Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)

2014-04-05 / 80. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 5. www.ujszo.com Kiska kegyelmet adna Hedvignek Majdnem mindenki elítéli a vádemelést ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tiltakozási hullá­mot váltott ki a hír, hogy Žák Malina Hedvig ellen vádat emelt az ügyészség, megszólal­tak politikusok és civil szerveze­tek képviselői is. Szinte egysé­gesen elítélik az ügyészség lé­pését. Žák Malina Hedvig elítélése esetén számíthat az elnöki ke­gyelemre. Andrej Kiska megvá­lasztott államfő ugyanis még a választások előtt kijelentette, hogy kegyelmet adna neki el­ítélése esetén. „Ezt az ügyet az állami szerveknek hihetetlen módon már hét éve nem sike­rült lezárniuk, ezt az igazság­szolgáltatás teljes csődjének tartom” - jelentette ki Kiska. A Híd szerint Maiina Hedvig ellen hajtóvadászat folyik, amely hét éve, a kormányfő és a belügyminiszter jól ismert sajtótájékoztatójával vette kezdetét, ma pedig vádemelés­ben csúcsosodott ki. „Felhábo­rodásunkat fejezzük ki amiatt, hogy az áldozatból vádlott lett, csak azért, mert a Smemek kormányzó pártként épp ez fe­lel meg” - áll a párt nyilatkoza­tában. Elfogadhatatlannak tartja a vádemelést Lucia Žitňanská korábbi igazságügyi miniszter is, aki számára a vádemelés óriási csalódást jelent. „Ilyen hosszú idő elteltével kétséges, hogy valóban ki lehet-e deríte­ni az igazságot” - mondta Lucia Žitňanská. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi főügyész azt ígérte, hogy gyorsan le fog­ja zárni az ügyet. Richard Sulik, az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke azt állítja, hogy az egész ügy már az elejétől fogva a politikáról szól. „Az, ahogy a ♦ 2006. augusztus 25. - Hedviget megverik ♦ 2006. szeptember 12. - a rendőrség leállítja a nyomozást, Fico és Kaliňák bejelenti: a lány hazudott ♦ 2007 májusa - a rend­őrség eljárást indít Hedvig ellen hamis tanúzás miatt ♦ 2010. december 9. - a Radičová-kormány bo­csánatot kér tőle ♦ 2013. december 20. - Hedvig felveszi a magyar állampolgárságot és Győrbe költözik ♦ 2014. április 2. - vád­emelés Hedvig ellen Szlovákiát uraló maffia az asz­tal alá söpörte a Gorilla-ügyet, a szlovák titkosszolgálat pa- namázását, az emissziókkal el­követett hűtlen kezelést... ez­zel szemben ez valódi pofátlanság” - mondta Sulik. Az SaS elnöke azt is szeretné tudni, hogy milyen szerepet játszott a vádemelésben az új főügyész, Jaromír Čižnár. A Fair-play Szövetség szerint bocsánatkéréssel tartoznak Hedvignek, nem vádemeléssel. Pavol Lacko, szövetség elnöke szerint sokkoló, hogy vádeme­lés történt az elhibázott rend­őrségi nyomozás, kétes orvosi vélemények és az emberi jogok megszegése után. Elmondása szerint megdöbbentő, hogy az ügyészség hét év után sem ké­pes megmagyarázni, hogy mi­ben hazudott Žák Malina Hed­vig. „Ezzel a tettével az ügyész­ség megrendíti az emberek bizalmát” - tette hozzá Lacko, (lpj, SITA, TASR) Májusban választják a hatodik alkotmánybíró-jelöltet, szakértőknek nincs sok esélyük A Smer tapasztalatlan és amatőr alkotmánybírókat választott Pozsony. Alkotmányjogi kérdésekben tapasztalat­lanjogászokat választott meg csütörtökön a parla­ment alkotmánybíró-je­löltekké. Mintha az egyet­len kritérium az lett volna, hogy a Smerhez hű embe­rek váljanak