás bókokat szór a nőknek, ő csupa közhellyel kápráztatja el őket. Sikerének titka abban rejlik, hogy a magasröptű be­szélgetések fárasztják a nőket, hiszen folyamatos szellemi ké­szenlétben kell lenniük, hogy jól szerepeljenek. Ez pedig ki­merítő számukra. Quaquelique viszont az értelmetlenség me­nedékét biztosítja számukra, egy nyugodt kikötőt, ahol le­horgonyozhatnak. Mellette nem kell kitűnniük, őt nem kell legyőzniük. Mivel a regényt Kundera franciául írta, olvasói most el­sősorban arra a kérdésre várják a konkrét választ, miért épp az olaszok kapták meg elsőként a megjelentetés jogát? Karel Hvižďala, a neves cseh író és publicista szerint Berlusconi Itáliája az értelmetlenség utol­só hazája Európában. Ahogy megállapítja: nemcsak Musso­lini volt tragikusan groteszk, az volt az olasz kommunizmus is, amely a reális szocializmust csukott szemmel nézte. Az olasz politikát - Hvižďala sze­rint - még mindig három jó hangú tenor képviseli egy felci- comázott színpadon, amely egy vidéki karnevál képeit jut­tatja eszünkbe. Hogy miképpen fogadja a francia kritika Milan Kundera új könyvét? Alessandro Pipemo, a jeles olasz író így fogalmaz: „Az értelmetlenség ünnepe csupán egyetlen vonal alatti megjegy­zés Kundera életművében.” A Legendás állatok és megfigyelésüket Göthe Salmander neve alatt jelentette meg J. K. Rowling Filmtrilógia készül Harry Potter tankönyvéből Göthe Salmander a legendás bestiák iránti érdeklődését otthonról hozta magával: édesanyja szenvedélyes hippogrifftenyésztő volt. A fajjal Harry Potter is megbarátkozott. (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ London. Filmtrilógia készül a J. K. Rowling nagysikerű Harry Potter-sorozatának vilá­gához tartozó Legendás állatok és megfigyelésük című fiktív tankönyvből. A 2001-ben meg­jelent kötet eredetileg az ifjú va- rázslótanonc egyik tankönyve­ként szerepelt a Harry Potter- regényekben. Az angol írónőt a Warner Bros. filmstúdió vezető­je, Kevin Tsujihara győzte meg, hogy dolgozza át filmvászonra a művet. Tsujihara a múlt héten mondta el a The New York Ti­mes című lapnak, hogy három­részes mozifilm készül a könyv­ből, amely a legendás bestiákért rajongó Göthe Salmandert kö­veti nyomon. (Rowling neve nem is került fel a könyv borító­jára, mert az írónő Salmandert tüntette fel szerzőként, hogy még hitelesebb legyen a fiktív tankönyv.) Rowling szerint a New York­ban játszódó történet se nem folytatása, se nem előzménye a sorozatnak, hanem Harry Pot­ter „mágikus világának kiter­jesztése”. Az írónő tizenkét nap alatt készült el a film forgató- könyvének vázlatával. Az elő­ször 2013 szeptemberében be­harangozott projekt producere a Potter-filmeket is jegyző Da­vid Heyman lesz, aki a közel­múltban egyebek mellett a Gra­vitáció című alkotás munkálata­iban vett részt. „Mindig is azt mondtam, hogy kizárólag akkor látogatnék vissza a mágikus vi­lágba, ha olyan ötletem támad­na, amely tényleg izgalomba hoz, és ez most pont olyan” - nyilatkozta Rowling a film tava­lyi bejelentésekor. A Legendás állatok és megfi­gyelésük mellett Rowling Harry egy másik tankönyvét is kiadta A kviddics évszázadai címmel. Szintén a regényfolyamhoz il­leszkedik a Bogár bárd meséi című kötet. (MTI) A legnagyobb animációs kasszasiker Los Angeles. A Jégvarázs című Disney-produkció lett minden idők legnagyobb animációs kasszasikere: a mesefilmre eddig összesen 1,072 milliárd dollárért váltottak jegyet a nézők vi­lágszerte. (A korábbi csúcsot a Toy Story 3 című animáció tar­totta, amely 2010-ben összesen 1,063 milliárd dollárt kasszí­rozott be.) A