Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-05 / 53. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 5. www.ujszo.com Magyarország: túl sok párt Budapest. Tegnap 16 órakor lejárt az országos listák bejelentésére nyitva álló határidő az áprilisi 6-i magyar országgyűlési választásra. A választáson azok a pártok állíthatnak országos pártlistát, amelyek a fővárosban és 9 megyében legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint 31 párt állított országos listát, ami rekordnak számít. Pálffy Ilona, a választási iroda vezetője szerint újra kell tervezni a szavazólapokat, bútort kell cserélni a központban, és egyes jegyzőknek számolniuk kell akár 60-80 fős szavazatszámláló bizottságokkal. Pálffy elismerte, „már aggódva hívtak jegyzők, hogy nem tudnak ennyi tornatermet elővarázsolni a bizottságoknak”, emellett az is félő, hogy „akkora lesz a szavazólap, hogy nem fér el a fülkében”. A váratlanul sok párt oka az űn. bizniszpártok létrejötte, az aláírásokat ügyesen gyűjtő párt ugyanis százmilliókat is kaszálhat. Az új szabályozás segíti a bizniszpártokat, ezeknek nincsenek politikai ambícióik, céljuk csak az állami támogatás begyűjtése. (0-0, MTI) Bizalmat kapott Ponta kormánya Bukarest. Bizalmat szavazott tegnap a bukaresti parlament Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz. Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja. Traian Basescu jobboldali államfő korábban kilátásba helyezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormány- programot is. (MTI) Egyiptom: stop a Hamásznak Kairó. Tegnap betiltották a Hamász palesztin isz- lamista szervezet tevékenységét Egyiptomban. Egy kairói különbíróság elrendelte a palesztin szervezet betiltását és irodáinak bezárását. A Hamász az Egyiptomban terror- csoportnak nyilvánított iszlamista Muzulmán Testvériségből alakult ki, s 2006 óta uralja az országgal határos Gázai övezetet. A jelenlegi kairói kormány időközben felrobbantotta az Egyiptomból Gázába vezető 1200 csempész- alagutatis. (MTI) Putyin szerint Ukrajnában államcsíny volt - Oroszország nem vizsgálja a lehetőséget, hogy a Krímet a területéhez csatolja Csak ha kérik, akkor veti be katonáit Putyin Kijev/Moszkva/Brüsszel. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap közölte, Viktor Janukovics ukrán exelnök kérését meghallgatva avatkozott be a Krím félszigeten, melyet nem akar Oroszországhoz csatolni. Közben folytatódik az orosz seregek krími inváziója. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap végre megszólalt Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő szerint Ukrajnában államcsíny történt. Az elnök továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra. Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozzon - jelentette ki Putyin. Putyin: velünk az ukránok 22 ezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek - közölte, külön hangsúlyozva, hogy az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez. Mint mondta, meggyőződése, hogy „az ukrán és az orosz katonák a barikádnak ugyanazon az oldalán fognak harcolni”. Putyin kijelentette, ha döntést hozna orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásáról, akkor azt a nemzetközi egyezményekkel összhangban tenné. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna exelnöke, Janukovics fordult Moszkvához ezzel a kéréssel. Az államfő közölte, Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. Csak akkor döntene az orosz katonák bevetéséről, „ha meg kellene védeni az ukrán lakosságot.” Hozzátette: „ha Kelet- Ukrajnában törvényellenes cselekményekre kerülne sor, és az ott élők segítséget kérnek Moszkvától, Oroszország jogot formál a beavatkozásra”. Janukovics mint Bil’ak Viktor Janukovics ukrán exelnök kérte arra Putyint, hogy avatkozzon be Ukrajnában - jelentette be Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet New Yorkban, a világszervezet Biztonsági Tanácsában. Janukovics nyilatkozata szerint a politikus országának „törvényesen megválasztott képviselőjeként” úgy véli, „Ukrajna a polgárháború szélére sodródott”. Janukovics „a törvényesség, a béke, a rend, a stabilitás és az ukrán nép megvédése érdekében” kérte Putyintól a beavatkozást. Blokád alatt a laktanyák Az orosz fekete-tengeri flotta stábja hétfőn este végül cáfolta, hogy ultimátumot intézett volna a krími ukrán haderőhöz, és támadást terveznének ellenük. A Gazprom durva gázáremelése Moszkva. A Gazprom ismét 400 dollárt kér Ukrajnától az oda szállított földgáz ezer köbméteréért a két hónapja érvényben lévő, kedvezményes 268,5 dollár helyett - mondta tegnap az orosz gázipari óriás vezetője. Ukrajna nem egyenlítette ki a februári szállítások ellenértékét, és 1,5 milliárd dollárral tartozik - közölte Alekszej Miller. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő üdvözölte a Gazprom döntését, mondván, aki nem fizeti ki a számláit, annak viselnie kell a következményeket. Oroszország azután biztosított kedvezményt a gáz árából Ukrajnának, hogy az azóta elmozdított Viktor Janukovics ukrán elnök november végén bejelentette: Kijev nem írja alá az Európai Unióval a társulási egyezményt. (MTI) öCKaa ö/iacT Putyin: nekem kellene a Krím? Az orosz elnök szerint az ukrán és az orosz katonák a barikád azonos oldalán állnak. (TASR/AP) Ettől függetlenül az orosz csapatmozgások azt sugallják, a Krím félsziget teljes és tartós megszállása a terv. Orosz hadi- technikai eszközök felhalmozódása figyelhető meg az oroszukrán határnál Oroszország területén - közölte az ukrán külügyminisztérium. A határőrség a Harkivi, a Luhanszki és a Do- necki területek és Oroszország határánál figyelt fel orosz hadi- technika felhalmozódására. Emellett orosz haditechnika és katonák összevonását figyelték meg a keresi kompkikötőnél. Az orosz katonák blokád alatt tartják az ukrán hadsereg krími laktanyáinak többségét - közölte Ihor Tenjuh ügyvezető ukrán védelmi miniszter. Orosz fegyveresek érkeztek kompon Kercsbe, és hatalmukba kerítették a határőrség állomáshelyét - közölte az ukrán határőrség szóvivője. A jelentés szerint előbb két mikrobusszal hét, automata fegyverekkel és pisztolyokkal felfegyverzett személy érkezett a kompon. Később egy másik komppal már három teherautónyi fegyveres jutott be a Krím félszigetre. Ők elfoglalták a határőrség létesítményét. A kompkikötőt már előzőleg ellenőrzésük alá vonták oroszbarát katonák. Átállnának a városok Feltehetően orosz katonák figyelmeztető lövéseket adtak le a krími Szevasztopol általuk elfoglalt ukrán légitámaszpontjánál, amikor mintegy 300, korábban ott szolgáló ukrán katona megpróbált visszatérni a bázisra. A szevasztopoli Belbek repülőtér katonai részét őrző orosz katona tegnap arra figyelmeztette a fegyvertelenül felsorakozó ukránokat, hogy ne közeledjenek. Az oroszbarát krími hatóságok hamarosan leállítják a víz- és áramellátást az orosz katonák által körülvett ukrajnai laktanyákban. Szerintük a laktanyákban maradt katonák helyzete „egyre kényelmetlenebb lesz”, ha kitartanak az ukrán kormány mellett. Ráadásul az ideiglenes ukrán kormányt támogató katonák fizetést sem kapnak. Két ukrán város, Herszon és Mikolajiv csatlakozni akar a krími köztársasághoz - mondta Volodimir Konsztantyinov, a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásának elnöke. „Azt mondtuk nekik, rajtatok áll a döntés. A krímiek két kézzel kapnak az ilyen kezdeményezések után” - hangoztatta Konsztantyinov. Herszon ukrán kikötőváros a Dnyeper torkolatánál, Mikolajiv pedig 65 km-re fekszik a Fekete-tengertől a Déli- Bug folyó partján. Hírek szerint Odessza kikötőváros is átállna. Mindenki egyeztet Putyin tegnap utasítást adott, hogy az orosz katonai egységek térjenek vissza eredeti állomáshelyükre a múlt héten elrendelt hadgyakorlatokról. A rendkívüli harckészültségi ellenőrzés címén indított hadmozdulatokban az ország Ukrajnával is határos Nyugati, valamint Középoroszországi Katonai Körzetéhez tartozó csapatok vettek részt. A csapatmozgásokat és a hadgyakorlatokat Moszkva előre bejelentette a NATO-nak. Konzultációt tartanak ma Párizsban az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláírói. Az USA, Nagy- Britannia és Oroszország külügyminiszteri szinten folytat egyeztetést. A csütörtöki rendkívüli EU-csúcsot megelőzően az Európai Unió csúcsvezetői Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel is megbeszélik az Ukrajnában kialakult helyzetet - jelentette be Hermán Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ukrajna parlamentjének, illetve a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásának néhány képviselője tegnap felvette a kapcsolatot, emellett megkezdődött az első, miniszteri szintű ukrán-orosz tárgyalás is. Moszkva akkor hajlandó megvitatni a nyugati országokkal az ukrán helyzetet, ha végrehajtják a február 21-i kijevi megállapodást (ennek része az alkotmányos reform végrehajtása és az egységkormány megalakítása), amelyet az akkori ukrán hatalom és az ellenzék kötött. A nyugati országok és Oroszország közötti gazdasági és pénzügyi háború a két félnek nagyon súlyos anyagi károkat okozna Csak hétfőn 70 milliárd dollárt buktak a tőzsdén az oroszok ÖSSZEFOGLALÓ Már nem csak Ukrajnáról szól az ukrán válság: az Európai Unió és az oroszok is rengeteget veszthetnek rajta. Csak hétfőn a tőzsdei és a devizapiaci hatásokon 70 milliárd dollárt bukott Oroszország (ez Szlovákia éves össztermékének 80%-a), az európaiak pedig energiabiztonságuk mellett fontos piacaikat is veszélyeztetik. Hiába keménykednek a nagyhatalmak az Ukrajna körüli konfliktusban, ezzel maguknak is nagyon sokat ártanak. Az orosz gazdaság sok szállal kötődik a nyugati országokéhoz, így a lebegtetett szankciók, tőkekorlátozások és a befektetői ijedelem százmilliárdos károkat okozhat mindkét gazdasági érdekszférában. A tőke máris menekül Oroszországból. A moszkvai tőzsde csúnyán beszakadt hétfőn, olyan vállalatok is a tizedével kevesebbet érnek, mint a Gazprom vagy a Szberbank, a rubel történelmi mélypontra esett az euróval és a dollárral szemben. Oroszországnak van egy hatalmas fegyvere: a drága kőolaj évei alatt óriásira hizlalt devizatartalék. Háború esetén pedig akár még az olaj árának emelkedésével is számolhatnak, ami növelné is rövid távon az exportbevételeiket. A devizatartalék tavaly decemberben még 520 milliárd dollár volt, azóta viszont 490 milliárdra olvadt. A jegybank ugyanis hatalmas mennyiségű pénzt szór ki a rubel védelmében, a jelek szerint hiába. De nem csak Oroszországnak fáj a dolog. Egyrészt az EU országai nehezen tudnának meglenni az orosz gáz és kőolaj nélkül. Az EU egyik legfontosabb gázforrásaként Oroszország ugyan komoly adut tart a kezében, ám a Kreml aligha foszthatná meg az EU-t - főként Kö- zép-Európát és Németországot - a földgáztól a konfliktus kiéleződése esetén: a függés ugyanis kölcsönös, hiszen a kontinens az orosz gáz és kőolaj legfőbb felvásárlója, így ha leállna a kereskedés a két rész között, úgy Oroszország valutabevételeinek kétharmadától esne el. Emellett az orosz elit rengeteg pénzt költ az európai országokban, akiknek akár befagyaszthatják nyugat-európai és amerikai betétjeit is. Végül az orosz piac nagyon fontos exportcélpontja a nyugati cégeknek. Rengeteg feldolgozott ipari cikket, gépsorokat, vegyipari árukat adnak el ott, évente összesen bő 75 milliárd euróért. Oroszország megszüntetheti a dollár tartalékdevizaként kezelését, és megtagadhatja az orosz intézmények amerikai bankok felé fennálló hiteleinek törlesztését, ha az USA büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen - közölte tegnap Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója. A keményvonalas hírében álló Kreml-tanácsadó, Szegej Glazjev közölte: ha az amerikai szervek befagyasztják Zuhhanó tőzsdék (TASR/AP) orosz üzletemberek és magán- személyek számláit, Moszkva javasolni fogja az orosz kézben lévő amerikai államkötvények eladását. (Index, MTI)