jelöltté. ÖSSZEFOGLALÓ Élesen bírálta tegnap a Via Iuris, igazságügyi problémák­kal foglalkozó szervezet, hogy a parlament csütörtökön este olyan embereket választott meg alkotmánybíró-jelöltek­nek, akik közül egyiknek sincs tapasztalata az alkotmányjog­gal. A parlamenti képviselők 13 jelöltből válogathattak. Köztük volt Peter Kresák elismert al­kotmányjogász vagy az Alkot­mánybíróság korábbi elnöke, Ján Mazák. Egyikőjük sem szerzett a képviselőktől elég szavazott. Alkotmánybíró-je­löltnek végül Jana Baricovát, Eva Fulcovát, Imrich Volkait, Ján Bemátot és Miroslav Ďurišt választották meg. Mivel hat je­löltnek kell lennie ahhoz, hogy az államfő közülük hármat ki tudjon kiválasztani, a hatodik jelöltet a májusi parlamenti ülésen választják meg. A Smer utasításra szavazott Peter Wilfling, a Via Iuris szervezet jogásza szerint minden fejlett országban a társadalom legelismertebb szakembereit választják meg alkotmánybírónak. „Nagy il­lúzióban él az, aki úgy gon­Ma még ők döntenek dolja, hogy alkotmánybírónak könynyedén betanul olyan személy is, aki sohasem fog­lalkozott alkotmányjoggal” - állítja Wilfling. Botrányosnak nevezte azt is, hogy a Smer képviselők többsége közvet­len a szavazás előtt nem is tudott semmit a jelöltekről. Ez azt feltételezi, hogy gyakorla­tilag pártutasításra voksoltak. „Az Amerikai Egyesült Álla­mokban heteken át vizsgálják a jelölteket, ellenőrzik szak­mai rátermettségüket, míg el­döntik, ki kapja meg az adott posztot. Ezzel szemben Szlo­vákiában közvetlen a válasz­tások előtt a képviselők sem­mit sem tudtak a jelöltekről” - mondta Wilfling. Májusban újabb választás A hiányzó hatodik jelöltet a parlament májusi ülésén fogják megválasztani a korábbi válasz­tásokon sikertelenül szereplő je­löltek közül. Azt továbbra sem tudni, hogy a három új Alkot­mánybírót a jelenlegi államfő, Ivan Gašparovič fogja-e kine­vezni vagy utódjára, Andrej Kis- kára bízza a döntést. Több szak­értő szerint Gašparovič a kine­vezéssel alkotmányt sértene, mivel a három leköszönő alkot­mánybíró mandátuma csak júli­usban jár le, tehát addig a 13 he­lyett 16 megválasztott alkot­mánybírója lenne az országnak, ami alkotmányellenes. (Tomáš Benedikovič felvétele) 7 éve 9 új bíró jött Legutoljára 2007-ben vá­lasztott a parlament alkot­mánybírákat, akkor a 13 tagú testület több mint a fele kicse­rélődött. Ivan Gašparovič 2007 februárjában kilenc új alkot- mánybírát nevezett ki a parla­ment által megválasztott 18 je­löltből. Az ellenzéki jelöltekkel akkor sem bánt kegyesen: csak egyet, Mészáros Lajost nevezte ki - ő már korábban is alkot­mánybíró volt. A testületben azóta enyhe többségben voltak a döntéseikben Smerhez húzó tagok, nyártól még nagyobb lesz a fölényük. Akkor lett a tes­tület elnöke Ivetta Macejková. (dem, SITA) A roamingdíjak jelentős csökkentése még évekig eltarthat, a telefonálás külföldről idén júliustól valamivel olcsóbb lesz Kérdéses az olcsóbb hívások jövője DEMECS PÉTER Brüsszel. A vártnál valamivel tovább tarthat, míg az Európai Unióban végleg megszűnik a roamingdíj, vagyis az úgyneve­zett barangolási díj. Az Európai Parlament (EP) csütörtökön el­fogadott egy javaslatot, mely azzal számol, hogy a mobilszol­gáltatók önként lemondanak a barangolási díjról, ám a rende­letet még a tagállamok is véle­ményezhetik, s ez a folyamat több