Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-28 / 73. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 28. www.ujszo.com Szinte már magyar írónak számít, Budapesten négy sörözőt is elneveztek róla, Pozsonyban egyet sem Ma száz éve született Bohumil Hrabal Bohumil Hrabal (Képarchívum) Film készül a Díszgyászból Prága. Visszatérnek a filmvászonra a Sörgyári capriccio hősei. A legendás cseh film „folytatását” várhatóan jövő tavasszal mutatják be. Az új film a Sörgyári capriccióval kezdődő Hrabal-trilógia második része, a Díszgyász alapján készül, a történet szereplői- már idősebbek és a társadalmi légkör is megváltozott. A filmet a Cseh Televízió készíti, rendezője Jirí Vejdélek. (MTI) Madonna ismét rendez Los Angeles. Harmadik filmjét rendezi Madonna, aki Rebecca Walker amerikai írónő Adé: A Love Story című regényét viszi vászonra. A történet főszereplője, egy főiskolás lány beleszeret egy muzulmán kenyai fiúba, elhatározzák, hogy összeházasodnak és Afrikában fognak élni. A pár azonban egy polgárháború közepébe csöppen. A film producere az Oscar-díjas Amerikai szépséget is jegyző Bruce Cohen lesz. (MTI) Sokak szerint egyetlen külföldi író sem épült be olyan mélyen a magyar kultúrába, mint Bohumil Hrabal. A ma száz éve született cseh író Magyarországon már a rendszerváltás előtt ünnepelt hős volt, amikor Csehszlovákiában még fekete báránynak számított. Az emberi gyengeség és az abból fakadó váratlan hősi pillanatok, vagyis a jellegzetesen kelet-európai groteszk emblematikus írója. JUHÁSZ KATALIN Az általunk megkérdezett Cserna-Szabó András író, aki a gasztronómia területén is otthonosan mozog, azt állítja, hogy Budapesten egyetlen magyar íróról sem neveztek el kocsmát vagy éttermet. Még a Krúdy söröző sem Krúdy Gyuláról kapta a nevét, hanem onnan, hogy a Krúdy utcában található. Hrabal sörözőből viszont négy is van a magyar fővárosban, állítólag az egyik jobb, mint a másik. Furcsa, de Pozsonyban egyetlen vendéglátóipari egység sem viseli Hrabal nevét. Ebből persze nem következik automatikusan, hogy az itteniek kevésbé szeretik a műveit, mint a magyarországiak, az viszont tény, hogy odaát egy szélesebb irodalomkedvelő réteg - a műveiből készült Menzel-filmeknek is köszönhetően - szinte már magyar írónak tartja Hrabalt. Amikor Ficsku Pál írót a kilencvenes évek közepén megkérdezték, hogy szerinte ki a két legfontosabb kortárs magyar író, azt a meglepő választ adta, hogy Bohumil Hrabal és az RTL Klub Fókusz Plusz című műsora. Mindkét választás telitalálat. A kereskedelmi tévé- csatorna „infotainment” magazinja olyan témákat dolgoz fel, amelyek az átlagembert leginkább érdeklik, Hrabal pedig azokhoz szól, akik az érthető, épkézláb történeteket szeretik, amelyek szereplői esendő, ám szerethető kisemberek. Amikor Hrabal regényei sorra jelentek meg magyarul, épp a posztmodern tombolt Magyar- országon: a történet dekonst- rukciója, minimalizálása, a nyelvi jelek önállósodása. A realista irodalomra jellemző „mindenttudó-attitűd” háttérbe szorult, a posztmodern szerint ugyanis a világ nem fejthető meg teljes egészében. Ez azt eredményezte, hogy a szakma által ajnározott írók távol kerültek az olvasótól, sőt még a magyartanárok is „lila ködösnek” könyvelték el a kortárs irodalmat. Ebbe a közegbe robbant be Hrabal, aki Cserna-Szabó András szerint oly mértékben vált közkinccsé a történetpárti magyar írók körében, hogy konkrét hatásának kimutatása voltaképp felesleges munka lenne. A cseh és a magyar humor közötti párhuzamok vizsgálata szintén egyszerre hálás és nehéz feladat. Sokan Örkénnyel rokonítják Hrabal groteszk humorát. Grendel Lajosnak a Nő című hetilap számára készült 1983-as Hrabal-interjú- jából (amely a kerek évforduló kapcsán most a Hévíz című lapban is megjelent) tudjuk, hogy Hrabal szerette Örkényt. „Az emberek jellemét, természetét a beszédmódjukon keresztül szeretem megragadni. A beszédmódjuk koloritjából ki kell derülnie, milyen környezetben élnek, milyen szituációban vannak éppen, milyen az anyagi helyzetük, mit éreznek stb. Ehhez nekem elég, hogy meghallgassam őket. Sosem erőltetem, mindig spontánul jön az ilyen. Például a magyar irodalomból is ezért áll olyan közel hozzám Örkény úr, akit jól ismerek pedig sosem találkoztunk. És sosem találkozunk, hiszen Örkény István meghalt már, ahogy nemsokára én is meghalok, hiszen jövőre leszek hetvenéves. De azért a szellemével találkozhatok, amikor megnézem a Činoherní klubban a Tótékját, vagy elolvasom valamelyik novelláját. És ilyenkor arra gondolok, hogy valahol Magyarországon élt egy ember, aki bizonyos értelemben a testvérem volt” - mondta az említett interjúban Hrabal, aki végül nyolcvanhárom évesen repült el közülünk. Regénybe illő halálával tette fel a koronát életművére és vált végérvényesen legendává. A prágai Aranytigris söröző a Budapesthez legközelebb eső irodalmi-gasztronómiai kegyhely. Legalábbis magyar írónak a saját hazájában nincs akkora kultusza, hogy turisták zarándokoljanak egykoritörzshelyére. Holnap a Szalonban: Bohumil Hrabal nyomában Nymburktól Kerskóig, a bölcsőtől a koporsóig, azon az úton, amely az életművében is megjelenik. MP140133 A MUSIC ART művészeti ügynökség exklUZÍV produkciója, mám saját ötlet alapján. Nemi i: 0903 445 710, www.music-art.sk Kísér Bangó Drahos és budapesti zenekara: prímás: Bangó Dmhos cimbalom: Jónás Géza MyUrW klarinét: Puporka Bandi ff J £ brácsa: Sándor Zoltán nagybőgő: Mohácsi Tivadar AZ ÉV SZŐMKgmTÓ MŰSORA jl! Muzsikaszó rendhagyó nótaműsor Qyr.Wm BANGÓ MAR! Magyar Örökség és Kossuth díjas müyjszi 2014. április 23.19.00 ó Párkány vmk, .»c 036/7511 m 2014. április 28.19.00 ó Ogyalla vmk tel.: 0911/89 5 4 74, 035/76 0 2 383 2014. április 29.19.00 ó Somorja vmk tel.: 031/562 22 41 és 16.00 ó után 0650/409 566 2014. április 30.19.00 ó Rimaszombat vmk tel.: 047/5621 550. Tompa Mihály könyvesbolt: 0903 302 416, es a 0915 830 286 számon 2014. május 6.19.00 ó Nagymegyer vmk tel.: 031/555 23 60 és 0908 804 128 VASÁRNAP Jegyelővétel a helyszíneken és a Ticketportal jegyirodáiban. WWW.ticketportal.sk Megnyílt a teljesen felújított Madách-kastély és Az ember tragédiáját bemutató kiállítás is Kész a nagy mű - nyitva állnak a kapuk Praznovszky Mihály sziporkázó kiselőadást tartott a megnyitón (A szerző felvétele) SZÁSZ1 ZOLTÁN Három és fél év rendkívül intenzív munka eredményeként március 26-án megnyílt a teljesen felújított alsósztregovai Madách-kastély, benne két különleges, mondanivalóban és látványban is feledhetetlen élményt nyújtó kiállítással. A Madách életét és korát prezentáló, korábban átadott rész után néhány napja már látható Az ember tragédiáját és annak utóéletét bemutató tárlat is. Nyugodtan leszögezhető, hogy ezt az irodalomtörténeti kiállítást Európa bármelyik múzeuma megirigyelhetné. Mind szakmai hitelességében és aprólékosságában, mind pedig látványvilágát és interaktivitását tekintve kiváló, zseniális ötleteket megvalósító munka. Sőt, bátran állítom, hogy a Tragédiát bemutató öt terem egy irodalmi alkotásból született posztmodern képzőművészeti alkotás. Benne síkok, terek, színek, fények, hangok, tárgyak és mozgóképek, fénydobozok, színházi elemek. Ez a kiállítás olyan elemeket tartalmaz, amelyek a mai fiatal generáció látványra éhes és interaktív igényeit is messzemenően kielégíti. Külön érdekesség, hogy Áz ember tragédiája néhány ismert sora az űrből, Charles Simonyi tolmácsolásában hallható. Nagyon erős vizuális és szellemi élmény ez a tárlat. Köszönhető mindez elsősorban Praznovszky Mihály és Nagy Anna irodalomtörténészeknek, valamint a látványvilágot létrehozó Koczka István képzőművésznek. A megnyitón Praznovszky Mihály sziporkázó kiselőadással kísérte végig az első látogatókat. Állítom, hogy aki eddig nem nagyon ismerte, vagy esetleg mellőzte Madách művét, e tárlatvezetés után biztosan kedvet kapott az olvasáshoz. Praznovszky szerint a Tragédiában életünk minden napjára találunk egy-egy megfelelő sort, gondolatot, amelyet érdemes továbbgondolnunk. Ezt a kiállítást csak ajánlani tudom mindazoknak, akik Madách filozofikus drámakölteményét meg szeretnék ismerni, s főleg azoknak a pedagógusoknak, akik életre szóló élményként szeretnék továbbadni ezt a művet a diákjaiknak. Akik a dráma utóéletére, képzőművészeti utóhatásaira is kíváncsiak, azoknak Zichy Mihály metszetei, Kass János elkápráz- tatóan finom grafikái és Nagy Zoltán művei adhatnak további támpontokat a nagy mű megismeréséhez és befogadásához. Az Alsósztregován teljes kiállítási anyagával megnyílt irodalmi múzeum és emlékhely a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának szerves része. A Madách-kastély 2003-ban került a nemzetiségi múzeum fennhatósága alá. Jarábik Gabriella múzeumigazgató akkor egy meglehetősen leromlott állagú épületet, elavult és unalmas kiállítást örökölt meg. Neki, valamint lelkes szlovákiai és magyarországi munkatársainak köszönhetően azok a múltbéli elrettentő állapotok mostanra a felismerhetetlenségig megváltoztak. Köszönhetően a Szlovák Nemzeti Múzeum szakmai hozzáállásának, a magyarországi partnerszervezetek hozzáállásának és felbecsülhetetlen értékű anyagi és erkölcsi támogatásának. Az alsósztregovai Madách- kastély a „Közös örökségünk: Madách” szlovák-magyar uniós pályázat eredményeként válhatott álomból valósággá. Madách Imre egykori lakóhelyén egy minden igényt kielégítő irodalmi emlékhely és múzeum, kutatói és közösségi központ várja a látogatókat. Érdemes betérni, alaposan átböngészni a kiállítást. Amelynek első részét végigjárva szinte azt várja a látogató, mikor köszön rá a házigazda drámaíró, a Tragédiát bemutató részben pedig, a látványtól az őt érő hatásoktól elcsendesedve éli meg magában Az ember tragédiáját. Melynek talán ő is részese. „O, hol vagyok, hol vannak álmaim?” - kérdezi Ádám feleszmélve utazásaiból. Ez az emlékkiállítás címe. Madách Imre halála után 150 évvel, az irodalmi emlékhely megnyitásának fél évszázados évfordulóján. Varázslatos! MP140169
