Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 27. Hasznos tanács 11 A DOLGOZO NYUGDÍJAS NYUGDIJEMELEST KERHET Nyugdíj összege kétféle­képpen emelkedhet: törvény­ből kifolyólag és a nyugdíjas kérvénye alapján, az időköz­ben befizetett járulékoknak megfelelően. Az előbbi eset­ben a Szociális Biztosító év elején a valorizációt automa­tikusan elvégzi, az utóbbi esetben kérvényt kell benyúj­tani. Ha az öregségi vagy koren­gedményes nyugdíjas úgy dönt, nyugdíjaztatása után is dolgozni fog, megteheti - s ha csak egy napig is lesz ismét társadalombiztosítása, ez alapján később módosíthatják a járandósága összegét. Ez a fajta emelés azonban nem au­tomatikus. Amikor valaki be­nyújtja nyugdíjkérelmét, a Szociális Biztosítónak a nyug­díj kiszámításakor figyelembe kell vennie az összes olyan időszakot, amikor az adott személy része volt a nyugdíj- biztosítási rendszernek, de „saját magától” ezt csak egy­szer teszi meg: amikor valaki nyugdíjba vonul, s először jó­váhagyják havi juttatását. Ha valaki nyugdíjasként is dolgo­zik, a munkaviszony befejezé­se után, ha akarja, kérheti nyugdíja átszámolását, de nem kötelező. Mikor kérhető ♦ Ha az öregségi vagy koren­gedményes nyugdíjasnak nyugdíjaztatása után van tár­sadalombiztosítása, jogosult nyugdíjemelésre. Kötelező biztosítása van mindenkinek, aki rendes vagy megbízásos szerződésre dolgozik, vala­mint azoknak a vállalkozók­nak, akik előző évi jövedelme meghaladta a minimális kive­tési alap 12-szeresét. ♦ A nyugdíjemelést a mun­kaviszony megszűnése után lehet kérni. Ha valakinek egy­szerre több állása van, járan­dósága átszámítását csak az összes biztosítás megszűnése után, illetve akkor igényelheti, ha változik a munkaadó. Az utóbbi esetben ugyanis a biz­tosítás megszűnik, és függet­lenül attól, hogy a rá követke­ző naptól új biztosítása lesz, a nyugdíjas kérheti nyugdíja át­számítását. ♦ Nyugdíjátszámítást évente csak egyszer lehet igényelni - akkor is, ha a nyugdíjasnak év közben több állása is volt. Aki év közben több alkalmi mun­kát tervez, érdemes az átszá­mítást az összes betervezett idénymunka befejezése után, egyszerre kérni, így vala­mennyi biztosítási időszakot figyelembe veszik. Milyen űrlapon kérhető ♦ A nyugdíjemelést nem formális űrlapon, hanem saját szavaival megírt levélben kell igényelni, s fel kell tüntetni a pontos nevet, címet, születési számot, valamint a dátumot, mikortól kéri az emelést. Semmilyen iratot nem kell csatolni. Ki kérheti ♦ Nyugdíjátszámítást csak a dolgozó öregségi és koren­gedményes nyugdíjasok kér­hetnek. Azok a rokkantnyug­díjasok, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, ugyancsak dolgozhatnak, ám a Szociális Biztosító az ő járandóságukat ez alapján nem számolja át. Viszont az így szerzett biztosí­tási időszakokat figyelembe veszik az öregségi nyugdíj összegének a megállapítása­kor. (sza) Az adóbevallást a nyugdíjasoknak is 31-ig kell leadniuk (Képarchívum) Ha bérbeadásból 500 eurónál kisebb a bevétel, nem kell adózni Vállalkozó nyugdíjasok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Egyes idős személyek nem munkaviszonyt létesítettek, esetleg nemcsak alkalmazott­ként dolgoztak, hanem más for­rásból is próbáltak javítani be­vételeiken: vállalkozhattak, bérbe adhattak ingatlant, albér­lőnek kiadták az egyik szobáju­kat, eladtak valamilyen ingat­lant (házat, telket, kertet stb.). Ilyen esetben B típusú adóbe­vallást kell készíteniük, ami az A típusúval szemben némileg bonyolultabb. A bérbe adóknak például itt a bevételeken kívül a kiadásokat is fel kell tüntetniük. A korábbi gyakorlattól eltérően már nem élhetnek az átalányki­adások lehetőségével - ez azt je­lenti, hogy a keresetből csak az adott ingatlan bérbeadásával