Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-26 / 71. szám, szerda
DlGlTÁLlA 17 www.ujszo.com UJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 26. A modellek 70 százalékának legalább okostévé-funkciója vagy 3D megjelenítési képessége van Ezt kapja, aki idén vesz tévét Az okostévék kezelőfelületét többnyire a gyártók állítják össze, a felhasználók csak minimálisan alakíthatják át a felületen lévő ikonokat (Képarchívum) Állítólag rengeteg szenzorral pakolják tele Indul az iPhone 6 gyártása ÖSSZEFOGLALÓ Búcsúzunk a plazmatévétől, viszont jön az ult- ra-HD, és eltűnnek a fekete csíkok a filmek mellől. Mit tudnak a boltokban idén megjelenő új tévék, mire számíthatunk, ha idén cseréljük le a készülékünket? AJÁNLÓ A gyártók többsége már januárban bejelenti új tévéinek zömét, ezért már most tudni lehet, mit tud majd az a készülék, amelyet a nyári focivébére vagy karácsonyra vásárol valaki. A lapostévék ára továbbra is folyamatosan csökken: pár éve még jóval drágábbak voltak 300-400 eurónál a kicsi, 32 colos tévék, idén viszont már a 40-42 colos képernyős készülékeket is meg lehet venni ezért az összegért. Búcsút intünk a plazmatévének Aki idén szeretne tévét venni, az jó eséllyel az LCD technológia mellett teszi le a voksát. A plazmák legnagyobb gyártója, a Panasonic ugyanis még márciusban végleg leállítja a plazmatévék gyártását, de az LG és a Samsung is csak néhány modellre szűkíti azoknak a tévéinek a kínálatát, amelyek ezt a technológiát használják. Ez azért kár, mert az utóbbi évekre a plazmatévék nagy áramfogyasztását jelentősen csökkentették. Egy olcsóbb plazmatévének pedig nagy a képmérete és kiemelkedő a képminősége egy hasonló árú LCD-hez képest, különösen sportközvetítéseknél. Aztán itt van még az ÖLED technológia is mint a jövő nagy reménysége. Az ÖLED egyesíti a plazmatévék és az LCD-tévék előnyeit, csupán egyetlen gond van vele: nehéz gyártani. Olyannyira, hogy több évnyi fejlesztés után is az LG az egyetlen olyan vállalat, amely képes nagy tételben is paneleket készíteni. Az OLED-tévék ára ennek megfelelően egyelőre az egekben van; például az 55 colos LG modell 6500 euróba kerül. Eltűnnek a fekete csíkok a filmek mellől A képcsöves tévék normál (4:3-as) képarányt használtak, a lapostévék megjelenésével terjedt el a szélesvásznú, 16:9-es képernyőméret, ma már a legtöbb tévécsatorna is ilyen formában közvetít, de a filmek többségét is így adják ki. Bár a képernyő szélesebb lett, mint a korábbiak, a mozifilmek adásakor nem tűnt el teljesen a kép felett és alatt levő fekete csík, csak kisebb lett. Idén olyan tévék is érkeznek, amelyeknél teljesen eltűnnek a csíkok filmek mellől. A szokatlan, 2,35:l-es képarányú - ez gyakorlatilag a mozis szélesvásznú formátum - tévékből az LG, a Samsung és a Toshiba dob piacra idén modelleket. Ezek tökéletes látványt nyújtanak házi mozizáshoz, ha valaki hajlandó erre a célra néhány ezer/tízezer eurót szánni. Ez a képarány sem tökéletes, az ilyen készülékeken a tévéadásokon jelennek meg fekete csíkok a kép két oldalán. Olyan tévét ugyanis lehetetlen gyártani, amely minden típusú tartalomhoz ideális. Néhány éve más gyártók már próbálkoztak hasonló méretű tévékkel, nekik akkor nem jött be. Jön az ívelt tévé A LG és a Samsung idén piacra dobja hajlított képernyős tévékészülékeit, az utóbbi cég tévéje gombnyomásra vált síkról hajlított üzemre. Bár a marketinggépezet gyártott ideológiát arra, hogy az ívelt felület miért fokozza az otthoni moziélményt, a valós előny elhanyagolható. Emellett, ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos család nappalijában mekkora tévé fér el, valószínűleg nagyon kevesen tudnának elhelyezni egy akkora készüléket, amekkora méretben az ilyen kivitelű képernyők készülnek. Azt nem tudjuk, hogy hazai megjelenéssel is számol- hatunk-e, az viszont biztos, ha a szuperszéles