Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám, csütörtök

Aff] y///m ro 2014. MÁRCIUS fWKWm V///////////&///////////////////////////////////////////^^^^ Öntözési dilemma - bérelni, vagy vásárolni? A múlt rendszerben a szlovákiai szövetkeze­tek és állami gazdasá­gok viszonylag kedve­ző állami támogatások mellett építhették ki öntözőberendezéseik hálózatát, most vi­szont mélyen a zsebbe kell nyúlni, ha kor­szerűsíteni akarnak a gazdák. H azánkban 1965-ig mintegy 25 ezernyi hektáron építettek ki öntöző-rendszert, ezt követően a nyolcvanas évek végéig szinte hihetetlen ütemű fellendülés következett. Éves átlagban 9 ezer hektárral bő­vült az új öntözőberendezések kiépítései Szétlopkodták a csöveket Az 1990-es év után viszont már nem bővítették a mezőgazdasági üzemek öntözőhálózatait. Kivé­telt csupán néhány gyümölcsös és zöldségtermesztő gazdaság képezett. 1997-ben szlovákiai viszonylatban mintegy 300 000 hektár mezőgazdasági földterü­letet tudtak öntözni. A statisztikai mutatók szerint 14 ezer hektár területen üzemképtelenek vol­tak a berendezések, sok helyütt teljesen tönkrementek, másutt szétlopkodták a csöveket. Bérelhető állami öntöző berendezések „A szlovákiai öntözőgazdálko­dás feltételei 1990-ig kedvező­en alakultak, az állam együtte­sen ugyanis 321 ezer hektáron fejlesztett ki öntözőberende­zéseket a mezőgazdasági üze­mekben, ebből eredően annak tulajdonát képezik. Magas nyomású berendezésekről van szó, ezeket a gazdák jelenleg bérleti díj fejében üzemeltetik. Az elmúlt év végéig az öntö­zőberendezések 53 százalékát bérelték a mezőgazdasági ter­melők, ami 168 ezer hektárt jelent" - részletezte lapunknak Peter Hajnala, a mezőgazdasági minisztérium sajtóosztályának igazgatója. Elavult rendszerek A gazdák viszont gyakran pa­naszkodnak, hogy az államtól bérelt öntözőberendezések rossz műszaki állapotban van­nak. A múlt század hetvenes­nyolcvanas éveiben kiépített öntözőrendszerek nagy része ma már nem felel meg a szigo­rúbb követelményeknek, mű­szaki normáknak. A fejlettebb országok mezőgazdaságainak szintjét ilyen körülmények kö­zött lehetetlen elérni, a lépés- hátrány állandóan növekszik, s ezzel párhuzamosan visszaeső­ben vannak a hazai mennyiségi és minőségi termelési mutatók. Öntözni pedig kell! Általánosságban érvényes, hogy a leghatékonyabban azon növénykultúrák termesztésénél alkalmazzák a termelők az öntö­A gazdák gyakran panaszkodnak, hogy az államtól bérelt öntözőberendezések rossz műszaki állapotban vannak. //////////////////////////////M zőberendezéseket, amelyek be­fektetés-igényesek, s különös­képpen szükséges odafigyelni a minőségi mutatókra. „Elsősor­ban megemlíteném a zöldség- és a gyümölcs-, de ugyanúgy például a vetőmag-, valamint a korai burgonya-termesztést is. Ugyanis éppen ezen növé­nyekre lehet leginkább káros hatással a szárazság, az aszályos időjárás" - hangsúlyozta Haj­nala. Ezt tudják a gazdák is. „A burgonyatermesztők csakis jó öntözéses gazdálkodást folytat­va érhetnek el komolyabb ered­ményeket. Esetünkben a jobb hozamok a hektáronkénti 26-28 tonnánál kezdődnek" - mondta 10

Next

/
Thumbnails
Contents