összefüggő tényleges költsége­ket lehet levonni. Aki csak egy szobát adott ki, vagy az ingat­lant nem egész évben adta bér­be, és így 500 eurónál kevesebb bevételre tett szert, azt be sem kell vallani. Ha a bérbeadásból származó jövedelem meghalad­ja ezt az' összeget, abból már adózni kell, viszont le lehet számítani belőle 500 eurónyi adómentes részt. Az adóbeval­lásban már ezzel a tétellel csök­kentett összeget kell feltüntet­ni. Aki több ingatlant ad bérbe, a lakások, házak számától füg­getlenül csak egyszer számít­hatja le az 500 eurós tételt. Ha a nyugdíjas ingatlan el­adásából bevételre tett szert, ugyancsak adóznia kell. Vala­mely ingatlan eladásából származó jövedelem csak ak­kor mentesül az adó alól, ha a vételtől számított 5 év után ad­ják el. Egy átmeneti intézkedés szerint a 2010-ig szerzett lakás vagy ház eladásából származó bevételből nem kell adót fizet­ni, ha az eladó közvetlenül az eladás előtt legalább 2 évig ott állandó lakhellyel rendelke­zett. Ha valaki korábban adja el az ingatlant, adót fizet, melyet az ingatlan beszerzési és eladá­si ára közötti különbözeiként számítanak ki. Le lehet vonni mindent, amit az ingatlanba fektetett, vagyis az ingatlant eladó személy csak a haszonból adózik. Ha olyan ingatlant adott el valaki, melyet szüleitől vagy házastársától örökölt, az el­adásából származó bevétel mentesül az adó alól. Feltétel azonban, hogy az ingatlan leg­alább 5 évig volt az örökhagyó tulajdonában. Ha az ingatlant még 2010 előtt szerezte, az el­adásból származó bevételből nem kell adózni, ha az örökha­gyónak ott legalább 2 évig volt állandó lakhelye. Ha nem egyenes ágon való öröklésről van szó, az ingatlan eladása esetén szintén van lehetőség adómentességre - attól függő­en, az örökös mennyi ideig bir­tokolta, illetve milyen hosszú ideig rendelkezett ott állandó lakhellyel. Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek adótúlfizetést állapí­tanak meg, azt az adóhatóság az adóbevallás benyújtásának utolsó határidejétől számított 40 napon belül visszafizeti. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb má­jus elején kapják vissza a pén­züket. (sza, p-a) dohoda o pracovnej Činnosti - megbízási szerződés dohoda o vykonaní práce - egyszeri megbízási szerződés daňové priznanie - adóbevallás nezdaniteľná časť základu dane ­az adóalap adómentes része daňový preplatok - adótúlfizetés daň z príjmov fyzickej osoby - személyi jövedelemadó predčasný starobný dôchodok ­korengedményes öregségi nyugdíj NYUGDÍJASOK adóbevallása A dolgozó nyugdíjasoknak bizonyos feltételek teljesítése esetén visszajár a befizetett adó. Ennek visszaigényléséhez azonban adóbevallást kell tenniük. Kovács Jánosnak a Szociális Biztosító tavaly 4 440 euró nyugdíjat folyósított. Anyagi helyzetén úgy próbált javítani, hogy megbízási szerződésre dolgozott, így 2013-ban 1500 euró bruttó bevételre tett szert. Munkaadója a fizetéséből levont 273,60 euró adót és 60 euró járulékot. Mivel a nyug­díján kívül csak munkaviszonyból származó jövedelme volt, A típusú adóbevallást kell készítenie. Az adóhivatalokban beszerezhető nyomtatvány kitölthető saját kezűleg vagy a számítógépben, például a központi adó- és vámhivatal eDane elnevezésű ingyenes program­ja segítségével. A határidő március 31., úgyhogy már csak pár nap áll a rendelkezésére, hogy áz adóbevallását eljuttassa az adóhivatalba. Munkaadó Igazolása Az űrlap kitöltéséhez szüksége van a mun­■ kaadója igazolására a tavalyi fizetéséről és a belőle levont adóról. Ezt a dokumentumot mellékel­ni kell az adóbevalláshoz is. Személyes adatok Az űrlap első sorába be kell írni a születési I számot - ezt a nyomtatvány összes oldalán fel kell tüntetni. Mellette x-szel meg