hókirálynő című Hans Christian Andersen-mese nyomán készült film november végén debütált a mozikban, több mint három hónapig tartotta magát az amerikai és kana­dai jegyeladások alapján készülő tízes kasszasikerlistán. Je­lenleg pedig már a filmtörténet tíz legnagyobb bevételű filmje között is szerepel. A Jégvarázs két Oscart is begyűjtött - a leg­jobb animációs film és a legjobb filmdal díját. A The Holly­wood Reporter szerint ugyanakkor az új animációs bevételi rekordot komolyan fenyegeti A Lego-kaland előretörése: a február óta játszott filmre világszerte máris több mint 400 mil­lió dollárért keltek el a jegyek, és számos helyen, pl. Ausztráli­ában vagy Németországban még be sem mutatták. (MTI) MOZIJEGY A Vezúv hallgat, ha kell TALLÓSl BÉLA Az utóbbi idők egyik leg­nagyobb mozikatasztrófája Paul W. S. Anderson rende­ző Pompeji című filmje. Igénytelen, sablonos, érdek­telen, sem történetével, sem látványával nem tudja fenn­tartani az érdeklődést. Cse­lekménye és a Vezúv kitöré­sének ábrázolása eltúlzott, a robbanásokra, a lángcsóvák­ra, a tűzre és a 3D-techniká- val az egész nézőtérre kiter­jesztetett, szállongó hamura építve akar hatást kelteni. Sablonos típusokat szerepel­tet, a történelmi hősök ka­rakteréből nem mutat sem­mi újat. A sztori pedig - a fél­tékenységgel kísért szerelmi történet és a gladiátorok harca -, amit a film a látvány mellé tálal, visszaköszön ko­rábban látott mozikból. Anderson blőd előjátékkal vezeti fel a Vezúv kilövellésé­vel meginduló katasztrófát. Milónak (Kit Harington), a kelta fiúnak a római katonák gyerekkorában kiirtották a családját. Ó ugyan túlélte a mészárlást, de elhurcolták rabszolgának. Mikor felnő, gladiátorként Pompejibe vi­szik, hogy az ottani arénában szórakoztassa az előkelő ró­mai közönséget. A véletlen összehozza Pompeji leggaz­dagabb családjának lányá­val, Cassiával (Emily Brow­ning), és egymásba szeret­nek. Románcuknak útjába áll egy római szenátor és hadve­zér, Corvus (Kiefer Suther­land), aki ugyancsak küzd a lány kegyeiért. Corvusban Milo felismeri a hadvezért, aki lemészároltatta a család­ját. Gladiátorként és szerelmi vetélytársként is szinte re­ménytelen csatákat kell meg­vívnia a szenátorral. Már-már sikerül Cassiával megmene­külniük, ám tervüket meghi­úsítja a Vezúv kitörése. Ahhoz képest, hogy a néző ezért a katasztrófafolyamért ül be a filmre, jó sokáig kell várni a kitörésre. Ám onnan­tól kezdve lángra kap a pokol. Ég a Vezúv alja, nincs egy talpalatnyi hely, ahol ne lán­golna a környezet, vagy aho­va ne csapdosná hullámait a tenger. A speciális effektek- nek köszönhetően pazar lát­vány tárul a néző elé, amit a 3D-technika még inkább fel­erősít. Csak az a furcsa, hogy ebben az otromba nagy ká­oszban valamilyen helyszí­nen, egy-egy dramaturgiaüag hangsúlyos epizód erejéig jó párszor le tud csendesülni a mindenre és mindenkire pusztulást hozó morajlás. A pokol kellős közepén a Vezúv (el) hallgat arra az időre, amíg Milo kiszabadítja a pa­lotába bezárt Cassiát, vagy amíg - egy másik jelenetben - párbajt vív Cassia miatt Cor- vusszal. A film reklámszlogenje szerint az emberiség törté­nelmének legnagyobb pusz­tulását csak ez a történet élte túl. Ennek a filmnek azonban kevés esélye van arra, hogy túlélje önmaga katasztrófá­ját. Ha igen, csak a gladiátor­jelenetei által. Pompeji. Amerikai-német akciófilm, 102 perc, 2014. Rendezte: Paul W. S. An­derson. A rabszolga (Kit Harington) és Cassia (Emily Browning), az arisztokrata hölgy a hamuviharban (Fotó: Bontonfilm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents