Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-06 / 54. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 6. Gazdaság és fogyasztók 3 Az Eustream szerint Szlovákia egyik pillanatról a másikra képes nyugatról gázt importálni Nem fenyeget energiaválság Az európai energiaellátás jövője felett ugyan egyre sötétebb felhők gyülekeznek, az orosz gázszállítások azonban egyelőre nem akadoznak (Képarchívum) Pozsony. Gazdasági szempontból a szlovák-ukrán kapcsolatok nem számítanak meghatározónak Szlovákia szempontjából, így az ukrán gazdaságjelentő- sebb visszaesése sem viselné meg a szlovák gazdaságot. Nagyobb problémákra egyelőre az energiaellátásban sem kell számítanunk. ÖSSZEFOGLALÓ A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly a szlovák export 0,7 százaléka irányult Ukrajnába, az ukrán import pedig 1%-ra tehető. Számokban kifejezve mintegy 577 millió euró értékben hoztunk be ukrán árut, ezzel szemben 439 millió euró értékben exportáltunk. A külkereskedelmi hiányunk Ukrajnával szemben 138 millió eu- rós mínuszt mutat. Más a helyzet Oroszországgal, amely az országokat tekintve Szlovákia harmadik legnagyobb gazdasági partnere. Az orosz behozatal a teljes export 10,1%-át, 5,575 milliárd eurót tesz ki, a kivitel 4%-on áll, 2,383 milliárd euró értékben, a külkereskedelmi hiány pedig mínusz 3,191 milliárd euró. Természetesen az orosz importáru nagy részét az energiahordozók, a földgáz és a kőolaj teszi ki. Gazdasági elemzők szerint azonban egy eszkalálódó konfliktus elsősorban az Oroszországgal szemben tervezett gazdasági szankciók miatt okozhat gondot a szlovák gazdaságnak, de problémát jelentene az Ukrajnából vagy az Ukrajnán keresztül Oroszországból érkező nyersanyag, főleg a földgáz- és kőolaj-, de a vasércszállítás akadozása is. A kassai U.S. Steel például a jobbára orosz kisebbség által lakott Kri- voj Rogból importált vasércet dolgozza fel, az ugyancsak Ukrajna keleti részéből, a Donyec- medencéből származó feketeszén segítségével. A kivitel szempontjából egy elhúzódó válságot elsősorban az autó- és elektrotechnikai ipar, valamint a papírgyártás szenvedné meg. Biztonságos energiaellátás Az egyik legfontosabb kérdésnek az energiaellátás biztonsága számít. Azt már Robert Fico miniszterelnök is kijelentette, hogy az ország energiaellátását még hónapokig nem fenyegeti semmilyen veszély. Szerinte jelenleg 1,77 milliárd köbméterre tehető a gáztartalék, ami mintegy 5 havi fogyasztásra lenne elegendő, ha valamilyen okból egyetlen forrásból sem kapnánk földgázt. A földgázszállításért felelős Eustream ugyan jelenleg alacsonyabb szállított kapacitást regisztrál, mint tavaly ilyenkor, de ez szerintük a melegebb tél miatt van, jelenleg ugyanis jóval alacsonyabb a gázfogyasztás az országban, mint egy évvel korábban. „A szállítás a standard rezsimben, a visszaigazolt kapacitásnak megfelelően zajlik” - jelentette ki Vahram Chuguryan, az Eustream szóvivője. Egy ideig az sem jelentene nagy gondot, ha teljesen leállna a keleti szállítás. Az Eustream ugyanis rövid időn belül képes átállítani rendszerét, és tud földgázt fogadni Ausztria és Csehország irányából is. „Gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra képesek vagyunk nyugatról gázt importálni” - jelentette ki Chuguryan. Ukrajna megkerülhetetlen Ukrajna a földgáz esetében kiemelkedő fontosságú hidat képez Oroszország és az Európai Unió között, és maga is jelentős fogyasztónak számít. Az enyhe télnek köszönhetően azonban Európa rendelkezik akkora tartalékokkal, hogy az orosz utánpótlások megakadását könnyen átvészelje, és a számítások szerint Ukrajnának is legalább négy hónapra elegendő tartalékai vannak. Az európai gázszükséglet 30 százalékát fedező Gazprom-szállítások nélkül hosszabb távon azonban a kontinens nem boldogulhatna. A jelenlegi válságos helyzet ugyan felgyorsíthatja az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat gázvezeték építését, ám sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a gáz- és olajkereskedelmi bevételekre épülő orosz költségvetés céljainak veszélybe kerülése előbb kényszeríti kompromisszumra Moszkvát, minthogy Ukrajnát képes legyen kiiktatni az európai energiaegyenletből. (lpj, mi, TASR) AZ OROSZ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSOK aranya A TELJES FÖLDGÁZFOGYASZTÁSON BELÜL Bulgária Csehország Szlovákia Lengyelország 'jf * ' Törökország Ausztria Magyarország Németország Olaszország Franciaország Egyesült Királyság Hollandia 0 20 40 60 80 100 ■ Forrás: Portfolio.hu, 2012-es adatok, százalékban __ Grafikon: ÚJ SZÓ V annak olyan országok, ahol büntetőadókkal ösztönzik a tulajdonosokat a bérbeadásra Európában 11 millió ingatlan áll üresen POSTA ÁKOS ISTVÁN Pozsony/Budapest. A legfrissebb statisztikák szerint, az Európai Unióban több az üresen álló ingatlan, mint amennyi a hajléktalan. Összesen 11 millió ilyen ingatlant számoltak össze, ami elegendő lenne ahhoz, hogy az összes hajléktalannak szállást biztosítsanak, és az említett ingatlanok fele még így is kihasználatlan maradna. A hangzatos hírt felkapta az európai sajtó, a hajléktalanok helyzetének a megoldása azonban nem lesz olyan könnyű, mint azt első látásra gondolhatnánk. „Furcsa, hogy az üresen álló ingatlanok számát a hajléktalanokhoz mérte a statisztika, ugyanis eleve a hajléktalanság definíciója sem egyértelmű, ráadásul az üresen álló lakásként feltüntetett lakások valójában nem állnak üresen” - nyilatkozta lapunknak Győri Péter, aki korábban a budapesti Fővárosi Közgyűlés tagja, az önkormányzat szociális bizottságának elnöke volt, jelenleg pedig a főváros hajléktalanellátással foglalkozó háttérintézményét vezeti. A statisztika szerinte azt tudja mérni, hogy az adott lakóingatlant lakásként használják-e vagy sem, és ha egy lakást irodának használnak, és nincs bejelentve oda senki lakóként, a statisztikában üres lakásként jelenik meg. Mindezt a most közzétett elemzés is alátámasztja, hiszen eszerint az üres lakások többsége üdülőövezetben található, vagyis ezeket a tulajdonosok befektetési szándékkal vásárolták. Ráadásul a legtöbb ilyen ingatlant Spanyolországban számolták össze, ahol a gazdasági válság miatt kiemelkedően sok lakópark építése maradt félbe. A lakásállomány az EU különböző államaiban eltérő helyzetben van, a tulajdoni viszonyok szempontjából. A V4-ekre például a magántulajdonú lakások jellemzők. Néhány európai városban, kiemelkedően sok az önkormányzati tulajdonú bérlakás (pl. Bécs, Párizs), míg másutt egyáltalán nincsenek ilyen ingatlanok, így - annak ellenére, hogy a sajtó és a közbeszéd gyakran veti fel az önkormányzatok kiemelt szerepét és felelősségét a lakhatás biztosítása terén - ez nem minden országban és jogszabályi környezetben állja meg a helyét. A visegrádi országok közül egyedül Csehországban Üresen álló ingatlanok Európában Ország Üres ingatlanok száma Spanyolország 3,4 millió Olaszország 2-2,7 millió Franciaország 2,4 millió Németország 1,8 millió Portugália 735 ezer Nagy-Britannia 700 ezer Görögország 300 ezer Írország 400 ezer Szlovákia 165 ezer » Forrás: Guardian, statisztikai hivatal maradt jelentősebb önkormányzati szerepvállalás. Mivel a tulajdoni viszonyok ennyire sokfélék, nemigen nyílik lehetőség arra, hogy az EU központi szabályozást vezessen be, ráadásul, önmagában véve nem is gond, hogy léteznek üresen álló lakások, hiszen ez természetes jelenség. A problémát az jelenti, ha túl sok az ilyen lakás. Emiatt vannak olyan települések, régiók, országok, ahol büntető adókat vezetnek be, hogy ezzel ösztönözzék a tulajdonosokat ingatlanjaik hasznosítására, illetve vannak olyan települések, ahol az állam vagy az önkormányzat - szabályozott árak mellett - anyagi támogatással segít a bérlőknek a lakásbérlésben. Az, hogy az adott térségre az „én házam, az én váram” felfogás a jellemző, kihat a munkavállalási célú mobilitásra is, hiszen ez akadályozza a munkanélküliek elköltözését a munkaerőhiánnyal küszködő térségekbe. Stagnáló foglalkoztatottság, növekvő reálbérek Lassan gyorsuló gazdaság —-------------— A szlovák gazdaság Pozsony. A tavalyi utolsó negyedévben ugyan felgyorsult Szlovákia gazdasági növekedése, az ország éves teljesítménye azonban így is elmaradt a 2012-ben mérttől - derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett, a februári gyorsjelentését pontosító elemzéséből. Eszerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) a tavalyi utolsó negyedévben 1,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami 1,1 százalékponttal gyorsabb növekedésnek számít, mint amit 2012 utolsó negyedévében mértek. Tavaly így éves szinten 0,9%-kal, 72,134 milliárd euróra nőtt a szlovák GDP, ami azonban így is elmaradt a 2012-es 1,8%-tól. Az elmúlt két évben az ország gazdasági növekedéséhez kizárólag a külföldi kereslet járult hozzá, a statisztikai hivatal szerint azonban a tavalyi utolsó negyedévre ez is megváltozott, és a növekedéshez már a hazai kereslet is hozzásegített. Michal Kozub, a Home Credit elemzője szerint ez utóbbi egy év alatt 2,2%-kal nőtt, amihez elsősorban a magáncégek és az állami beruházások járultak hozzá, 0,4%-kal nőtt azonban már a la- kosságikeresletis. A termelővállalatok az utolsó negyedévben ugyan már növelték a nyereségüket, éves szinten azonban tavaly is 3,6%-kal, 8,5 müliárd euróra esett vissza a profitjuk. Mindez meglátszott a foglalkoztatáson is, ami tavaly gyakorlatilag stagnált. A statisztikai hivatal szerint 2,329 millió embernek volt munkája, 300-zal többnek, mint egy évvel korábban. Tavaly éves szinten átlagosan 386 ezer állástalan volt az országban, 2,3%-kal több mint szamokban Mutató 2012 2013 Éves GDP- növekedés 1,8% 0,9% Foglalkoztatottak száma 2 329 000 2 329 300 Állástalanok száma 377 500 386000 Munkanélküliek aránya 14% 14,2% Havi bruttó átlagbér 805 euró 824 euró » Forrás: statisztikai hivatal 2012-ben. A munkanélküliek aránya 0,2 százalékponttal 14,2%-ra nőtt. Az állástalanok 68,4 százaléka ráadásul hosszabb ideje képtelen munkát találni, miközben minden harmadik munkanélküli a 25 és 34 év közötti korosztályból került ki. A legtöbb állástalan továbbra is Besztercebánya és Eperjes megyében van, az előbbiben 20,5, az utóbbiban 18,4%-os munkanélküliséget mértek a tavalyi utolsó negyedévben. Pozitív hímek számít azonban, hogy a havi bruttó átlagbér tavaly 2,4%-kal 824 euróra nőtt. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint a bérek növekedése már az inflációt is lekörözte, a reálbér így 1%-kal nőtt. Az ország egyes régiói között azonban jelentős eltérések vannak. Pozsonyban a havai bruttó átlagbér 1110 euró volt, a többi megyében pedig 717 és 823 euró között mozgott. Az egyes ágazatok közül a távközlés vezet, 1769 eurós havi fizetéssel, amit a bankszektor követ 1539 és az energiaszolgáltatók 1525 euróval. A szállodák és éttermi szolgáltatások esetében azonban ez csupán 554, az építőiparban pedig 636 euró. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Kihívás előtt a hazai cukoripar Pozsony. A Szlovák Cukoripari Társulás célja, hogy az Európai Unió által Szlovákia számára megállapított évi 112,3 ezer t cukorkvóta (ez 2006-ban 207 ezer t volt) a 2016/17-es piaci liberalizációt követően is megmaradjon. A Brüsszelből vezényelt leépítést megsínylette az ágazat, hiszen míg 1993-ban 7 cukorgyár működött az országban, addig napjainkban csak kettő (Szered és Trenčianska Teplá). Michal Abe- lovič, az ágazati szervezet al- elnöke szerint a közvetlen dotációk révén javítani kell a versenyképességet, csak így őrizhető meg az ország önellátása, továbbá mintegy 3000 munkahely, ami a cukoriparhoz kötődik. Napjainkban 20 ezer hektáron termesztünk cukorrépát, tavaly 172 ezer t volt a termés, (shz) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,8217 1 Lengyel zloty 4,1795 W±1 Cseh korona 27,353 Magyar forint 309,48 D Horvát kuna 7,6545 | Román lej 4,5097 D Japán jen 140,71 !§ Svájci frank 1,2186 Kanadai dollár 1,5190 d USA-dollár 1,3732 a VETELELADÁS i BANK I DOLLÁR [ CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,42-1,34 28,17-26,52 324,03-296,12 OTP Bank 1,44-1,32 28,56-26,16 324,66-297,29 Postabank 1,43-1,33 28,31-26,39Szí. Takarékpénztár 1,42-1,33 28,10-26,54 324,86-296,88 Tatra banka 1,42-1,33 28,19-26,55 322,76-298,24 Príma bankaÁltalános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA)