kell jelölni, hogy adóbevallásról van szó, valamint hogy a 2013. évre vonatkozóan dolgozza ki. A 3-10. sorokban megadja a személyére vonatkozó adatokat és az elérhetőséget (név, lakcím, telefonszám). A következő sorokat Ko­vács János üresen hagyja, csak a 27. sorral folytatja, ahol x-szel megjelöli, hogy tavaly nyugdíjas volt. A 28. sorba nem kell beírnia az egész évi nyugdíja összegét, az ugyanis túl magas volt ahhoz, hogy érvényesíthes­se az adóalap adómentes részét. (Az adómentes rész 3735,94 euró, a nyugdíj 4440 euró). Fizetésből származó bevétel A munkaviszonyból származó bevétel I nagyságát a 32. sorban kell feltüntetni - ide kerül az 1500 euró. Mivel az egész összeget megbízási szerződés alapján kapta, a 32a sorba is ugyanez az érték kerül. A 33. sorban feltünteti, hogy a munkaadó a béréből mennyi járulékot vont le - Ko­vács János ide 60 eurót ír. Ugyanezt a számot megis­métli a 33a sorban, melyben a társadalombiztosítási járulékot kell feltüntetni. A 33b sor üresen marad, ugyanis a munkaadó az egészségbiztosítóba nem fi­zetett be semmit. Kovács János ezután a 32. sorban megadott bevétel­ből (1500 euró) levonja a 33. sorban megadott járu­lékok összegét (60 euró). Az eredmény (1440 euró) az adóalapnak felel meg, mely a 34. sorba kerül. Ugyanezt az összeget írja a 36. sorba is. Adó Mivel Kovács János tavalyi egész évi nyug­■ díja magasabb volt, mint az adómentes minimum alapösszege, bevételeiből nem írhat le adó­mentes részt, ezért a 37-40. sorok üresen maradnak. A 41. sorban ismét feltünteti az adóalapját, azaz az 1440 eurót. Mivel a munkaviszonyból származó összbevétele ala­csonyabb volt, mint az adóalap adómentes részének a fele (1867,97 euró), nem fizet semmilyen adót. Eb­ből kifolyólag az 55. sorba, melyben az adókötelessé­geket kell feltüntetni, nulla kerül. A 63. sorban megadja, hogy a munkaadója a fizeté­séből mennyi adót vont le - vagyis beírja a 273,60 eurót. Mivel nem kell semmilyen adót fizetnie, ezt az összeget az adóhatóság visszaadja neki, úgyhogy a 273,60 eurót megadja a 65. sorban is, melyben az adótúlfizetést kell feltüntetni. Mellékletek A 78. sorban fel kell tüntetni a mellékletek I számát, melyet Kovács János az adóbe­valláshoz csatol. Mivel neki csak a munkaadója iga­zolását kell mellékelnie, ebbe az ablakba az egyes szám kerül. Az adótúlfizetés visszafizetésének igénylése I Az adóhivatal automatikusan nem adja vissza az adót, azt kérni kell. A 65. sorban feltüntetett adótúlfizetés visszatérítését az adóbevallás XI. részé­ben kell igényelni. Kovács János esetében ez 273,60 euró. Ehhez meg kell jelölni a megfelelő ablakot és ki kell választani egy fizetési módot (postai úton vagy átutalással). A számlaszámot IBAN formában lehet feltüntetni - ezt a bankból lehet kikérni, vagy a számlaelszámoláson is szerepel. Az adóhivatal elfo­gadja az alap formában (nem az IBAN, hanem a régi formájú) számlaszámot és banki kódot is. Végül fel kell tüntetni az adózó aláírását és a dátumot. Ha ezt a részt elfelejti aláírni, az adóhivatal semmit nem fog visszafizetni, és új kérvényt kell majd kitölteni. Adóhivatal A kitöltött és aláírt adóbevallást a melléklet- ■ tel együtt március 31-éig vagy személyesen elviszi a lakhelye szerint illetékes adóhivatalba, vagy eddig a határidőig postán feladja (a postai bélyegzőn lévő dátum a mérvadó). Ha postai úton küldi, érdemes ajánlott küldeményként feladni - így arra az esetre, ha véletlenül elveszne, lesz bizonyítéka arról, hogy tényleg postázta. Aki személyesen viszi el a hivatalba, annak ki kell töltenie az adóbevallás benyújtásáról szó­ló igazolást is, melyet az adóhivatal alkalmazottja az adóbevallás átvételekor lepecsétel, (sza, pravda)

Next

/
Thumbnails
Contents