Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 27. Iskola utca 21 Négyszeres világkupagyőztes a galántai Kodály Zoltán Gimnázium diákja Alaposan felkészült (Fotó: KZG) Interaktív oktatás a 11. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskolában Tapasztalati tanórákat tartanak Az uszonyos- és búvár- úszóvilágkupa-sorozat első állomása idén is Eger volt. A15 éves Búkor Ádám, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium nyolc- osztályos tagozatának ne­gyedikes tanulója kiemel­kedően szerepelt az egri fordulón: négy futamból négy aranyat hozott haza, és ő kapta meg a legjobb junior versenyzőnek ítélt díjat is. PUCHLA NIKOLETT A Bitskey-uszodában rende­zett kétnapos eseményen egyébként 14 ország, 54 klub, 315 versenyző képviseltette magát. Az egri első világkupaver­seny az alapozási időszak kö­zepére esik, ilyenkor nem várhatók csúcsdöntések, ne­ked mégis sikerült. Hogy csi­náltad? Mivel az évet rögtön egy vi­lágkupával kellett kezdenünk, a legtöbb versenyző egy kicsit stresszelt, sokaknak nem sike­rült olyan időt úszniuk, amilyet szerettek volna, történtek kizá­rások is. Nekem szerencsére nem voltak ilyen problémáim. Valószínűleg azért sikerült ilyen jól teljesítenem, mert az edzőm, édesapám sokat foglalkozott ve­lem, és felkészített a versenyre. Mi volt az oka, hogy az alapiskola 4. osztálya után átjöttél a Kodály Zoltán Gimnázium nyolcosztályos tagozatába? Először édesapám figyelt fel a tehetségemre, és úgy gondol­ta, hasznos lenne igénybe ven­nem a gimnázium uszodáját. így kötöttem ki a Kodály Zoltán Gimnáziumban. Kellemesen csalódtam az intézetben, a ta­nárok segítőkészek, támogat­nak a sportolásban is, jó az ok­tatás és finomak az ebédek. Milyen a napi edzési prog­ramod? Reggel hétkor kezdünk a gimnázium uszodájában, ilyenkor általában 4,5 kilomé­tert úszom. Individuális tan­menet szerint tanulok, a regge­li úszás áthajlik a tanítási órák­ba, így megesik, hogy lemara­dok az elsőkről. Meglepeté­semre a tanárok nagyon kedve­sek és megértők, tudják kemé­nyen dolgozom, nem nehez­telnek rám, velem örülnek a si­kereimnek, és büszkék a győ­zelmeimre. Ez számomra nagy támogatást jelent. A tanulás után az esti órákban ismét szá­nok időt az edzésre, 4-től 6-ig a Triton sportklub medencéjé­ben úszom. A nap végére sike­rül összehoznom 10 kilomé­ternyi távot. Mik a céljaid? A világkupa következő állo­mása az olaszországi Ligna- nonban lesz, majd Prága és Gliwice következik. A junior vi­lágbajnokságot Krétán rende­zik, és a dubaji világkupadön­tőn is szeretnék ott lenni, az eredményeim feljogosítanak rá. Csak reménykedem, hogy apunak sikerül támogatókat is találnia, az utazással járó költ­ségeket nem mindig bírja a sportklub és a család költségve­tése. BORKA ROLAND A modern pedagógiai mód­szerek kihasználásával színesíti tanóráit a gutái II. Rákóczi Fe­renc Magyar Tannyelvű Alapis­kola. Az újszerű oktatási modell gyakorlati alkalmazását a ta­valy megválasztott új igazgató, Bagita Judit szorgalmazta. ,Azzal, hogy a diákokat be­vonjuk a házi feladatok elkészí­tésének színesebbé tételébe, a tanulók problémamegoldó ké­pessége fejlődik, illetve ezzel erősítjük az önművelődést. Al­só és felső tagozaton különféle interaktív projektekkel tesszük izgalmassá és érdekessé a tanu­lást. A tanév első félévében olyan projekteket valósítottunk meg, mint az egészség, vala­mint az erdők hete, s a kará­csonyi időszakban is újfajta feladatokkal találták szemben magukat. Legújabban pedig a földrajz, a szlovák nyelv és a történelem tananyagait színesítettük” - mondta Bagita Judit. Elárulta, hogy például földrajzórán a gyerekeknek a vulkánkitörést kellett élő mo­dellel prezentálniuk, makette­ket, különféle bemutatókat kel­lett készíteniük, a városi könyvtár könyvállományából is a megfelelő kötetekből kel­lett információt gyűjteniük. „Mindinkább azt szorgal­mazzuk, a tanuló maga jöjjön rá az összefüggésekre, és az elméleti ismereteket próbálják ki a gyakorlatban is. Volt, hogy egy héten át az időjárással fog­lalkoztak, és amatőr megfigye­léseiket lejegyezték. A hőmér­séklet mérésébe ráadásul a nagyszülők is bekapcsolódtak, így elmondható, nemzedékek összefogásával folyt a munka. Nagy siker volt az Együtt szaval a nemzet proj'ekt is.” Arra pró­bálják a gyermekeket ösztö­nözni, hogy a négy fal közül kimozdulva a szerzett tapaszta­latokkal gyarapítsák tudásu­kat. „Mottónk, hogy az iskola az a hely, ahol megtanulsz ta­nulni, s ennek szellemiségében dolgozunk és hozunk létre egy­re kreatívabb megoldásokat, mivel a mai diákot egyre nehe­zebb lekötni. Úgy látjuk, ez a tanulási mód felkeltette a diá­kok érdeklődését, és lelkesen vesznek részt a projektekben, sokszor ők maguk hoznak ötle­teket a tanórák színesebbé tételére”- - mondta az igazga­tónő. A tematikus projektek mel­lett további fejlesztéseket ter­vez az iskola. „A nyelvi laborba új interaktív tábla felszerelését tervezzük, az Info-termet is bő­vítjük, és ígéretet kaptunk a he­lyi önkormányzattól, hogy nyá­ron az ajtók és ablakok cseréjé­vel korszerűsítenék az iskola épületét. Emellett a pedagógu­sok, valamint a szülők is segíte­nek: streetball-palánk, csúszda és homokozó is lesz” - ecsetelte a terveket Bagita Judit. Földrajzórán a gyerekeknek a vulkánkitörést kellett élő modellel bemutatniuk (Fotó: az iskola archívuma) A POSTA HOZTA Lovas szemmel az iskolánkról, a Vidékfejlesztési Szakközépiskoláról (Fotó: VSZ) Dunaszerdahelyen, a Vidék- fejlesztési Szakközépiskolában négy évvel ezelőtt nyílt egy új szakirány - a lótenyésztés és lovaglás, amelynek célja az ősi magyar hagyományok újra­élesztése. A diákok megtanul­hatják az alapvető lóápolási ismereteket, a ló tenyésztését, használatát és a versenyzési ismereteket, a lovas etikát, a kapcsolatteremtést a lóval, a ló viselkedéstanát, és elsajátíthat­ják a lovaglás alapismereteit. Az első két évfolyamban az agrárvállalkozáson belül a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés és a közgazdaságtan alapjait tanuljuk. A harmadik és negyedik évfolyamban gya­rapodik a szaktantárgyaink száma, amelyek a lótenyésztés­re és a lovaglásra helyezik a hangsúlyt. Iskolánkban az oktatás csa­ládias hangulatú. Kis létszámú csoportokban foglalkoznak a tanárok a diákjaikkal, így ha­mar megtaláljuk a közös han­got, mind az elméleti, mind a gyakorlati órákon. A gyakorlati órák nagyrészt a nagyudvar- noki Bíró Ranchon zajlanak. Megismerjük a lóistállók rend­jét, gondozzuk, előkészítjük a lovakat, lovagolunk. Egyéni gyakorlat keretében az érdek­lődő diákok a Dunatőkési Czaj- lik Ranchon is lovagolnak. Gyakran veszünk részt ta­nulmányi utakon. 2010-ben jártunk Budakeszin az Alagi Lóversenypálya és Trénigköz- pontban, ahol láthattuk a híres Overdose-t. Mikóczy Zoltán, Overdose tulajdonosa fogadott bennünket, elmesélte a híres ló megvásárlásának történetét, ismertette Overdose addigi eredményeit. Ezután ellátogat­tunk a budapesti Kincsem parkba, ahol a lóversenyzés rej­telmeibe nyertünk betekintést. 2011-ben galoppversenyen jár­tunk az ausztriai Ebreichsdorf- ban. Itt is Mikóczy Zoltán kala­uzolt bennünket, láthattuk Overdose-t versenyzés közben. Az iskola lótenyésztés és lo­vaglás szakirányán tanuló diá­kok minden év júniusában ta­nulmányi látogatást tesznek a Kaposvári Egyetem Pannon Lovasakadémiáján. Testvéris­kolánkban háromnapos szak­mai képzésen veszünk részt. Megismerkedünk az egyetemi oktatási módszerrel, a tovább­tanulási lehetőségekkel, és ak­tívan kivesszük részünket a ménes körüli munkákból is. 2012-ben tanulmányi gya­korlaton betekintést nyerhet­tünk a szlovákiai Kistapolc- sány, Európa legnagyobb és leghíresebb nemzeti ménes- és tenyészközpontjába. A kista- polcsányi Nemzeti Ménes tu­lajdonosa bemutatta a gazda­ságot és a szebbnél szebb lova­kat. A Nemzeti Ménes, hétköz­napi nevén a „Szlovák nemzeti csikófarm” őrzi mind Szlová­kia, mind Európa számára a legnagyobb és leghíresebb nemzetközi lófajtákat, így a Li­picai, a Hucul, a Shagya arab, az Arab telivér és a Szlovák melegvérű lovakat. A szlovák nemzeti ménes legnemesebb lova a Maestoso X-38, amit II. Erzsébetnek ajándékoztak, amikor Szlovákiába látogatott. Tavaly októberben szakta­nárok kíséretében Oross Zoltán ortopéd patkolókovács nagy- bajcsi tanyáján és patkoló- műhelyében patkolást tanul­hattunk. Oross Zoltán, a ma­gyarországi fogathajtó bajnok odaadó szakértelemmel veze­tett be bennünket a patkolás tudományába. Hangsúlyozta a szabályos, a szabálytalan, a hi­bás és a beteg paták patkolása közti különbségek fontosságát. Az előadást szakmai bemutató követte. Az Oross-tanyán egy sodrott ló pataápolására és patkolására került sor. Minden évben részt vehe­tünk a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon. A szívünkhöz legközelebb a lovas programok állnak. A lovaspályán a Bábol­nai Nemzeti Ménesbirtok ren­dez lovasbemutatót (lovashar- sonások, bábolnai ötösfogat, íjászbemutató...). A Pettkó- Szandtner Tibor Lovas Szak­képző Iskola diákjai és tanárai lovagolják a Bábolnai Nemzet­közi Gazdanapok karüsszeljét. Meglátogatjuk a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokot, meg­tekintjük a ménesudvart, a törzsmén- és kancaistállót is. Szinte hihetetlen, hogy már az érettségi vizsgára készü­lünk, amelyen megmutathat­juk, az eltelt négy év során mi­lyen sok elméleti szakmai tu­dással és gyakorlati tapaszta­lattal gazdagodtunk. Törnek Sandra, IV. FJK/A

Next

/
Thumbnails
Contents