és/vagy ívelt felületű tévék megjelennek Szlovákiában is, az áruk több ezer eurónál kezdődik. Ennek alapján nem túl meglepő, ha a szakértők úgy számolnak, hogy ezeknek a készülékeknek a részaránya az egy százalékot sem fogja elérni világszerte. Az ultra-HD az új csodafegyver A 3D-s megjelenítés ma már nem extra, akinek ez fontos, annak a polarizációs (más néven passzív) technológiát használó típust érdemes választania: jobb a 3D élmény, ráadásul az ilyen tévékhez olcsón lehet szemüveget venni, mivel ezekben nem működik elektronika. A mai televíziók képminősége már kevéssé tér el egymástól. Bár a drágább modellekben fejlettebb képjavító megoldások dolgoznak, a sportmérkőzéseknél sajnos ezek sem tudják teljesen eltüntetni az elmosódást. A leghatékonyabb fegyver egyébként nem az újabb, mesterségesen kiszámolt képkockák, hanem a fekete képkockák beillesztése. Filmeknél ugyanakkor a képjavítók aktiválása csökkentheti a mozihatást, mert a mozgások már-már természetellenesen folyamatossá válnak. A 3D kifulladása után az ultra-HD technológiával próbálják eladni csúcstévéiket a gyártók. Ez a ma már elterjedt, full- HD tévéknél négyszer nagyobb felbontást jelent, azaz a tévén a korábbi kétmillió helyett nyolcmillió képpont van. A sokkal részletesebb kép 50 colnál nagyobb képméretnél látványos, bár egyelőre még nem lehet kapni filmeket ultra-HD minőségben. Elvileg idén már a Blu-ray lemezekből is érkeznek az ilyen felbontást használó új típusok, a Netflix nevű amerikai online téka pedig idén már ultra-HD-ban is fog filmeket kínálni, de ezt a szolgáltatást itthonról (egyelőre) nem lehet elérni. Az üyen tévé jelenleg 3000-3500 euróba kerül, karácsonyra viszont már valószínűleg fele ennyiért is lehet venni ultra-HD tévét. Bár otthon valószínűleg még akkor sem lesz mit nézni csúcsminőségben. Egyre nagyobb képet nézünk Olcsón csak a belépőszintű készülékeket adják, a legfrissebb technológiai vívmányokat - képjavító megoldások, internetes funkciók - is tartalmazó modellek sokkal többe kerülnek. Az eladott tévék átlagos képátlója évről évre nő, idén valószínűleg 37-40 col körül várható, tehát egyre több vásárló részesíti előnyben a nagyobb képméreteket. Ráadásul már egyre kevesebb az olyan tévé, amely a tévéműsor megjelenítésén kívül semmi mást extrát nem kínál: a piacon levő modellek 70 százalékának legalább okostévé-funkciója vagy 3D megjelenítési képessége van, és nagyjából minden második modell mindkettőre képes. Az okosfunkciók elterjedése mellett hasznos, hogy a tévék többsége közel teljes értékű médialejátszót tartalmaz. Van okostévé, meg okosabb is Az okostévéket két kategóriába lehet osztani: az olcsóbb típusokból általában hiányzik a Wifi, a teljes értékű webböngésző és a Skype-hoz szükséges beépített vagy a tévéhez kapcsolható webkamera. A drágább okostévék már tartalmaznak Wifit külön kapható adapter nélkül, egyre többnek kamerája is van a videochate- léshez. Az okostévék kezelőfelületét többnyire a gyártók állítják össze, a felhasználók csak minimálisan alakíthatják át a felületen levő ikonokat. A legjobban a Panasonic engedi átszabni a nyitóképernyőt, a gyártó tévéinél gyakorlatilag egy okostelefonhoz hasonló módon, szabadon rendezget- hetők a widgetek. Sajnos igazán nagy áttörésre az okosfunkciók terén idén sem számítunk, de sokaknak már az is elég lehet, hogy sokkal kényelmesebb a YouTube-videó- kat megnézni a tévén, mint számítógépen. Az okosfunkciókat hagyományos távirányítóval nem túl kényelmes kezelni, legfeljebb a YouTube-klipe- ket lehet kényelmesen váltogatni velük, de a szövegbevitel nagyon nehézkes. Egyes típusoknál speciális távirányító enyhíti a problémát, az LG drágább tévéihez például levegőben működő egérként működő távirányító jár, a Philips és a Samsung pedig érintőfelületet szerel a távirányítókra. A legjobban az okostelefonra és táblagépre telepíthető tévévezérlő appokkal lehet vezérelni a tévéket. (origo) Az Apple egyik kínai partnere, a Pegatron újabb területeket nyitott meg a gyárában és munkásokat toboroz, derül ki a Reuters által is közölt hírből, amit egy kínai weboldalról vett át a hírügynökség. A gyártás állítólag a második negyedévben indul. A Pegatron nem az Apple egyedüli partnere, állítólag a Foxconn gyárában készül majd a legtöbb iPhone 6. Mint minden egyes iPhone megjelenése előtt, most is tele van a web a készülék tulajdonságairól szóló pletykákkal. Sokan úgy vélik, nagyobb lesz a kijelzője, a hűekben 4,7 és 5,7 hüvelykes méret is megjelent, ami azt jelentené, hogy az Apple is belépne a félig tablet, félig telefon phabletek piacára. Az is felmerült, hogy az iPhone 6-ot rengeteg szenzorral pakolják tele: a készülékkel légnyomást, páratartalmat és hőmérsékletet is tudunk majd mérni. Akárcsak az egy évvel ezelőtt megjelent Samsung Ga- laxy S4-gyel. Ez ma már nem olyan meglepő, az Apple az új ÖSSZEFOGLALÓ Az iPad volt az Apple utolsó nagy dobása, és a cég rajongói évek óta várják a következő forradalmi újítást. Sokan arra számítanak, hogy a kaliforniai gyártó egy tévékészülékkel áll elő, de egy újságíró a legújabb könyvében lehűti a kedélyeket: azt írja, Steve Jobs nem akart beszállni a tévébizniszbe, mert az nem hoz elég profitot. Yukari Iwatani Kane az Apple Steve Jobs után című könyvében kifejti, hogy a cég minden évben tartott egy Top 100 találkozót, amelyen a legfontosabb igazgatók, menedzserek és alkalmazottak vettek részt, és ezen hangzott el az egykori, ikonikus cégvezér útmutatása. A titkos rendezvényről egy hónappal előtte szóltak a résztvevőknek, akiket buszokkal szállítottak a helyszínre. Az Apple munkatársai itt ismerhették meg a legújabb termékeket, és teljes hírzárlatot rendeltek el, senki sem írhatott az ott elhangzottakról, még a kollégáiknak sem. funkciók bevezetésével jó ideje nem az élen halad, hanem a többi gyártó nyomában. Az Apple a múlt héten egy hivatalos bejelentést is tett: nagyobb európai országokban elérhetővé tette egy 8 gigabájtos iPhone 5C-t, amely körülbelül 50 euróval olcsóbb a 16 gigabájtos verziónál. Hogy ez a minimális árcsökkentés képes lesz-e felpörgetni a most szerényen teljesítő 5C iránti igényt, az igencsak kérdéses. A készülék kicsi belső tárhelye reflektorfénybe helyezi azt a problémát, hogy a hasonló kategóriájú androidos készülékekkel szemben az iPhone nem bővíthető microSD kártyával. Az Apple a legolcsóbb nagyméretű iPadet is lecserélte: eddig a 9,7 colos tablet második verziója volt kapható 400 dollárért, mostantól azonban a nagyobb felbontású (Retina) kijelzővel felszerelt iPad 4 kerül ennyibe. Ezekben a modellekben 16 gigabájtos tárhely van, és természetesen a csak wifis verzió kerül 400 dollárba, a mobilnetesért 530 dollárt kémek. (Index) Steve Jobs utoljára 2010-ben volt a rendezvény házigazdája, amikor az iPad 2-t mutatták be. A rendezvény végén arra kérte a munkatársait, hogy kérdezzenek tőle bármit, ami a vállalattal kapcsolatban érdekli őket, és ekkor került szóba a tévébiznisz. Jobs határozott nemmel válaszolt, és kifejtette, hogy a tévéken alig van haszon, ráadásul az emberek nagyon ritkán, átlag 8 évente cserélik le a berendezésüket, szemben az iPhone-ok 2-3 évével. Jobs szerint a kiegészítőként piacra dobott App- le-TV is csak egy hobbiprojekt marad, mert addig semmi értelme nincs uralni a nappalit, amíg nincs meg minden fontos tartalom. Bár Yukari azt űja, hogy néhány veterán Apple-dolgozó szerint Jobs nem teljesen úgy értette, az azért árulkodó, hogy az Apple azóta sem dobott piacra tévékészüléket. így még izgalmasabb a kérdés, vajon mi lesz az Apple következő nagy dobása. (Index) I I k Az előd. Érkezik az utód, azaz az iPhone 6. (Képarchívum A tévéken alig van haszon, ritkán cserélik le Steve Jobs nem akart tévét gyártani