évig is letarthat. A hivatalos információk sze­rint az EP ugyan törli a roa- mingdíjat, a gyakorlatban vi­szont csupán a hazai hívások tarifáira csökkenti minden tag­államban. Magyarán: külföl­dön ugyanolyan összegért tele­fonálhatunk majd, mint Szlo­vákiában. Az EP javaslata sze­rint ráadásul ha a mobilszol­gáltatók önként nem monda­nak le az emelt díjas roaming- ról, akkor 2015 decemberétől kénytelenek lesznek saját kli­enseiknek megengedni, hogy ideiglenesen igénybe vegyék külföldi konkurenciájuk szol­gáltatásait. Választások előtti marketinghúzás? A javaslatot jelenleg az unió tagállamai is véleményezhetik, megjegyzéseiket pedig az EP- nek kell megvitatnia. A véle­ményezési eljárást viszont már a májusi választások után újonnan felállt parlament fogja befejezni, így nem kizárt, hogy a barangolási díjak leszorítása még egy ideig eltart. Bár Neelie Kroes biztos sze­rint a javaslat elfogadása új éra kezdetét jelenti a barangolási tarifák világában, elemzők sze­rint a parlament részéről csak egy választások előtti marke­tinghúzásról van szó. Május­ban tartják az európai parla­menti választásokat, ezért a hé­ten elfogadott javaslat végképp nem jelenti azt, hogy a telefo­nálás jövő decembertől való­ban olcsóbb lesz. Nem tudni, hogy az új összetételű parla­ment és az Európai Bizottság hogyan viszonyul majd hozzá. Míg végleges döntés szüle­tik, csak a barangolási díjak fo­kozatos csökkentésére számít­hatunk; az EP évekkel ezelőtt jóváhagyott egy tervezetet, mely alapján bizonyos időkö­zönként az egész unióban egy­szerre csökkentik a tarifákat. A következő ilyen hullám idén jú­liusban várható, s a külföldön való telefonálásra és a mobilte­lefonos internetezésre vonat­kozik. Eszerint nyártól egy megabájt adatátvitel külföldön nem kerülhet többe 20 centnél, jelenleg legfeljebb 45 centet számlázhatnak ezért. A hívás percdíja a jelenlegi 29 cent helyett 23 cent lesz, a fogadott hívásért pedig per­cenként 6 centet fogunk fizetni a jelenlegi 8 helyett. Egy SMS- üzenet elküldése júliustól csak 7 cent lesz, s nem 10, mint je­lenleg. Inkább nem mobilozunk külföldön A parlament szerint nem ki­zárt, hogy a csökkentett roa- mingdíjjal majd megpróbálnak visszaélni, például úgy, hogy valaki olyan országban köt hűségszerződést, ahol a hazai hívások tarifái olcsóbbak, mint saját országában, így a külföl­dön vett telefont olcsóbban használhatja majd. Ezért ha va­laki gyanúsan sokáig használja majd a roamingot, s kiderül, megpróbálja kijátszani a rend­szert, annak ideiglenesen meg­emelhetik a tarifákat. A tervezett módosításokat a hazai mobüszolgáltatók nem akarják kommentálni, mond­ván: még nem tanulmányozták át a végleges javaslatot, viszont állítják, ha radikálisan csök­kentik a barangolási díjat, a bevételük is csökkenni fog. Az Európai Bizottság szerint ha­sonló aggályokat fogalmaztak meg a mobilszolgáltatók az el­ső kötelező tarifacsökkentés után, 2007-ben is, ám ez a for­gatókönyv végül nem vált be, a bevételek minimális mérték­ben estek csak. Arról nem is be­szélve, hogy több felmérés iga­zolta: a jelenlegi magas tarifák miatt sokan nem is használják mobiljukat külföldön, tehát a barangolási díj csökkenése még akár meg is emelheti a be­vételeket. Olcsóbb lesz majd, valamikor... (Képarchívum) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents