Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-28 / 73. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 28. Közélet 3 Volt, hogy mindenki elment, volt, hogy senki; elnökválasztást még nem döntöttek el a magyar választók, most először ez is megtörténhet Részvételi rekordok a magyar járásokban Az elnökválasztás második fordulóját a részvétel döntheti el. Mivel kampánycsendben a jelöltekről nem lehet írni, megnéztük a korábbi választások eredményeit, pontosabban azt, hogyan szavaztak a magyarok. MÓZES SZABOLCS Az első közvetlen államfőválasztásra 1999-ben került sor, kevesebb mint egy évvel az 1998-as, Mečiart leváltó legendás parlamenti választás után. Mindez - és az, hogy Vladimír Mečiar is jelöltette magát - rendkívül magas részvételi arányt eredményezett. Valószínűleg soha annyian nem fognak már az urnákhoz járulni elnök- választáson, mint 1999-ben. Csúcstartó Csallóköz 1999-ben az első fordulóban 73,9, a két héttel későbbi második körben pedig 75,5 százalékos volt a részvétel. Az első fordulóban még vegyes volt a kép a részvételt tekintve (82,4 százalékkal a Turdossini járás volt a legaktívabb, az első tíz járás közül csak három volt magyarlakta), a második fordulóban viszont már a déli régióban járultak a legtöbben az urnákhoz. A Dunaszerdahelyi járásban mért 85,1 százalékos részvételi mutató azóta is elnökválasztási csúcsnak számít. Ez volt. Mi lesz szombaton? A részvétel alapján összeállított ranglista első négy helyét magyarlakta járások foglalták el: a második a Komáromi járás volt, utána a Kassa-vidéki és az Érsekújvári következett. A két jelölt közül természetesen Rudolf Schuster tartolt délen - a már említett Dunaszerdahelyi járásban pl. 96,9 százalékkal -, ám nem mondható, hogy csak a magyar szavazatoknak köszönhetően győzött. Schuster ugyanis 434 ezer szavazattal előzte meg Mečiart, közel ennyi az összes magyar nemzetiségű választópolgár száma - a voksoláson részt vett magyarok száma pedig mintegy 350 ezerre tehető. Ignorált második kör 2004-ben pont fordítva történt minden, mint öt évvel korábban. A magyar választók gyakorlatilag tudomást sem vettek a választásról. Az első fordulóban még úgy-ahogy elmentek - habár ekkor is a déli járások voltak a sereghajtók: pl. a Dunaszerdahelyi járásban 20,2, a Komáromiban 22,4 százalékos volt a részvétel. A Részvétel az elnökválasztásokon a déli járásokban 1999 2004 2009 2014 járás 1. forduló 2. forduló 1. forduló 2. forduló 1. forduló 2. forduló 1. forduló Szenei 72,4% 75,2% 44,1% 39,6% 49,8% 58,4% 53,8% Dunaszerdahelyi 77,3% 85,1% 20,2% 11,7% 44,9% 64,7% 38,1% Gafántai 74,2% 78,4% 34,8% 31,0% 41,2% 54,5% 40,6% Komáromi 74,1% 81,3% 22,4% 16,0% 37,5% 55,4% 34,4% Lévai 75,2% 77,9% 42,0% 36,6% 43,3% 52,3% 40,7% Nyitrai 74,1% 74,8% 50,7% 47,5% 44,2% 52,6% 43,8% Érsekújvárt 76,5% 80,6% 38,2% 32,6% 43,1% 54,6% 39,6% Vágsellyei 70,6% 74,5% 35,8% 28,2% 37,7% 49,2% 38,7% Nagykürtösi 74,5% 76,9% 44,8%. 36,8% 42,4% 51,8% 37,6% losonci 71,5% 74,4% 40,4% 37,5% 38,2% 47,1% 35,2% Rimaszombati 73,4% 76,3% 41,2% 34,9% 39,8% 49,8% 34,1% Nagyrócei 72,5% 75,3% 44,4% 37,7% 36,6% 45,1% 31,8% Rozsnyói 77,3% 79,8% 44,5% 36,8% 40,5% 49,7% 36,8% Kassa-vidéki 77,8% 80,9% 45,4% 37,6% 39,7% 47,5% 39,4% Nagymihályi 71,1% 72,8% 44,4% 39,7% 35,0% 42,9% 34,2% Tőketerebesi 71,7% 77,0% 38,5% 31,9% 34,5% 44,3% 34,2% Szlovákia 73,9% 75,5% 47,9% 43,5% 43,6% 51,7% 32,3% © Forrás: statisztikai hivatal második kört viszont - amelybe Vladimír Mečiar mellett egykori szárnysegédje, Ivan Gašparovič jutott tovább - szinte teljesen ignorálták. A Dunaszerdahelyi járásban mért 11,7 százalékos részvétel az elnökválasztások történetében a legalacsonyabb érték. Ezzel a járás ismét csúcstartó lett. A 20 legalacsonyabb részvételt produkálójárás között volt mind a 14 magyarlakta régió. Ami pedig az eredményeket illeti: hiába állt be az akkor még Bugár Béla vezette MKP a KDH-s František Mikloško mögé, a déli járásokban Eduard Kukán sokkal több szavazatot kapott, néhol még a független .Martin Bútora is. A második fordulóban az a kevés magyar, aki elment voksolni, túlnyomó többségében Gašparovič neve mellé tette az ikszet. A győztes 357 ezer szavazattal előzte meg Mečiart, nem nehéz kitalálni, hogy ismét nem a magyarokon múlott a siker. Vegyes kép 2009-ben - a tíz évvel korábbihoz hasonlóan - ismét két nagy esélyese volt az elnökválasztásnak. Iveta Radičová mögé felsorakozott az - akkor még egységes - MKP is, Gašparovi- čot a Smer mellett az SNS is támogatta. Ennek ellenére a déli járásokban gyér volt az érdeklődés. Csak egyben, a Szenei járásban volt magas a részvétel (49,8%)- ez is feltehetően a Pozsonyból kitelepülök nagy aránya miatt, mivel a fővárosiak közül is sokan itt szavaztak. A Dunaszerdahelyi járásban átlagos, az összes többiben mélyen átlag alatti volt a szavazókedv, a sereghajtó Tőketerebesi járásban pl. csak 34,5 százalékos. Az első kört délen természetesen Radičová nyerte meg, ám összesítésben Gašparovič bizonyult erősebbnek. A második fordulóban kissé nőtt a magyarok szavazókedve- talán az egyre agresszívabban kijátszott magyarkártyának köszönhetően is -, ám ez nem minden régióra volt igaz. Míg a Dunaszerdahelyi járás 64,7 százalékos mutatóval az első volt a listán, addig a magyarok által is lakott déli járások kétharmadában átlag alatti volt a részvétel. A Vágsellyei járásban pl. csak 37,7, a Tőketerebesi- hen pedig 34,5 százalékos. A leadott voksokat tekintve Radičová fölényesen verte ellenfelét délen. Összesítésben viszont a régiúj államfő 246 ezer szavazattal nyert, ez pedig azt jelenti, hogy a jobboldali jelöltön egy kimagasló magyar részvétel sem segített volna. Parlamenti, megyei és helyhatósági választások végeredményét komolyan befolyásolta a magyarok hozzáállása, elnökválasztást először dönthetnek el most szombaton a magyarok. Tavaly nem sikerült elfogadni a szükséges törvénymódosítást, idén új bizottságot hoznak létre A Smer miatt idén sincs részletes vagyonbevallás A parlament malmai lassan őrölnek (SITA-felvétel) 11 ezer esetben leállították a végrehajtást Kevesebb nyugdíjast fenyeget a végrehajtó ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Március 31. nemcsak az adóbevallások, hanem a vagyonnyilatkozatok benyújtásának határideje is: a közszereplőknek eddig a dátumig kell elszámolniuk vagyonukkal. Noha tavaly azt ígérték, 2014- ben már részletes vagyonbeval- lást adnak le, minden maradt a régiben, s ezúttal is csak azzal hitegetnek, hogy szigorítják a vonatkozójogszabályt. A hatályos összeférhetetlenségi jogszabály értelmében a közszereplőknek minden évben március 31-éig kell a parlament szakbizottságába eljuttatniuk vagyonnyilatkozatukat, melyet később az interneten is közzétesznek. A dolog lényege, hogy az emberek összehasonlíthassák, az általuk megválasztott tisztségviselők a megbízatási időszak elején és végén milyen vagyonnal rendelkeztek, közben milyen volt a bevételük, s abból szert tehettek-e a bevallott ingóságokra és ingatlanokra. A korrupcióellenes szervezetek rendszeresen figyelmeztetnek: a parlamenti összeférhetetlenségi bizottság a hatályos alkotmánytörvény szellemével ellenétes forma- nyomtatványokat állít össze, azokból ugyanis nem tükröződik a politikusok tényleges anyagi helyzete. A politikusok ahelyett, hogy legalább szigorúbb űrlapokat hagytak volna jóvá, nem sokkal a törvényes határidő lejárta előtt tavaly azzal hitegettek: nincs értelme csak a nyomtatványokat megváltoztatni, az egész alkotmánytörvényt kell módosítani, s ígérték: 2014-ben már szigorú feltételek lesznek érvényben. Létrehoztak hát egy bizottságot, melyben az összes parlamenti párt képviseltette magát, s megegyeztek: átláthatóbb, pontosabb, a tényleges anyagi helyzetet tükröző va- gyonbevallások lesznek. A parlament összeférhetetlenségi bizottságának akkori elnöke, Miroslav Beblavý készített egy törvénytervezetet, és egy ideig úgy tűnt, lesz politikai akarat - 90 voks - az elfogadására. A Smer azonban meghátrált, a javaslat végül csak ellenzéki tervezetként került a plénum elé, melyet a kormánypárt lesöpört az asztalról, mondván: a kabinet majd saját elképzeléssel rukkol elő, amire a mai napig nem került sor. Néhány napja - ismét a törvényes határidő közeledtével - az összeférhetetlenségi bizottság jelenlegi elnöke, Viliam Novotný (SDKÚ-DS) a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, megint munkacsoportot hoznak létre, mely új törvénytervezetet dolgoz ki. Állítólag ismét szigorúbb űrlapok bevezetésére fognak törekedni, ám részleteket nem akart elárulni. „Meg kell határozni azt a minimumot, amiben képesek vagyunk megegyezni - ha másban nem, akkor legalább egyértelművé kellene tenni a jogszabályt. A jelenlegi helyzethez képest bármilyen javítás jó lesz” - mondta Novotný. Az összeférhetetlenségi bizottság smeres alelnöke, Otto Brixi emlékeztetett: a kormány saját javaslatot akar előterjeszteni, de nincs ellenére és nem fölösleges az újabb munkacsoport kialakítása sem, mert szerinte a Smernek is érdeke az átláthatóbb vagyonnyilatkozatok bevezetése. Az idei vagyonbevallások feltehőten ugyanolyan semmitmondóak lesznek, mint a korábbiak. A hatályos szabályok szerint ugyanis a politikusoknak csak azt kell feltüntetniük, mijük van, ám azt nem, mennyit ér. Csak azzal kell elszámolni, aminek értéke meghaladja a minimálbér 35-szö- rösét. A köztisztviselők házastársainak és kiskorú gyermekeiknek is kötelezően vagyonbe- vallást kell készíteniük, ám csak a tisztségviselőé kerül az internetre, (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Fellélegezhetnek a kisnyugdíjasok - kevésbé fenyegeti őket a végrehajtó. Ősz óta jelentősen csökkent azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek a nyugdíjából le lehet vonni bizonyos összeget valamilyen végrehajtási végzés alapján - tájékoztatott a Szociális Biztosító, hozzátéve: jelenleg így 25 728 idős személy havijárandóságát kurtítjákmeg. Tavaly novembertől 11 ezer idős személy esetében leállították a végrehajtást. 2013 novemberétől ugyanis változott az a minimális alapösszeg, melyhez nem lehet nyúlni. A novemberig hatályos szabályok szerűit, ha egy nyugdíjasnak volt valamilyen elmaradt adóssága, a hatályos végrehajtói végzés értelmében járandóságából rendszeresen kellett törlesztenie, de havonta legfeljebb csak annyit vonhattak le, hogy a nyugdíjasnál kellett maradnia egy, a létminimum 60 százalékának megfelelő öszszegnek. Novembertől ez 100%-ra emelkedett, vagyis a nyugdíjasnál kell hagyni legalább 198,09 eurót, ha pedig vele együtt él egy másik eltartott személy, azért további 99,04 eurót (a létminimum 50 %-a) számítanak fel. Ez esetben a végrehajtó 297,13 euróhoz nem nyúlhat. Ha valakinek a havi járandósága ennél kevesebb, a végrehajtást ideiglenesen leállítják. „A további végrehajtást felül kellett vizsgálni, vagy a törlesztési részleteket át kellett értékelni azon végrehajtási eljárások esetében is, melyek az új szabályok életbe lépése előtt elkezdődtek, ennek következtében megközelítőleg 11 ezer nyugdíjas havi járandóságából már semmit nem vonnak le, a legtöbb nyugdíjas esetében pedig lényegesen csökkent a levont összeg” - tájékoztatott a Szociális Biztosító. Az új levonásról vagy a törlesztés leállításáról levélben értesítették az érintett személyeket, ám ez nem azt jelenti, hogy megszűnik a tartozás. A jövőben, ha a bevétele lehetővé teszi, ismét törlesztenie kell. A novembertől hatályos intézkedés nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a nyugdíjból végrehajtói ítélet alapján kiskorú gyermek tartásdíjátvon- ják le. A nyugdíjas járadékából - függetlenül attól, mennyi marad a nyugdíjas zsebében - ezt mindig levonják, mert ez esetben a kiskorú gyermek érdekei és törvényes jogai nagyobb védelmet élveznek, és azt részesítik előnyben, (sza)
